Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Wikipédia, a 21. század enciklopédiája

A Wikipédia a 21. század elejének egyik legnagyobb megvalósítása. Ez az első olyan lexikon, amely igyekszik naprakész információkat nyújtani. Ezt azzal érheti el, hogy nem nyomtatott, hanem interneten elérhető, és ezért állandóan módosítható. Hogy ez a módosítás mennyire valósul meg, az az önkéntes szerkesztőktől függ.

A Wikipédia másik érdekes jellemzője, hogy nincs szerkesztőbizottsága, hanem bárki szerkesztheti, természetesen a többi szerkesztő éles szemű felügyelete mellett. Ez a felügyelet biztosítja azt, hogy nincs benne több hiba, mint más gondosan megszerkesztett lexikonban. A Wikipédia, mint minden enciklopédia, lexikon, szócikkekbe tagolva mutatja be az ismereteket. Minden szócikknek van egy címe, amely szerint rá lehet keresni. Ellentétben a nyomtatott lexikonokkal, itt a szócikkek nem ábécésorrendben vannak. Minden szócikk elején, és a kezdőlapon is van egy keresőablak, ahova be lehet írni a keresendő szöveget. Ha a Google keresőjét használjuk, akkor elsőre többnyire a Wikipédia-szócikket adja ki, ha létezik olyan. De magunk is javasolhatjuk ezt a keresőnek, ha a keresendő szó mellé odaírjuk a „wikipédia” vagy csak a „wiki” szót. A Wikipédia többnyelvű, és egy Wikidata nevű tudásbázis biztosítja köztük a kapcsolatot. A magyar Wikipédia internetes címe: hu.wikipedia.org.

A Wikipédia társlapjai
A Wikipédia társlapjai

A Wikipédia 2001-ben indult, neve a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, amelynek jelentése fürge, nagyon gyors. (A honolului repülőtéren a terminálok közötti járatok neve: Wiki Wiki Bus.) Működését a Wikimédia Alapítvány (Wikimedia Foundation, Inc.) biztosítja, amely egy San Franciscó-i székhelyű nonprofit közhasznú alapítvány, és a Florida állam törvényei szerint működik. Tevékenységét mintegy 30 alkalmazott és egy kilenctagú kuratórium irányítja, több tízezer önkéntes szerkesztő közreműködésével. Az alapítvány üzemelteti magát a lexikont és a testvérprojekteket (1. ábra).

A 2. ábra táblázata bemutatja néhány különböző nyelvű Wikipédia adatait. Az angol, német, francia, holland, japán. lengyel, olasz, orosz, spanyol, svéd, szebuano, vietnami és waray azok a nyelvek, amelyek mindegyikén jelenleg több mint egy millió szócikk van.


Néhány adat a Wikipédiáról

A Wikipédiát sokan szerkesztik, önkéntes módon, saját nevükön vagy választott írói álnéven. Ehhez csupán annyit kell tenni, hogy az ember regisztráljon (ez egyperces művelet), esetleg adjon meg egy e-mail-címet, amelyre leveleket kaphat (ilyenkor a küldő nem ismeri az e-mail-címet, amelyre a levelet küldi, csak a szerkesztő választott nevét). A szerkesztők azonban ezt a lehetőséget ritkán használják, hisz több módja is van az egymásközi kommunikációnak. Regisztráláskor automatikusan létrejön a szerkesztő (felhasználó, beíró) szerkesztői lapja és a vitalapja. Az elsőre ő maga írhat bármit, általában bemutatkozó szöveget. Van, aki itt felfedi igazi nevét, foglalkozását, van, aki csupán az érdeklődési köréről ír, esetleg, hogy milyen nyelveken szerkeszt. Ha valaki több nyelven is szerkeszt, akkor minden nyelvi felületen ugyanaz az azonosítója, és minden nyelvű Wikipédiában van szerkesztői és vitalapja. A vitalap arra szolgál, hogy azon mások üzennek az illetőnek. De léteznek más lehetőségek is! Vannak ún. nevezett kocsmafalak, amelyeken a szerkesztők megbeszélnek egyet s mást, például helyesírási kérdéseket. A helyesírásról a Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi) oldalon vitatkoznak. (Példa a nyelvi kocsmafal bejegyzéseire a 3. ábrán látható.) Vannak még más kocsmafalak is, pl. műszaki, jogi, javaslatok, kezdőknek, képek és egyéb témájúak. Aztán van a járőrök és adminisztrátorok üzenőfala. Ez utóbbi szerkesztők különleges jogokkal rendelkeznek (pl. ellenőriznek, jóváhagynak bizonyos szerkesztéseket, törölhetnek szócikkeket – persze csak bizonyos jól meghatározott szabályok alapján), ők választott státusúak.

Amikor egy szerkesztő regisztrál, először minden szerkesztése ellenőrizetlen lesz, és csak akkor válik ellenőrzötté, ha valamelyik járőr azzá teszi. Ha valaki már több ideje szerkeszt hibátlanul vagy csupán kevés hibával, látszik, hogy már megismerte a szerkesztési szabályokat is, akkor megerősített szerkesztő lesz, akinek a munkái egyből ellenőrzötté válnak (de a járőrök alkalomadtán azért azokat is megnézik). Valakiből úgy lesz megerősített szerkesztő, hogy vagy maga kéri, vagy más javasolja azt (az ún. bürokraták üzenőfalán). A bürokraták, akik szintén választott szerkesztők, a különböző szerkesztői jogok módosításával foglalkoznak. A szerkesztők a szócikkeket nem írják alá, csak az üzeneteket. Minden szócikknek van egy laptörténete, amelyet bárki megnézhet (ugyanezen a felületen lehet például nézettségi statisztikát is találni), amelyben minden szerkesztés szerepel a megfelelő szerkesztő nevével, aki azt a szerkesztést végezte. Azért is érdemes regisztrálni, és nem ún. anonként szerkeszteni, mert az anon esetében minden szerkesztést ellenőriznie kell valamelyik járőrnek, és a laptörténetben annak a gépnek az IP-címe jelenik meg, amelyről szerkesztett (Az IP-cím – Internet Protocol rövidítése – egyedi hálózati azonosító). Így – az IP-cím alapján – meg lehet tudni, hogy melyik iskolában unatkoznak a diákok egy adott időben, mert ilyenkor trollkodásban élik ki az unalmukat. A Wikipédia szerint: „A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget.” Jelen esetben pedig butaságot ír bele a szócikkekbe, főleg az éppen akkor tanult író életrajzába.

A szócikkek közül bizonyosak ún. kiemelési eljáráson esnek át, és ez biztosítja azt, hogy a kiemelt szócikkek kimerítően és szakszerűen tárgyalják az adott témát, formailag is teljesen megfelelnek a Wikipédia szabályainak. A kiemelt státust időnként felülvizsgálják. A kiemelt szócikkek címe előtt van egy aranyszínű csillag.

A szócikkek formailag egységesek: mindig tartalmaznak egy rövid bevezetőt, majd egy vagy több szakaszt, amelyek címmel vannak ellátva. Fontos, hogy a szócikkek megfelelően legyenek forrásolva. Az is követelmény, hogy semleges nézőpont szerint készüljenek. Nem szabad másolni sehonnan! Kezdőknél gyakran előfordul, hogy szó szerint másolnak be szövegeket a készülő szócikkekbe. A szerkesztőnek kötelessége átfogalmazni a forrásokból vett szövegeket. Azt is tudni kell, hogy a Wikipédia szócikkei szabad licenc (CC BY-SA, magyarul: Nevezd meg! – Így add tovább!) alatt vannak. Tehát, ha valaki létrehoz egy szócikket, az nem az ő tulajdona, hanem bárki módosíthatja és használhatja, azzal a feltétellel, hogy megnevezi forrásként a Wikipédiát. A  szócikkek gyakran tartalmaznak egy infoboxnak nevezett részt a szöveg jobb oldalán, amely röviden tartalmazza a szócikk fontosabb információit, többnyire azok számára, akiknek „nincs idejük” végigolvasni a hosszabb szócikket (lásd: 4. ábra). A bal oldalon egy függőleges menüből lehet választani például a szócikk más nyelvű változataiból, de sok minden egyebet, például a Wikidata-adatlap menüpontra kattintva megtaláljuk az illető szócikk fontosabb adatait a Wikidatában. Ez azért fontos, mert ha oda beírunk egy információt (pl. valakinek a foglalkozását) magyarul, az automatikusan hozzáférhető lesz más nyelveken is. A különböző sablonok (pl. infoboxok) innen automatikusan átvehetnek információkat, amely nagyon megkönnyíti a szerkesztést. Természetesen,a Wikidata minden információja pont úgy szerkeszthető, mint a Wikipédia bármelyik szócikkéé.


Kiemelt szócikk Bolyai Jánosról 

Fontos, hogy a létrehozandó szócikk tárgya (ami lehet fogalom, személy stb.) nevezetes legyen, azaz lexikonba való. Legyen hozzá megfelelő, megbízható forrás. Mielőtt valaki szerkesztésbe kezd, érdemes elolvasni az irányelveket és a szerkesztési útmutatókat – a Wikipédia kezdőlapján elegendő információ van erről. Létezik egy homokozó, ahol lehet szerkesztéssel próbálkozni, az ide írt szócikk nem kerül be a szócikknévtérbe. A különböző információk más-más névtérbe kerülnek a könnyebb kezelhetőség miatt. Van szócikknévtér, sablonnévtér, szerkesztői névtér stb. Újabban minden szerkesztőnek van próbalapja, amely tulajdonképpen a saját homokozója. Minden esetben, egy adott lap első sorában található a menü, amelyben többek között szerepel az illető bejelentkezett szerkesztő azonosítója (amellyel regisztrált), és arra kattintva bejön a saját szerkesztői lapja. Ugyancsak a menüben van a próbalap gomb, amelyre kattintva nyugodtan lehet próbálkozni a szerkesztéssel. Az így elkészített szócikket vagy másolással vagy egyszerű átnevezéssel lehet bevinni a szócikknévtérbe.

Sokan reklámcélra szeretnék használni a Wikipédiát, hiszen a kereső programok általában első helyen hozzák ki az oldalszócikkeit, a reklámozás azonban teljességgel tiltott. Az ilyen szócikkeket hamar törölni szokták. Természetesen, lehet szócikket írni cégekről is, ha azok nevezetesek (pl. Microsoft, Aple, Ikea stb.) de csak enciklopédikus formában, tájékoztatásul, nem reklámcéllal.

A Wikipédia nagyon szigorú szabályokat alkalmaz a feltöltött képek esetében is. Képet feltölteni lehet bármelyik nyelvi változatba, de akkor csak ott használható, ezért érdemesebb a Wikimedia Commons nevű társlapba feltenni, mert akkor bármilyen nyelvű Wikipédia használhatja. Nagyon egyszerű feltölteni a saját fényképeket, ha a szerkesztő azokat CC BY-SA szabad licenccel látja el. Mások által készített fényképet, bárhonnan is származnak azok (lehetnek akár az interneten is), csak a szerző írásos engedélyével lehet. Ezt az engedélyt a szerző általában egy megadott szövegű, megadott címre elküldött elektronikus levéllel adhatja meg. Hasonló a szigorúság akkor is, ha a kép szerzője halott, mert 70 évig van jogutódja. Ekkor tőle kell engedélyt kérni. A kép szabad feltöltése akkor lehetséges, ha szerzője már több mint 70 éve elhunyt. Ismeretlen szerző esetében a 70 év az első közlésre vonatkozik, csak 70 évvel azután válik szabad licencűvé. Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a szerző nem akkor ismeretlen, ha mi nem ismerjük, hanem ha körültekintő vizsgálatok után kijelenthetjük, hogy ismeretlen.


A nyelvi kocsmafal néhány bejegyzése

A Wikipédia szerkesztői sokszor és sokat vitatkoznak egymással. Ezek néha veszekedéssé fajulnak. Azokat, akik nem tartják be a szerkesztési szabályokat, blokkolhatják bizonyos időre (ez azt jelenti, hogy nem szerkeszthetnek ez idő alatt). Ez általában fokozatos: először egy óra, majd ha az illető visszatérő „bűnös”, akkor egyre jobban nő az időtartam, végül örökblokkot kaphat. Ez persze csak azt jelenti, hogy azon a néven nem szerkeszthet, ha más néven újra regisztrál, akkor újra szerkeszthet, de ha nem szokja meg a szerkesztői viselkedést, akkor újra blokkolható. Sajnos, vannak renitens visszatérők, akikkel a járőrök és adminisztrátorok sokat küszködnek.

Ha valakit zavar, hogy pontatlan információkat talál a Wikipédián, ha nem talál szócikket valakiről/valamiről, akiről/amiről szerinte kellene lennie, akkor vágjon bele a szerkesztésbe. Regisztráljon, először javítgassa a hibákat, majd szerkesszen új szócikkeket. Dolgozzon a saját ritmusa szerint. Vannak, akik sokat szerkesztenek, szinte versengenek egymással, és vannak, akik keveset. De senkinek sem ajánlom a szerkesztést, aki nem tud alkalmazkodni a szigorú szerkesztői szabályokhoz, nem tud higgadtan vitatkozni, rögeszméi vannak, mert megkeseríti a maga és mások életét. 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

A kétszázötven évvel ezelőtt, 1769. március 2-án elhunyt Bod Péter (született 1712 február 22., Felsőcsernáton) neve ismerősen cseng Marosvásárhelyen, hiszen róla nevezték el a református diakóniai központot az Erdő utca aljában. A Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ épülete másfél évtizeden át otthona volt az asszisztensképző iskolának, számos rendezvénynek nyújtott helyszínt, jelenleg a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiumnak a székhelye. De mit is tudunk Bod Péterről és mit illik megismernünk róla halálának negyedszázados évfordulóján?

Csucsa, Boncza Berta

Ki ne ismerné Ady Endre – majd Márffy Ödön – hitvesének és múzsájának, Boncza Bertának, azaz Csinszkának nevét, és ki ne hallott volna Hollós Ilonáról, az 1950-es évek leghíresebb magyar énekesnőjéről, Bágya András zeneszerző feleségéről?

600 éves freskók a székelyderzsi templomban

Székelyderzs, az erdélyi erődtemplomos falvak, Prázsmár, Szászkézd, Nagybaromlak, Kelnek, Szászfehéregyháza mellett 1993-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára. A falu e kivételes figyelmet a késő gótikus unitárius templomával érdemelte ki, amelynek a jellegzetes építési stílusa, és a 15. században készült falfestményei európai jelentőségűek.

spaller károly, csempekályha

Vajon hányan vannak ma Kolozsváron, akik ismerték vagy még ismerik a Spaller nevet, mely az elmúlt kétszáz évben összefonódott a cserépkályhás szakmával. Az bizonyos, hogy ez a név ismerősen csengett azok körében, akik kályhát vagy kandallót szerettek volna építtetni („rakatni”, ahogyan a kályhások mondták) otthonukban. 

gábor áron, ágyúöntő, Kézdivásárhely

Gábor Áron fogadalmát szinte megszámlálhatatlanul sokan idézték, de tudomásom szerint még senki sem elemezte a fogadalom megszületésének történetét. Ezért választottam ezt dolgozatom címéül. Tudjuk, hogy fogadalmat ‒ illetve, ahogy régen nevezték, fogadást ‒ sokszor tesznek az emberek, amelyet vagy betartanak, vagy elfelednek, megszegnek. A Gábor Ároné nem tartozik az utóbbiak közé, ő hűségesen kitartott fogadalma mellett. Elhangzására kivételes forradalmi helyzetben került sor, és történelmi jelentőségű eredményhez vezetett. Véleményem szerint ezért kell szélesebb összefüggésekben értelmeznünk; látnunk kell előzményeit és következményeit.

Az ókori Róma története különösen nagy szerepet játszott a román nyelvű historiográfiában, elsősorban Dacia provincia rövid, kevesebb mint két évszázados történetének köszönhetően, amelynek történetisége beépült a román nép nemzeti öntudatába és 18 század óta élő etnogenezis történeti irodalmába is. Bár Erdély római múltja elevenen élt a román nép kollektív mentalitásában, különösen a 18–19. század óta, az ókori Róma történetének román nyelvű összefoglalóira vagy fordításaira a 20. század elejéig kellett várni. Az alábbi írás rövid bevezetőt kíván nyújtani az ókori Róma történetének román nyelvű műveibe.

A románság idén ünnepli az 1918. évi gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumát – a magyarság ugyanakkor 100 éve él román állami keretek között Erdélyben Az impériumváltás következtében merőben más politikai, kulturális, társadalmi közeg határozza meg az életét A Trianonban elszenvedett trauma azonban ennek ellenére sem okozta azt a rövidzárlatot, amelyet feltételezett és elvárt az új hatalom. Az első döbbenet után a társadalom kezdett lassan magára találni, és tenni a dolgát, ahogy lehetett.

Lapunk fennállásának 70. évfordulóján, idei számainkban egy-egy régebbi írásunkat közöljük. Azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy felelevenítsük a folyóirat gyűjteményében őrzött írásokban évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott, de máig időtálló megállapításokat, gondolatokat, illetve hogy a mai olvasók is megismerhessék korábbi szerzőink munkájának egy-egy részletét.

bartók béla

Lapunk fennállásának 70. évfordulóján, idei számainkban egy-egy régebbi írásunkat közöljük. Azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy felelevenítsük a folyóirat gyűjteményében őrzött írásokban évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott, de máig időtálló megállapításokat, gondolatokat, illetve hogy a mai olvasók is megismerhessék korábbi szerzőink munkájának egy-egy részletét. Ezúttal a Művelődés 1970. szeptemberi számából Bartók Bélának egyik, 1936-ban megjelent írására esett a választásunk. 1970. szeptemberi számát a Művelődés majdnem teljes egészében Bartók Béla emlékének szentelte a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője halálának 25. évfordulóján. 

Lapunk fennállásának 70. évfordulóján, idei számainkban egy-egy régebbi írásunkat közöljük. Azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy felelevenítsük a folyóirat gyűjteményében őrzött írásokban évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott, de máig időtálló megállapításokat, gondolatokat, illetve hogy a mai olvasók is megismerhessék korábbi szerzőink munkájának egy-egy részletét.

Ki nem gondolt soha arra, hogy honnan is származnak ősei, hol éltek, miben jeleskedtek és milyen emlék maradt vagy maradhatott fenn tőlük? Úgy gondolom, hogy szinte mindenannyiunkban felvetődnek ilyen és hasonló gondolatok.

almási istván kotta, aranyosszéki népalok

1963–64-ben öt aranyosszéki helységben, Aranyosgerenden, Kövenden, Kercseden, Szentmihályfalván és Torockószentgyörgyön végeztem népzenegyűjtést. Több mint kétszáz népdalt és népballadát sikerült magnószalagra rögzítenem. Bár ez még csekély anyag, birtokában a valóságot jobban megközelítő kép rajzolódik elénk a tájegység népzenéjéről.

perdonto bajvivasok, killyeni andrás

Vermes Lajos 1896-tól a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem torna- és vívómestere volt. Korának neves all-round sportolója, a magyar sport legnagyobb agitátora volt, kinek nézetei sokszor jóval megelőzték korát. Ugyanakkor sokszor kétes viselkedésű sportvezető volt, aki mindent megtett az általa szervezett események népszerűsítésének érdekében.

Kolozsvár, Vasútállomás

Ismételten közbejött nehézségek, akadályok legyőzése után végre, 1870. szeptember 7-én, szerdán reggel 6 órakor Nagyváradról utasaival elindult a legelső személyvonat, melyet Nagy Ferenc mozdonyvezető vezetett, s áttörve a Királyhágó sziklakapuin, végig a Körös mentén meg Kalotaszegen, fél 12 órakor befutott Kolozsvárra.

Konsza samu. Kakaslövés Apácán

A kakaslövés vagy kakas-ütés szokását először Zajzoni Rab István közölte a Vasárnapi Újság 1861. évi 42. számában. A közlést tőle Orbán Balázs is átvette, mondván, mert elveszhet és sokak figyelmét el is kerülhette. Ő sajátos hétfalusi csángó szokásnak tartotta a kakaslövést, amely ott is keletkezett.