A szülővároson belüli szülőhely ódon falmaradványai, az egykori vár romjai, az udvart részben uraló bozót és a szembetűnő elhanyagoltság, a lelakatolt kapu látványa csendes szomorúságot sugall. A volt rendszerben legalább focipályát és valamiféle sétányt alakítottak ki a romok között. Azóta az önkormányzatnak emberöltőnyi idő sem volt elég ahhoz – no meg tízévnyi uniós tagság sem –, hogy az egykori jelentős európai államférfi szülőhelyét rendbe tegyék, és legalább három nyelven (románul, magyarul és angolul) hirdessék a hely szellemét. Esetleg lengyelül és litvánul is.

A Wikipédia a 21. század elejének egyik legnagyobb megvalósítása. Ez az első olyan lexikon, amely igyekszik naprakész információkat nyújtani. Ezt azzal érheti el, hogy nem nyomtatott, hanem interneten elérhető, és ezért állandóan módosítható.

A kommunista korszak tanításából annyi maradt meg, hogy az idő nálunk csak múlt-telt, de Szatmárban soha nem történt semmi. A történelem máshol történt. Ebből egyenesen származott a következtetés: az ifjúság nem nőhet fel az előző rendszer által jól besulykolt hazug tanokkal. A kór orvoslásának egyik lehetősége a helyismeret, a helytörténet megteremtése.

Fából készült fedeles hidakkal, illetve egyre inkább csak ezek emlékével Erdély-szerte sokfelé találkozunk: jelentősebb folyókon, mint Tordánál az Aranyoson, vagy Segesvárnál a Nagy-Küküllőn tekintélyesebb és bonyolultabb szerkezetű építményekkel, az udvarhelyszéki Fehér-Nyikó mentén szerényebbekkel. Jelen cikkben nem a hídépítés technikai problémáival kívánok foglalkozni, hanem egy néprajzi érdekességgel: miképpen töltötte be a „közösségi ház” szerepét hosszú időn keresztül Nagykadács fedeles hídja.

A tél általában elriasztja a bátortalan fényképészt. Minden fagyos, kevés szín van, minden majdnem csak fehér és fekete, vagy egyhangúan szürke. Ez azonban csak előítélet. A megfelelően felkészült fotósnak nem kell tétlennek maradnia, és elszalasztania olyan felvételeket, amelyeket csak télen, havas-fagyott tájakon lehet elkészíteni. 

Bemutatták a Művelődés folyóirat Érmellék című mellékletét Bihardiószegen, 2017. március 11-én a helyi művelődési otthonban.

A Székelyföldi Legendárium az Élő Erdély Egyesület közreműködésével monda- és legendagyűjtő pályázatot hirdet V‒XIII. osztályos, erdélyi diákok számára.

​Dr. Hunyadi Attila Gábor, valamint Dr. Nagy Róbert-Miklós tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban Gazdasági vállalatok városfejlesztő szerepe Kolozsváron a kiegyezés korától az államosításukig címmel 2017. március 2-án a Művelődés Estek keretében. (Csak itt, csak online!)

Isten éltessen, Napsugár, s kívánom neked, hogy újabb hatvan év múltával, a Művelődés folyóirat akkori főszerkesztője hasonlóképpen köszöntsön születésnapodon.