Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Rómaiak Kolozsváron – szemelvények az ókori Napoca történetéből

A római kori város Dacia jelentős központja volt, majd a sokáig a neve is feledésbe merült

T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron – szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Kolozsvár történelmi városmagja alatt Dacia egyik jelentős urbánus központja nyugszik. Napocát még a 100-as évek elején alapította Traianus császár egyszerű vicusként, amely közigazgatásilag a mai falu megfelelője lehetett – rendelkezett saját piaccal és kultusszal, de többnyire egy városkerület (regio) része vagy szomszédsági körzete volt. A mai Kolozsvár – tágabb értelemben vett – területén ekkor éltek már dákok, de nem tudni, hol. (Nem valószínű, hogy a későbbi városfalakon belül, az óvárosban talált dák leletek talán csak annyit bizonyítanak, hogy kereskedtek a helybéli rómaiakkal.)


T. Szabó Csaba

Bár nem állomásozott a városban a római légió úgy, mint Apulumban vagy Potaissában – előbbi a mai Gyulafehérvár, utóbbi a mai Torda helyén állt –, stratégiailag mégis fontos szerepet töltött be Napoca. Mivel a terület mélyen belenyúlt a Barbaricumba, a katonaság által végzett útépítést már a provinciaszervezés után megkezdték, hiszen nagyon fontos volt az utánpótlási vonalak biztosítása – a Potaissa és Napoca közötti útszakasszal például már 110-re elkészültek.


A legelső térképdokumentum, amelyben megemlítik Napocát

A Napoca feltételezhetően dák eredetű szó, a rómaiakra ugyanis jellemző volt, hogy a meghódított régiók őslakosainak az ismertebb kifejezéseit használták fel az újonnan épített települések elnevezésekor. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen jelentéssel bírt, vagy hogy mire vonatkozott – utalhatott egy törzsre, egy helységre vagy egy földrajzi tájegységre is.


Képsorok az eseményről

Napoca a Traianust követő császárok uralkodása alatt is folytatta virágzását: Hadrianus 124-ben municípium rangra emelte a várost (Aelium Hadrianum Napocenses), amely 168 után Marcus Aureliustól colonia rangot kapott (Colonia Aurelia Napoca) – utóbbi egy ritkán adományozott kitüntetés volt, amely a legmagasabb rangú településnek számított a Római Birodalomban.

Azonban Dacia túl drága provincia volt, így a rómaiak a 270-es évek elején kivonultak a régióból, Napoca pedig a római közigazgatás hiányában idővel elszegényedett, majd elnéptelenedett. A 4–5. századra (a fórumon és a városfalakon kívül) már alig maradt meg valami az egykori római városokból; és bár a középkorban még jól ismerték a Kr. u. 1–3. század között virágzó prokurátori központ romjait, a Kolozsvár helyén álló egykori település neve ekkor már ismeretlen volt.


Képsorok az eseményről (Demeter Zsuzsanna felvételei)

Sokáig Claudiopolis névvel illették – amely egy humanista kreálmány volt –, majd Szamosközy István, kolozsvári születésű történetíró és kutató jutott arra, hogy az ókori város neve feltételezhetően Napoca lehetett. A kutatási eredményei viszont egészen a 19. század közepéig feledésbe merültek, amikor is Theodor Mommsen német történész és ókortudós is hasonló eredményre jutott – őt később irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki, elsősorban a Römische Geschichte (Római történelem) című átfogó és hiánypótló munkája miatt.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Az Emlékházban egy kiállítást is megtekinthettünk Molnár István néprajzi fotóhagyatékából, a tárlatot Faluvégi-Bartha Noémi méltatta. (Csak itt, csak online!)

A fiatal komponista műveit már két korábbi est alkalmával, valamint a ZeneSzó beszélgetősorozat keretein belül is hallhatta a Györkös-ház közönsége. (Csak itt, csak online!)

A meghívottak az est során a hadi események és a hozzájuk kötődő kutatás mellett bemutatják az alapítvány gondozásában megjelent könyveket is. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés folyóirat, a Györkös Mányi Albert Emlékház és a szovátai Bernády Közművelődési Egylet közös szervezésének köszönhetően újabb állomáshoz érkezett a Régiók bemutatkozása című sorozat. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés Estek legutóbbi meghívottja Jánó Mihály művészettörténész volt, aki Szent László-legenda falképei a középkori Magyar Királyság templomaiban címmel tartotta meg előadását október 26-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek harmadik évadja október 12-án kezdődött meg a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó T. Szabó Csaba történész volt, aki Közönségrégészet Erdélyben címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

A kolozsvári Patarét – a pataréti Kolozsvár. Kinek mi a dolga? címmel tartotta meg a Művelődés estek évadzáró előadását Tonk Gabriella szociális programigazgató 2017. május 9-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Dr. Hunyadi Attila Gábor, valamint Dr. Nagy Róbert-Miklós tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban Gazdasági vállalatok városfejlesztő szerepe Kolozsváron a kiegyezés korától az államosításukig címmel 2017. március 2-án a Művelődés Estek keretében. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Október 13-án megkezdődött a Művelődés Estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

Farkas György egyetemi oktató és hobbi természet- fotós május 5-én tartotta meg fényképvetítéssel egybekötött előadását a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Filmvetítéssel egy- bekötött előadás és kötetlen beszélgetés során elevenítették fel a kolozsvári vívósport kezdeteit és legszebb éveit a Györkös Mányi Albert Emlékházban április 7-én. (Csak itt, csak online!)