Óévzáró – újévköszöntő
December. Óévbúcsúztató, újévköszöntő. Zárszámadást illik ilyenkor készíteni, no meg előretekinteni, jövőt tervezni. Nálunk, a Művelődés szerkesztőségénél sem lehet másként.
December. Óévbúcsúztató, újévköszöntő. Zárszámadást illik ilyenkor készíteni, no meg előretekinteni, jövőt tervezni. Nálunk, a Művelődés szerkesztőségénél sem lehet másként.
„A Stúdió Színpad megalapítója Horváth Béla volt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, komikusa. Kiváló szeme volt a tehetségek felismeréséhez.”
Tápiógyörgyén 1841. szeptember 8-án született tarnói és draskóczi Miletz János főreáliskolai tanár, történész, régész, irodalomtörténész, akinek didaktikai, tudományos és közösségszervezői tevékenysége szoros és tartós szálakkal kötődött Temesvárhoz és a Délvidékhez is.
Kolozsvár egyik legjelentősebb, legellentmondásosabb és második leghosszabb ideig hivatalban lévő 19. századi polgármesteréről szinte semmit sem tudunk. A várost 12 évig vezető Albach Géza neve feledésbe merült, és emlékét a házsongárdi temetőben lévő szerény sírhelyén kívül semmi sem őrzi.
1922 tavaszán érkezett meg a család Győrbe. Ott döbbent rá a fiatal Borsos Miklós, hogy mit veszített a szülőváros elhagyásával. „Erdélyben már büdös magyarok voltunk – írja önéletírásában – Magyarországon, Győrben menekültek lettünk. Mindennap hallottuk a sértő szót: »menekültek«. Idegenek!”
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete és a Forum Iuris Egyesület gondozásában megjelent kiadvány páratlan értékű egyetemtörténeti monográfia a magyar jogászképzés második világháborút követő küzdelmes szakaszáról.
Az utóbbi időben gyakrabban vetődik fel a társadalmi nemek kérdése, s hogy van-e jogunk saját identitáshoz, vagy mit várhatunk el közeli-távoli emberi környezetünktől… ki az az én, és ha nő, mit jelent a női mivolt.
A karácsonyi ünnepkör a dramatikus népszokások, népi játékok előadásának egyik kiemelkedő alkalma. A legismertebb karácsonyi színjátékszerű népszokás a betlehemezés, melyet a közelmúltban még sokfelé gyakoroltak, vagy pedig napjainkban is élő szokás. Így van ez Murokországban is.
„A méhek tavaszi kieresztéséhez kapcsolódva az egész Kárpát-medencében ismert hiedelemszokás a farkasgégén való eresztés.”