A személyes élettörténeteken túl – függetlenül attól, hogy egyéni drámákról, vagy épp ellenkezőleg, a rendszernek a különböző fokú kiszolgálásáról van szó – a tisztánlátás tétje az erdélyi magyarság közösségi életpályájának alakulása.

A medgyesi EMKE a helyi és a környékbeli magyarság művelődése és anyanyelve megtartásában vállalt fő szerepet.

1976-ban összehívtuk azokat, akikről tudtuk, hogy érdeklődnek a csángók kultúrája és sorsa iránt, hogy megismerjük egymást. Több mint hetvenen jöttünk össze…

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szeptember 4. és 6. között szervezte meg Borson a XXI. honismereti konferenciáját. A konferencián 127-en vettek részt, Szatmárnémetitől Temesvárig, Budapesttől Kolozsvárig, színültig megtöltve a helyi művelődési házat.

A nagyváradi Posticum keresztény szellemiségű kulturális központ és vendégház. Nemcsak földrajzi, kulturális és vallási, hanem a szó tágabb és átvitt értelmében is a „határok mentén” fekszik.

Ne feledjük, hogy Romániában is volt egy időszak a Ceaușescu rezsimet követően, amikor a diktátor, ha élt volna, simán megnyert volna egy választást.

A huszadik század első éveinek egyik magyar szenzációja a székesfehérvári iparos, Bory József díjnyertes autója volt. Bory hosszabb ideig külföldön dolgozott, így például Berlinben a kor híres gyáránál, a NAG-nál is. Hazatérésekor két motort is hozott magával, amelyeket szétszedett, tanulmányozott, majd ezek alapján saját tervezésű motort készített.

Németországban az 1890-es években jelentek meg az első hazai gyártású filmek, ekkor még fekete-fehérben és némán. 1907-től azonban bővülnek a témák, olyan műfajokban jelennek meg alkotások, mint a filmdrámák vagy szerelmi történetek.

Valovits fáinak jó része ugyan a Lápos folyó mentén készült, a bivalyábrázolások szintén a  művésztelep emblematikus témái közé tartoznak, de sohasem vált „igazi” nagybányai piktorrá.