Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Pozsony Ferenc

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

furu arpad

Szakított a korábbi etnocentrikus hagyományokkal: bejárta az erdélyi magyarsággal szomszédos, együtt élő, szomszédos népcsoportok (szászok, románok, örmények) építészeti szempontból legjelentősebb, legkararkterisztikusabb kulturális zónáit és településeit. Elemzéseit józan és szakszerű komparatív szemlélet és módszer jellemzi.

Albert Ernő és Pozsony Ferenc

A Kriza János Néprajzi Társaság 2017. január 14-én életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő néprajzkutatót, a társaság tagját a székely népköltészet és népélet, valamint a cigány kultúra kutatásában és dokumentálásában elvégzett kiemelkedő munkásságáért.

Barabás László

Barabás László az erdélyi magyar népszokások, népélet, népi kultúra szakavatott kutatója. 1947. november 13-án a sóvidéki Parajdon született székely földműves családba, hatodik gyermekként. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait Érmihályfalván és Szovátán végezte.

Az EMKE kuratóriuma, a Kriza János Néprajzi Társaság ajánlására 2017-ben dr. Kinda Istvánnak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutató muzeológusának ítélte a Bányai János-díjat.

háromszék népi építésete - pozsony ferenc

A bukaresti hatalom az 1970-es évektől kezdődően már nemcsak a hazai városok szerkezetét, épített örökségét szándékozott erőszakos eszközökkel átrendezni, hanem a hosszú időn át, organikusan változó, hagyományos falusi építészet emlékeit is. Azonban mielőtt sor került volna a gyökeres falurendezésre, szisztematizálásnak nevezett falurombolásra, a központi és a helyi intézmények fiatal szakemberekkel Háromszéken is dokumentáltatták az épített örökség legjelentősebb és legjellegzetesebb helyi emlékeit.

A Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki a 90 éves Kallós Zoltánt, az erdélyi és a moldvai magyar népi kultúra gyűjtésében, valamint továbbadásában játszott kivételes szerepéért és tevékenységéért.

Az EMKE választmánya 2016-ban dr. Miklós Zoltán muzeológus-néprajzkutatónak ítélte oda a Bányai János-díjat. Egykori tanáraként, doktori irányítójaként öröm számomra, hogy a mai napon személyesen méltathatom a kitüntetett szakmai munkásságát és eredményeit.

Könczei Csongor

Az EMKE vezetősége ebben az évben dr. Könczei Csongornak ítélte a Kacsó András-­díjat. Megtisztelő, hogy a díjazott szakmai, tudományos, kulturális és közéleti munkásságát én méltathatom.

Oldalak

Feliratkozás Pozsony Ferenc csatornájára