Abban az időszakban, amikor a szabályok felrúgása gyakran Szodoma és Gomora megemlegetését vonta maga után, bátor hölgyek sora vállalta a kritikát, s automobilba ülve igazolta, hogy a nők is hasonlóan vezethetnek.

A történeti leírás a községnek az évszázadok során elszenvedett viszontagságait taglalja. A lábjegyzetek sokasága arra utal, hogy a monográfia írója alaposan elmélyült, dokumentált munkája hiteles forrásokra épül.

A nagybányai Teleki Sándor Magyar Ház a 688 éves Zazar-parti város legfontosabb magyar művelődési és társadalmi intézménye. Teleki Sándor egykori felújított lakóháza  a Tersánszky Józsi Jenő Könyvtárnak is otthont ad.

„Anna. Asszonysors a XX. században” - a huszadik századi székelyföldi hagyományos paraszti kultúrát egy – erdélyi viszonylatban előzmény nélküli – sajátos perspektívából, egy női életút felől szemlélve próbálja bemutatni.

Ezt a hovatartozási izét mindig mindenhol szeretik túlbonyolítani: magyar Kanadában, kanadai magyar, erdélyi magyar, határon (és Óperencián) túli magyar. Magyarul beszélő erdélyi Kanadában.

…mindenkinek köszöntem, magyarnak, románnak egyaránt, lehetőleg előre, aztán ki-ki úgy válaszolt,  amint tudott, vagy akart, a maga nyelve szerint.

Berky Anna a magyar oktatási-kulturális kormányzat köztisztviselőjeként közel 20 évig viselt felelősséget a külhoni magyar közösségek oktatási-kulturális tevékenységének fejlesztéséért. A két évtized alatt számos intézmény, szervezet, program született meg a Kárpát-medencében, sok közülük megerősödött s a maga területén meghatározóvá, némelyik kiemelkedővé vált.

Gyakorlott éjjeliőr, szenvedélyes kutatója a gábor-cigány kultúrának, leleményes idegenvezető, aki egyaránt otthonosan mozog a szászföldi templomerődök és az egyiptomi oázisok világában, kalandjait pedig hagyja filmvásznon megörökíteni – ő Boros Loránd etnológus, az Almásy László Kultúrtörténeti Kör megálmodója és működtetője.

Pákei Lajos a századfordulós idők legjelentősebb erdélyi építésze volt, a polgárosult Kolozsvár monumentális középületeinek tervezője.