„De a jószágot sëhogy së szerette Béni. Ha ü most mongyuk adott annak a jószágnak, má mikor bement má akkor mëgmosta a kezít. Ezírt meg idesapám nagyon haragudott, szitta mindig: te szocilista, aszongya neki, nem akarsz dógozni.”
„A jövő az, ami igazán számít és a jövő kulcsa (nem csak Magyarországon, hanem az egész világon) a jó oktatás.”
A táncházmozgalom sodrásában megjelentek a modernkedő hivatásosok is. Kulturális értékeinkre nézve ők még veszélyesebbek, mint a tudatlan, de lelkes dilettánsok.
"Az, hogy az idén a Romániai Magyar Néptánc Egyesület javaslatára megkaptam az EMKE szakmai díját, az eddigi munkám elismerése, de egyértelműen az idén 30 éves Bogáncsé is ez a kitüntetés, amellyel én együtt fejlődtem." Beszélgetés Könczei Csongorral, a harmincéves Bogáncs néptáncegyüttes vezetőjével.
Május 16-án szervezték meh az V. Pusztinai Szavalóversenyt. A versenyen két kategóriában indulhattak a résztvevők: az 1–4. osztályosok, ahol 17 jelentkező volt, ők két verssel készültek, és az 5–8. osztályosok, itt nyolc jelentkező volt, nekik már négy verset kellett megtanulniuk.
A Kolozsvár belvárosában található Reményik Galéria a kortárs és modern művészet-bemutató közegeként szolgál. Az általános művészeti értékek népszerűsítésén túlmenően újfajta értelmezési lehetőséget kíván nyújtani a kultúra iránt fogékony közönségnek.
Az Örményországban készült felvételek a száz évvel ezelőtti népirtásnak állítanak emléket, miközben bemutatják a nemrég függetlenné vált ország múltját és jelenét, értékeit és ellentmondásait.
„Magyarnak lenni mindenhol jó, bár a magyar zászlót pár éve Chilében, a 6893 méter magas Ojos del Salado vulkánon elrepítette a 100 km/órás szél. Így azt mondom: annyira magasan embernek lenni jó igazán!” – vallotta Heiling Zsolt mérnök-szakújságíró.
„... egy történész kollégám, tudván, hogy nemzetközi sakkbíró vagyok, egyszer azt mondta: nehezen tud elképzelni engem, amint sípolok a sakkversenyek idején.”
A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig eltelt időszakban, 1867 és 1914 között alakult ki Kolozsvár modern arculata. Ez idő alatt a város egy vidéki kis településből európai polgári központtá nőtte ki magát, s bátran állíthatjuk, hogy a modernizáció érdekében sokkal több intézkedés született, mint azelőtt évszázadokig, illetve az azutáni száz évben.
