Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Rómaiak Kolozsváron – szemelvények az ókori Napoca történetéből

A római kori város Dacia jelentős központja volt, majd a sokáig a neve is feledésbe merült

T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron – szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Kolozsvár történelmi városmagja alatt Dacia egyik jelentős urbánus központja nyugszik. Napocát még a 100-as évek elején alapította Traianus császár egyszerű vicusként, amely közigazgatásilag a mai falu megfelelője lehetett – rendelkezett saját piaccal és kultusszal, de többnyire egy városkerület (regio) része vagy szomszédsági körzete volt. A mai Kolozsvár – tágabb értelemben vett – területén ekkor éltek már dákok, de nem tudni, hol. (Nem valószínű, hogy a későbbi városfalakon belül, az óvárosban talált dák leletek talán csak annyit bizonyítanak, hogy kereskedtek a helybéli rómaiakkal.)


T. Szabó Csaba

Bár nem állomásozott a városban a római légió úgy, mint Apulumban vagy Potaissában – előbbi a mai Gyulafehérvár, utóbbi a mai Torda helyén állt –, stratégiailag mégis fontos szerepet töltött be Napoca. Mivel a terület mélyen belenyúlt a Barbaricumba, a katonaság által végzett útépítést már a provinciaszervezés után megkezdték, hiszen nagyon fontos volt az utánpótlási vonalak biztosítása – a Potaissa és Napoca közötti útszakasszal például már 110-re elkészültek.


A legelső térképdokumentum, amelyben megemlítik Napocát

A Napoca feltételezhetően dák eredetű szó, a rómaiakra ugyanis jellemző volt, hogy a meghódított régiók őslakosainak az ismertebb kifejezéseit használták fel az újonnan épített települések elnevezésekor. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen jelentéssel bírt, vagy hogy mire vonatkozott – utalhatott egy törzsre, egy helységre vagy egy földrajzi tájegységre is.


Képsorok az eseményről

Napoca a Traianust követő császárok uralkodása alatt is folytatta virágzását: Hadrianus 124-ben municípium rangra emelte a várost (Aelium Hadrianum Napocenses), amely 168 után Marcus Aureliustól colonia rangot kapott (Colonia Aurelia Napoca) – utóbbi egy ritkán adományozott kitüntetés volt, amely a legmagasabb rangú településnek számított a Római Birodalomban.

Azonban Dacia túl drága provincia volt, így a rómaiak a 270-es évek elején kivonultak a régióból, Napoca pedig a római közigazgatás hiányában idővel elszegényedett, majd elnéptelenedett. A 4–5. századra (a fórumon és a városfalakon kívül) már alig maradt meg valami az egykori római városokból; és bár a középkorban még jól ismerték a Kr. u. 1–3. század között virágzó prokurátori központ romjait, a Kolozsvár helyén álló egykori település neve ekkor már ismeretlen volt.


Képsorok az eseményről (Demeter Zsuzsanna felvételei)

Sokáig Claudiopolis névvel illették – amely egy humanista kreálmány volt –, majd Szamosközy István, kolozsvári születésű történetíró és kutató jutott arra, hogy az ókori város neve feltételezhetően Napoca lehetett. A kutatási eredményei viszont egészen a 19. század közepéig feledésbe merültek, amikor is Theodor Mommsen német történész és ókortudós is hasonló eredményre jutott – őt később irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki, elsősorban a Römische Geschichte (Római történelem) című átfogó és hiánypótló munkája miatt.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

„A vonat egy percre megáll, a tisztek és a legénység a haza földjéből vagy fenyőlombokból emléket tesz magához, a vonat aztán tovább robog, és elhangzik a honvédek ajkán a szózat.”

Az Emlékházban egy kiállítást is megtekinthettünk Molnár István néprajzi fotóhagyatékából, a tárlatot Faluvégi-Bartha Noémi méltatta. (Csak itt, csak online!)

A fiatal komponista műveit már két korábbi est alkalmával, valamint a ZeneSzó beszélgetősorozat keretein belül is hallhatta a Györkös-ház közönsége. (Csak itt, csak online!)

A meghívottak az est során a hadi események és a hozzájuk kötődő kutatás mellett bemutatják az alapítvány gondozásában megjelent könyveket is. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés folyóirat, a Györkös Mányi Albert Emlékház és a szovátai Bernády Közművelődési Egylet közös szervezésének köszönhetően újabb állomáshoz érkezett a Régiók bemutatkozása című sorozat. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés Estek legutóbbi meghívottja Jánó Mihály művészettörténész volt, aki Szent László-legenda falképei a középkori Magyar Királyság templomaiban címmel tartotta meg előadását október 26-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek harmadik évadja október 12-án kezdődött meg a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó T. Szabó Csaba történész volt, aki Közönségrégészet Erdélyben címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

A kolozsvári Patarét – a pataréti Kolozsvár. Kinek mi a dolga? címmel tartotta meg a Művelődés estek évadzáró előadását Tonk Gabriella szociális programigazgató 2017. május 9-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Dr. Hunyadi Attila Gábor, valamint Dr. Nagy Róbert-Miklós tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban Gazdasági vállalatok városfejlesztő szerepe Kolozsváron a kiegyezés korától az államosításukig címmel 2017. március 2-án a Művelődés Estek keretében. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Október 13-án megkezdődött a Művelődés Estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

Farkas György egyetemi oktató és hobbi természet- fotós május 5-én tartotta meg fényképvetítéssel egybekötött előadását a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)