T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron. Szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
Ha elfogadjuk, hogy a civilizáció az emberi társdalom legmagasabb fokát jelenti, az „össztudás” mértékét, akkor gyakran arra ébredünk, hogy a civilizáció képes maga alá gyűrni a lokális jegyeket hordó kultúrát.
A Stúdió Színpad akaratlanul is hozzájárult a hazai színházak színészutánpótlásához. A rendre cserélődő tagságból sokan felvételiztek sikerrel a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolára. 21 olyan személyről tudunk, aki később elismert színművésszé vált, és akit a mindenkori tagság büszkén emlegetett.
Szatmárhoz kötődő színművészek visszaemlékezéseit szedtük csokorba. Vannak közöttük olyanok, akik Magyarországon élték meg vagy át az 1956-os forradalom eseményeit, mások pedig Marosvásárhelyen szolgálták a magyar színházi kultúrát azokban az időkben. A Magyarországon és a Romániában élők helyzete nem volt azonos, ezért a forradalomhoz való viszonyulásuk sem hasonlítható össze.
Mit tesz hozzá Bob Dylan életművéhez az irodalmi Nobel-díj? És mit tesz hozzá az irodalmi Nobel-díj filozófiájához Bob Dylan díja? Egyesek azt is kérdezhetik, kérdezik is: mit vesz el belőle?
Évfordulóra készül a kolozsvári, s egyben az erdélyi sportélet. Hatvan éve született meg a romániai tőrvívás egyik legfényesebb érme: Orbán Olga az 1956-os olimpián a tőr egyéni versenyében ezüstérmet szerzett.
Háromszék bizottmányi ülése 1848. november 28-án határozatban mondta ki az önvédelmi harc felvállalását. Ezt megelőzően császári-királyi reguláris csapatok, illetve román és szász népfelkelők törtek be a törvényhatóság területére Erdővidék és bodzai őrvonal felől, az utóbbinál az ellenség az őrséget lekaszabolta. Így a háromszéki alakulatok a fenti két veszélyeztetett pontra siettek.
Akkurátus pontossággal megőrzött levelezésből áll össze Klein Andreinek négy-öt nemzedékre kiterjedő és Lea címet viselő családtörténete, amelynek román nyelvű eredetije után most a magyar fordítását is kézbe veheti az olvasó.
A 16–17. században a Kárpát-medencén belül a töröktől leginkább védett területeken, főleg Erdélyben és a Felvidéken virágzott a méhészet. Magyarország keleti része, a szászok földje mindig is az egyik legintenzívebben méhészkedő erdélyi táj volt. Ezen a vidéken az 1880-as években 1000 lakosra 74 kaptár jutott, egész Magyarországon pedig csak 40. A vegyesajkú falvakban az arány még rosszabb, mert a románok nem, vagy alig méhészkedtek.
Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
