Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Furu Árpád könyvéről

Furu Árpád kötete* voltaképp a 2015-ben nagy sikerrel megvédett PhD dolgozatának megszerkesztett, átdolgozott változata. Megjegyezzük, hogy a szerző rugalmasan hasznosította opponenseinek: Kósa László és Kovács András akadémikusnak, valamint Murádin Katalin professzor asszonynak szakszerűen megfogalmazott kritikáját, megjegyzéseit.

Választott témája (Erdély népi építészete) klasszikus jellegű. Választott megközelítése (a kultúra, a falusi épített örökség térbeli tagolódásának vizsgálata) néprajztudományunk kedvelt módszere volt egészen a 20. század közepéig. Azonban a kutatások esetlegessége, a szakemberhiány, az intézményi háttér hiánya nagyon sok fehér foltot, megoldatlan témát, kérdést örökített napjaink kutatóira is. Furu Árpád doktori dolgozatában arra vállalkozott, hogy az elődei és a kortársai által megoldatlan kérdéseket megválaszolja, a kevésbé kutatott vidékek épített örökségét elsősorban egyéni terepmunka, valamint újabb források, irodalmak segítségével szakszerűen adatolja, bemutassa, elemezze és értelmezze.  

A szerző jól ismeri, hogy a kultúra térbeli tagolódását elsősorban a természeti környezet, a helyi erőforrások, a sajátos gazdaság- és társadalomszerkezet, a közlekedési folyosók, az újító urbánus központok közelsége vagy távolsága, etnikai, vallási, kulturális kontextusa, tehát szomszédsága alapvetően meghatározhatja és módosíthatja.

Furu Árpád munkájában pontosan adatolja, hogy a kisnemesi építészet jellegzetességei, majd az urbánus, városi modellek, napjainkban pedig a globális minták hogyan határozták meg, módosították, alakították az erdélyi falvak, kulturális zónák építészetét, épített örökségének arculatát, jellegzetességeit. 

A szerző pontosan tudja, hogy a kulturális régiók, mikrorégiók, falucsoportok, szigetek, enklávék kultúrája, építészete állandó mozgásban, változásban van, tehát folyamatosan hat bennük egyrészt az egységesülés, másrészt pedig a differenciálódás.

Mivel néprajzi tanszéken végezte doktori tanulmányait, mentorai folyamatosan figyelmeztették arra, hogy voltaképp emberek tervezik, építik, használják a házakat és a gazdasági épületeket, Furu Árpád megszívlelte, hasznosította tanácsainkat, éppen ezért elemzései alapvetően ember- és családközpontúak. Pontosan dokumentálja, megfogalmazza, hogy az egyes famíliák társadalmi státusza, gazdasági és társadalmi kapcsolatai, foglalkozása, életmódja, életmintái és életstratégiái alapvetően meghatározták hajlékaik, gazdasági épületeik funkcióit, alapanyagát, szerkezetét, nagyságát, formáját és díszítményeit.

Furu Árpád néprajzi szintézise alapos, rendszeres terepmunkára épül: személyesen bejárta Erdély legkarakterisztikusabb kulturális régióit, mikrozónáit, falucsoportjait, ahol szakszerű rajzokat, fényképeket, leírásokat készített. Kiemeljük, hogy tanulmányának szövegéhez hatalmas mennyiségű vizuális anyagot használt: egyrészük múzeumok, intézetek adattárából származik, jelentős részüket pedig saját terepmunkája során készítette.

Kiemeljük, hogy szakított a korábbi etnocentrikus hagyományokkal: bejárta az erdélyi magyarsággal szomszédos, együtt élő, szomszédos népcsoportok (szászok, románok, örmények) építészeti szempontból legjelentősebb, legkararkterisztikusabb kulturális zónáit és településeit. Elemzéseit józan és szakszerű komparatív szemlélet és módszer jellemzi.

A szerző jól ismeri a kérdéskör magyar, román, szász és európai irodalmát, amit alkotó módon, megfelelő kritikával használ fel elemzéseiben, értelmezéseiben és következtetéseiben. Az erdélyi etnikumok épített örökségét azonos módszerekkel, fogalmakkal elemzi és értelmezi.

Kihangsúlyozzuk: dr. Kós Károly munkássága és eredményei után, Furu Árpád szintézise néprajzos szakmánk kiemelkedő színvonalú és jelentőségű teljesítménye.

Köszönjük a szerkesztőnek, a kiadónak, a formatervezőnek, valamint az önzetlen támogatóknak, hogy lehetővé tették a monográfia megjelentetését.

 * Furu Árpád: Táji tagolódás Erdély népi építészetében. Exit Kiadó, Teleki László Alapítvány, Kolozsvár, 2017.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Katona Lajos: A vakok kolozsvári intézetének története 1900–1920 között

Az átlag kolozsvári legfeljebb hallott róla, hogy Kolozsvárt működik egy különleges szakiskola, amelyben a siketeket, s egy másik, amelyben a vakokat nevelik-oktatják. Azt már csak kevesen tudják, hogy hol és mióta működnek ezek a tanintézetek, s még kevesebben, hogy milyen munka folyik bennük. Nagyon keveset írtak róluk, s ennek fő oka, hogy e fogyatékosságoktól megkímélt tollforgatók félnek, idegenkednek betekinteni ebbe a különös világba, nem is tudják beleélni magukat az ottani élethelyzetekbe.

Hívószó – Kós Károly és Papp Aurél levelezése

A Budapesten megjelenő Enigma című művészetelméleti folyóirat XXIV. évfolyamának 2017/92. száma Hívószó – Kós Károly és Papp Aurél levelezése címmel 155 oldalt szentel a két kimagasló erdélyi személyiség barátságát és együttműködését felvillantó tematikának. S hogy ezt a rendkívül izgalmas, történelmi és művészettörténeti párhuzamokkal gazdagon fűszerezett anyagot éppen Sümegi György, az erdélyi művészeti élet egyik legavatottabb szakértője méltatja, és bocsátja közlésre a dokumentumokat, korántsem véletlen. Hiszen személyében nem egy hazai talányra derített már fényt az évek, évtizedek folyamán. Elegendő csupán a Miklóssy Gáborról, Nagy Istvánról, Szolnay Sándorról, Thorma Jánosról írott monográfiáit, a nagybányaiakat és a kolozsvári festőket bemutató tanulmányait említenem.

A tordaszentlászlói amatőr színjátszás története – a népi kultúrától a magas kultúráig . Laczi Enikő

Igényesen összeállított, tetszetős kivitelű és nagy körültekintéssel megírt, olvasmányos monográfiát, gazdag forrásfeltáró és forrásközlő kötetet vehet kezébe a polgárosodás, az egyesületi élet, a néptanítók és lelkészek közösség- és művelődésszervező munkássága, valamint a kalotaszegi nagytelepülés, Tordaszentlászló múltja iránt érdeklődő olvasó Laczi Enikő tollából. 

Erdély jogtörténete

Kiemelkedő jelentőségű kiadványról van szó, amely Erdély jogtörténetét az ókortól úgyszólván napjainkig tárgyalja és mutatja be. Erdély jogtörténete tudományos munka és tankönyv egyszerre, amely történetiségében mutatja be Erdély jogi helyzetének alakulását. Számos kérdésben új szempontokat érvényesít. 

Hidán Csaba László - Fegyverek magyar kézben

A kötet lényegéről annyit lehet mondani: nagyszerű szintézise a kora középkori íjfeszítő népek hadművészetének, betekintést nyújtva az olvasó számára a legegyszerűbb technikáktól egészen a harcosok freskón történő ábrázolásáig. Ezek figyelembe vételével tudom ajánlani elolvasásra a kimondottan szakmai és a pusztán csak érdeklődő olvasóközönségnek egyaránt.

Furu Árpád

Nemcsak a magyar népi építészetet, annak táji tagolódását dolgozza fel – mint ahogyan ez egy hasonló nagy földrajzi táj népi kultúrájának valamely jelensége esetében megszokott dolog. Itt valóban Erdélyről van szó és az ezt benépesítő etnikumok összességéről.

Takács Gábort már vagy négy évtizede grafikusként, művészeti íróként, az exlibrisek alkotójaként és népszerűsítőjeként tartjuk számon. Barcsay Jenő és Gy. Szabó Béla tanítványának vallja magát. Eddig kiállított, megjelent metszetei is sejtették, hogy szenvedélyes utazó, aki nyitott, művészszemmel járja a világot. Felkészül az útra, hogy annál jobban befogadhassa a látványt, hogy megértse az összefüggéseket.

Csinos kivitelezésű, érdekes és ritka témájú könyvet adott ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a Pro Havadtő Egyesülettel közösen. Egy település régi sírjeleit veszi számba a szerző, Kinda István, a néprajztudományok doktora, a múzeum munkatársa.

Fodor Nagy Éva: Az égből küldött napló

Egy hosszadalmas, bizonytalan várakozást követően mégis eljött a pillanat, hogy kezünkben tarthatjuk Az égből küldött naplót. Nagy öröm a számomra, hiszen éveken keresztül végigkísértem és együtt aggódtam Éva nénimmel, ahogy kereste, kutatta a megfelelő utat, amely elvezetett e könyv megjelenéséhez.

hitter ferenc nagybányai panteon

Globalizálódó, szekularizálódó világunkban anakronizmusnak tűnhet, ha valakit a lokálpatriotizmus, a szülőföld sajátos hagyományai, a nemzeti hagyományok iránti ragaszkodás motivál, buzdít arra, hogy tollat ragadjon a kezébe, könyvek sorával ápolja – ébressze vagy erősítse, mélyítse – kötődésünket bölcsőhelyünkhöz. S azon túlmenően: mutassa fel a szűkebb és tágabb világnak azokat az értékeket, amelyeket az évszázadok során nemzetünknek, a világnak adott. A felsőbányai Hitter Ferenc egy korábbi vallomásában azt is elmondta, hogy mindezen fölül adott volt egy harmadik indíték is ahhoz, ami írásra ösztönözte: a történelemhamisítás, a hamis mítoszteremtés törekvéseivel szemben fölmutatni a valós folyamatokat, a sajátos helyi értékeket, hagyományokat.

 Gazda József: A Golgota útján

A címben szereplő idézet – amely a zsidó chaszidizmus alapítójától, Báál Sém Tov lengyelországi zsidó rabbitól (1698–1760) származik – akár mottója is lehetne a hosszúra nyúlt, 2015 és 2017 közötti GULAG-GUPVI-emlékévnek, hivatalos nevén a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének.

Kalotaszegi birók

... szülőfalujában prédikált, ostorozta a nemességet, népiskola felállítására buzdított, mint érvelt, művelt, haladó eszméket hirdető papok, tanítók kellenének, meg egy népújság. Naplója 1834. március 23-án egy befejezetlen mondattal szakad meg. Kabós Ferenc további sorsáról csak homályos utalások maradtak fenn. Talán a Dunába ölte magát, esetleg a titkosrendőrség tüntette el. 

 Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái

A kiadvány 28 hajlékot mutat be: ezek között akad templom, plébániatemplom, vártemplom, székesegyház, katedrális, szemináriumi templom és zsinagóga is. Vagy ha a vallások és felekezetek „nyelvén” értelmezzük az összképet, elmondhatjuk, hogy a református, a római katolikus, az ortodox, a görögkatolikus, az evangélikus, a baptista és az izraelita gyülekezet szent hajlékait egyaránt bemutatják. És bár sokan jól ismerhetik – főleg a helybéliek – ezeket a templomokat, a legtöbb esetben számos kérdés így is rejtve maradt a nagyérdemű előtt: mikor és milyen stílusban emelték a templomokat, ki tervezte, ki építette őket; valamint hogy milyen művészeti kincseket rejtenek. Ez az album ezekre a kérdésekre is olvasmányos, szemléletes válasszal igyekszik szolgálni.

Lőwy Dániel: Sárga csillag Kolozsváron

Lőwy Dániel kötete Kolozsvár történetének egyik gyászos fejezetét helyezi sokoldalú megvilágításba, olyan fejezetet, amely felett máig sem tudnak napirendre térni, sem zsidók, sem keresztények. A zsidókban él az önvád, hogyan lehettek ilyen naivak, bizakodók, hogy még a szökési lehetőségeket is sokszor elutasították, lázadni sem próbáltak. Ha sejtettek is valamit, nem adtak hitelt a mendemondáknak. Hogyan akadhattak olyan vezetőik, akik félrevezették őket, asszisztáltak megsemmisítésüknél

Lelki szemeimmel látom, amint a gyi­mesi csángó nagyanyók ebből az emlékezetüket frissítő könyvből olvasgatnak majd unokáiknak, vagy az unokák olvasnak föl – lehet írástudatlan – nagyanyójuknak, esetleg a nagyobb testvér a kisebbeknek. S a könyvet díszítő szép illusztrációk is azt a célt szolgálják, hogy a gyimesiek már gyermekkorukban megszeressék, s ne feledjék népük hagyományos kultúráját.