Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió
Balbinát Rencsik Emőke: A számítógép hatása a családon belüli kommunikációra

Ma, amikor a digitális forradalom világát éljük, sok szülőben és oktatóban felmerül a kérdés: vajon milyen mértékben használjuk az IKT-eszközöket? Vajon mikor ismertessük meg gyermekeinkkel ezeket az innovatív információs technológiákat, amelyek mára már szinte minden munkafolyamat elvégzéséhez szükségesek? Mitől fosztjuk meg gyermekeinket, ha már zsenge életkorban bevezetjük őket az oly sok titkot rejtő virtuális világba, vagy ellenkezőleg, milyen lehetőségeket nyitunk meg számukra? Vajon hogyan hatnak ezek az idősebb nemzedékek számára innovatívnak mondható IKT-eszközök az emberközi kapcsolatainkra, miként befolyásolják a kommunikációt?

Címlap

A kétszázötven évvel ezelőtt, 1769. március 2-án elhunyt Bod Péter (született 1712 február 22., Felsőcsernáton) neve ismerősen cseng Marosvásárhelyen, hiszen róla nevezték el a református diakóniai központot az Erdő utca aljában. A Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ épülete másfél évtizeden át otthona volt az asszisztensképző iskolának, számos rendezvénynek nyújtott helyszínt, jelenleg a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiumnak a székhelye. De mit is tudunk Bod Péterről és mit illik megismernünk róla halálának negyedszázados évfordulóján?

Csucsa, Boncza Berta

Ki ne ismerné Ady Endre – majd Márffy Ödön – hitvesének és múzsájának, Boncza Bertának, azaz Csinszkának nevét, és ki ne hallott volna Hollós Ilonáról, az 1950-es évek leghíresebb magyar énekesnőjéről, Bágya András zeneszerző feleségéről?

600 éves freskók a székelyderzsi templomban

Székelyderzs, az erdélyi erődtemplomos falvak, Prázsmár, Szászkézd, Nagybaromlak, Kelnek, Szászfehéregyháza mellett 1993-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára. A falu e kivételes figyelmet a késő gótikus unitárius templomával érdemelte ki, amelynek a jellegzetes építési stílusa, és a 15. században készült falfestményei európai jelentőségűek.

széki csárdás

Pontosabbnak és körültekintőbbnek tűnne ugyan a „mindig hiteleset mindig hitelesen”, mégis e kétszavas címnél – ha úgy tetszik: mondanivalóm lényegét is kifejező jelszónál – állapodtam, meg, nem csupán a tömörség kedvéért, hanem elsősorban azért, mert így vélem igazabbnak és kevésbé köntörfalazónak – és éppen ezért valamivel mozdítóbbnak is. A folklór állandóbb rovatjellege és a különféle összefüggő sorozatok hiányolhatók ugyan, mégis a keretek biztosításában a szerkesztőség vezetőségének egészséges törekvése nyilvánul meg (máskülönben sok sikeres tárgyválasztásban is). Hogy mi tette oly széppé, vonzóvá és hatásossá egy-egy műsorát?

Simon Ferenc bécsi esperes-plébános, a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség lelkipásztora

Aki nem beszél nyelveket, annak valóban az, de aki beszél nyelveket, tudja, hogy minden nyelvnek megvan a szépsége. Mi, magyarok nem nézhetünk le senkit sem. Milyen jogon nézek én le bárki mást is? Keresztényként meg pláne a másikat, felebarátomat tisztelnem és szeretnem kell, bármilyen színű a bőre, bármilyen nyelvet beszél. Még ha románul is beszél, akkor is tisztelnem és szeretnem kell, mert ő is a felebarátom, mert olyan, mint én.

Suba László - A tűzzománcról néhány sorban

A modern művészet korában a művészek új kifejezési formákat keresnek. Így a tűzzománc a képzőművészetben is helyet kapott. Különböző anyagok hozzáadásával lehet gazdagítani a zománc felületét, ami például lehet fényes vagy matt is. A munkák méretei is nagyobbak, ehhez még társulhat fából készített ráma, vagy széles deszkalap. A kép tárgyát lehet dekoratívan vagy festőien kezelni.

Kelemen Lajos, Napló

Kelemen Lajos tanítványai tudták, hogy mesterük szinte egész életében naplót vezetett. Ezt és megőrzött levelezését más kézirataival együtt Kelemen halálát követően az Unitárius Egyház levéltárába menekítették. Az akkori kommunista hatalom azonban gyanakodott az iránt, hogy milyen titkos szövegek, tiltott iratok lehetnek ebben a hagyatékban.

Boér Ilka: Az erdélyi reformáció egy korai dokumentuma

Johannes Honterus munkássága kiemelkedően fontos a reformáció és az erdélyi szász közösség szempontjából, így ezeknek műveknek már számos kiadása látott napvilágot, ahogyan már ennek az írásának is több, köztük kritikai kiadása is ismert lehet az értő olvasó közönség számára. Az erdélyi reformáció kulcsírásának, mely gyakorlatilag az első erdélyi protestáns egyházi szabályzatként kezelhető, Bernard Heigl és Thomas Șindilariu szerkesztésében közreadott legfrissebb hasonmáskiadását az eredeti latin szöveg háromnyelvű (német, román, magyar) fordítása kíséri, hasonlóan a 2015-ben megjelent, Honterus főművének tartott Rudimenta Cosmographicához. 

Takács Gábor: Marokkó, Észak-Afrika gyöngye

Ahogyan a Mediterrán-térség egy sajátos, külön világ, úgy Marokkóról is elmondhatjuk, hogy egy teljesen más világ, amelyet az iszlám bölcsőjeként tartanak számon. Történelme rendkívül mozgalmas, dinasztia dinasztiát, háború háborút követett az idők folyamán. 

 

Köszönjük, hogy eljöttek ma esti rendezvényünkre ezen a gyönyörű havas januári napon, ami állítólag az év legszomorúbb hétfőjét követi, ám számunkra közel három évtizede a világ legtermészetesebb módján a magyar kultúra napja. Ünnepnap. A Himnusz befejezésének, végső változata leírásának napja.

A kortárs kultúra a mának és a holnapnak egyaránt értéket teremt, miközben fokozatosan a távolabbi holnapok klasszikusává válik. Múlt, jelen és jövendő ilyen mélységű összefonódásában válunk mi is egyre teljesebbé egyénekként és közösségként egyaránt.

Zágoni Balázs

Hogy így volt-e, avagy mégsem, a holvoltság drónmentes transzilván szegeletében, ott, ahol a mutánsba hajló Kajtikó és a galoppra fogott bicegő pegazus egymásra lelt, nos pont fix ott ered e mese csermelye. Apa ezt nem mondta neked, s ha mégis, ideje, hogy megismerd az én verziómat, bár Barni-buksidat néha csóválod majd, hidd el, megéri végig csendben csücsülni, hisz öt perc annyi sincs a végéig… talán.

Köteles Róbert

Két évtized alatt emelkedett festményei, kiállításai, nyilvános jelenlétei és szereplései révén a kortárs romániai képzőművészet élvonalába. Pályája meredeken és látványosan ívelt a magasba, s útja jelenleg is javában tart a babérokkal szegélyezett kaptatón fölfelé. Negyvenhárom esztendősen nemzedéke kiemelkedő, emblematikus tehetségeként tartják – tartjuk – számon.

Hatházi András

Hatházi Andrást alighanem az említett gyermeki játékkedv és kimeríthetetlen kíváncsiság kímélte meg az éppen szakmánk legkiválóbbjait fenyegető legnagyobb veszélytől: hogy önmaga szobra legyen, hogy rutinossá váljék, hogy jól bevált pózok és mirelitgesztusok hálójába gabalyodva úgy járjon, mint Borovszky Oszkár bácsi, Harag György példázatában, aki saját papi jelmezére lépve úgy próbált előre haladni, mintha mi sem történt volna, amitől végül térdre kényszerült.

Marius Tabacu

A műfordítás egy árnyékban lévő alkotót feltételez, ugyanakkor a műfordítás megjelenésével a műfordító mégiscsak „kimegy a napra”. Persze, ha „jó” a fordítás, senki sem veszi észre, mindenki a szerzőről beszél. Ha rossz a fordítás, akkor mindenki a fordítóról beszél, az ő felelőssége kerül fókuszba.

Marius Tabacu

Több mint egy évtized telt el azóta, hogy Marius Tabacut a román–magyar kulturális kapcsolatok fejlesztése terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel jutalmazták 2007-ben, ma pedig újra nyilvános elismerésben részesül azért, mert jelentősen hozzájárult a magyar kultúra megismertetéséhez és terjesztéséhez Romániában.

Gálfalvi Gábor

Az Alsóboldogfalván élő és ma is aktívan tevékenykedő nyugalmazott iskolaigazgató, néprajzkutató és közíró Gálfalvi Gábor fő kutatási területe az ember és a táj közötti valós életterek kapcsolatának vizsgálata. Ezen belül a méltatlanul feledésbe merülő kismesterségek, a népi építkezés, a tanya- és faluvilág témaköreit felölelő témák érdeklik, ezeken munkálkodik, publikál, mint ahogyan az alábbiakban is ezekről, valamint az ide vezető útról vall. Az ilyen út, hol az ember a valós értékeket és a valós múltat elfogultság nélkül kutatja, hosszú és rögös, ahogy egykoron Bözödi György neves szociográfus is összefoglalta. Ennek szemléletében kérdeztük a fáradhatatlanul kutató írót.

Töredékek Pataki István radnóti lelkész életéből

Puritán, nagyon egyszerű életmódú embert ismerhetünk meg a személyében, akinek külföldi diáksága idején néha „se inge, se gatyája” nem volt, majd hazatérve Erdélybe olyan embereknek a barátságát és tiszteletét élvezhette, mint a főnemes Teleki Mihályét, aki 1692-től Kővárvidék kapitánya volt. Mindezt bizonyára tudása és kiváló emberi tulajdonságai alapján érdemelhette ki.

Süli Attila: Torda vármegye és Aranyosszék szabadságharca

A 2018-as év gyümölcsöző volt a magyarországi 1848‒49-es forradalom és szabadságharc történetírása szempontjából, ebben az évben ugyanis több, ezen tematikát feldolgozó kötet is nyomdafestéket látott. Ezen művek sorába illeszkedik Süli Attila őrnagy-hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) munkatársa által közreadott könyv, mely Torda vármegye és Aranyosszék 1848‒49-es eseményeit ismerteti.

Páskándi Géza

A Páskándi Géza-művek színpadi megjelenítései a börtönévek utáni időkben kezdődtek. Elsőnek a szülőföldön szólalt meg a Külső zajok c. színpadi műve, majd költeményeiből, esszéiből és más írásaiból is közönség elé kerültek. Játszottak Páskándit hivatásosak és műkedvelők, ami a szerző iránti széleskörű érdeklődésről árulkodik. A továbbiakban a színpadi, illetve pódiumi Páskándi-előadásokról szólok azok megszületésének időrendi sorrendjében. Nem lesz szó a különböző alkalmi, a különböző alkalmakra készült előadásokról, és a vendégjátékokról sem.