Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Háromszék népi építészetéről

A magyar értelmiségiek (pl. Jankó János, Huszka József, Malonyay Dezső, Cs. Sebestyén Károly, Szinte Gábor) elsősorban a 19-20. századok fordulóján kezdtek érdeklődni a székelyföldi, háromszéki népi építészet emlékei iránt, amikor a szecesszió keretében jellegzetesen magyar nemzeti művészetet és építészetet szándékoztak megteremteni. Abban a korszakban elsősorban a legősibb, keleti párhuzamokra utaló épülettípusokat, párhuzamokat kerestek és mutattak be. Kiemelten foglalkoztak a székelyföldi sarokereszes házak szerkezetével, berendezésével, valamint a fából faragott, vízszintes gerendákkal összekötött, födött kapuzatok és sírjelekként fennmaradt kopjafák eredetével, párhuzamaival és ornamentikájával.

A 20. század elején Bátky Zsigmond, Kós Károly és Viski Károly elemezte a székelyföldi ácsolt bornaházak jellegzetes építési technikáit, szerkezetét, berendezését és tűzhelyeit. A két világháború közötti évtizedekben is többen (pl. Roediger Lajos, Cs. Sebestyén Károly, Szabó T. Attila és Viski Károly) vizsgálták a székely porták bejáratát díszítő kapuzatok szerkezetét, ornamentikáját, eredetét, területi változatait és külső párhuzamait. A második világháborút követő évtizedekben dr. Kós Károly és Vámszer Géza elsősorban terepmunkára, B. Nagy Margit, Szabó T. Attila pedig szerteágazó levéltári kutatásokra alapozva mutatta be a székelyföldi építészet jellegzetes alkotásait, variánsait, eredetét és változásait.

Közvetlenül a második világháborút követő évtizedekben Kónya Ádám végzett alapos, szerteágazó helyszíni építészeti felméréseket különböző háromszéki településekben. Terepkutatásai során elsősorban a vidéken nagyobb számban fennmaradt udvarházak, kisebb kastélyok, templomvárak, haranglábak és kapuzatok iránt érdeklődött. Sajnos, korabeli eredményeit, szemléletes rajzait, értékes fényképeit sokáig csak különböző újságokban megjelent cikkekből ismerhették meg az érdeklődők. Megjegyezzük, hogy az utóbbi években örökösei már két kötetben közölték korábban szétszórtan megjelent magvas írásait, kiváló rajzait és fényképeit.

A bukaresti hatalom az 1970-es évektől kezdődően már nemcsak a hazai városok szerkezetét, épített örökségét szándékozott erőszakos eszközökkel átrendezni, hanem a hosszú időn át, organikusan változó, hagyományos falusi építészet emlékeit is. Azonban mielőtt sor került volna a gyökeres falurendezésre, szisztematizálásnak nevezett falurombolásra, a központi és a helyi intézmények fiatal szakemberekkel Háromszéken is dokumentáltatták az épített örökség legjelentősebb és legjellegzetesebb helyi emlékeit. Például így került sor a Zakariás Attila által vezetett rendszeres építészeti kutatásokra is az 1980-as évek derekán, de az érdeklődők azóta csak pár kiállítás keretében kaphattak ízelítőt a munkacsoport eredményeiből, mivel napjainkig nem publikálták alapos felméréseiket, de nem közölték elemzéseiket vagy következtetéseiket sem.

Az 1989-es rendszerváltozást követő évtizedekben magyarországi szakemberek (Balassa M. Iván, Sarudi Sebestyén József) kezdeményezésére és vezetésével Háromszéken is végeztek különböző építészeti felméréseket, azonban eredményeikből viszonylag nagyon kevés publikáció látott nyomdafestéket. Megjegyezzük, hogy az utóbbi évtizedekben a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai is végeztek módszeres és rendszeres felméréseket a vidék falvaiban. Terepkutatásaikkal voltaképp a szentendrei skanzenben tervezett Erdély-tájegység megvalósítását készítették elő szakmai szempontból.

Kiemeljük, hogy Erdély és azon belül Székelyföld népi építészetének alapvető sajátosságait, történeti változását nemrég Furu Árpád foglalta össze doktori disszertációjában és egy Ethnographiában megjelent nagyobb tanulmányában. Módszeresen végzett terepkutatásaira támaszkodva Háromszék népi építészetét térben három belső egységre (Erdővidék, Alsó-Háromszék, Felső-Háromszék) tagolta. Kihangsúlyozta, hogy Erdővidék építészete elsősorban kuriális és szász hatásra alakult, de ott Alsó-Háromszék, Barcaság és a Homoród mente számos sajátos eleme is megtalálható. Véleménye szerint Alsó-Háromszéket szintén erős barcasági és kuriális hatások érték, míg Felső-Háromszék falvaiban leginkább a mezővárosi (Kézdivásárhely) és a kisnemesi építészet elemei voltak meghatározók. Majd a 19. század végétől és a 20. század elejétől kibontakozó polgárosodás hatására Kézdi- és Orbaiszéken egy olyan háztípus alakult ki, mely organikus kapcsolatban áll a korábbi háromhelyiséges és középereszes házakkal.

Murádin Katalin mostani kötete* egy Bukarestben 1984-ben megvédett, román nyelven készített doktori dolgozat magyarra lefordított, átdolgozott, alaposan lerövidített, tömör változata. A szerző a kolozsvári műszaki egyetem tanáraként még 1978-ben és 1979-ben, diákjaival (Czompó Márta, Dobai Álmos, Kovács Árpád, Olasz Gabriella) együtt végzett szisztematikus terepkutatásokat Háromszéken, ahol összesen 109 településben mérték fel szakszerűen a népi építészet helyben fennmaradt emlékeit. A szerző által irányított munkacsoport tagjai kutatásaik során elsősorban arra a falvakra összpontosítottak, melyek festői természeti környezetben fekszenek, gazdagabb épített örökséggel rendelkeznek, tehát nagyobb számú turistát tudnak vonzani.

Amikor első ízben átnézhettem a három évtizeden át kéziratban maradt doktori dolgozatot, rögtön javasoltam szerzőjének, hogy mielőbb készítse el annak szerkesztett, magyar nyelvű változatát is, mivel tézisei nagyszámú, megbízható, szakszerűen készített, ma már igen értékes felmérésekre, vonalas rajzokra és fényképekre épülnek.

Az eddigi eredmények, publikációk tükrében úgy vélem, hogy Murádin Katalin kötete nagy mértékben gazdagítja Háromszék népi építészetével kapcsolatos eddigi tudásunkat, ismereteinket. Dokumentációs anyagának jelentőségét, különleges értékét az a tény is emeli, hogy az 1970-es évek végén végzett gyűjtései óta számtalan akkor dokumentált háromszéki épület időközben úgy pusztult el, hogy később más terepkutató már nem készíthetett azokról újabb szakszerű rajzokat vagy fényképeket.

A terepen készített szakszerű felmérések, átnézett szakirodalom, összehasonlítás és elemzés alapján a szerző Háromszék területén belül, építészeti szempontból, hét kisebb tájat különített el: 1. Kézdivásárhely és környéke, 2. Kovászna és Zágon környéke, 3. Bárkány és környéke, 4. Olt mente, 5. Uzon és Lisznyó környéke, 6. Köpec és Bölön övezete, 7. Erdővidék. Könyvében rendre tömören bemutatja, hogy az egyes mikrorégiókban a különböző lakóházak, gazdasági épületek, kapuk és kerítések, valamint kopjafák és sírkövek milyen alapvető jellegzetességekkel rendelkeznek.

Murádin Katalin kötete pontosan jelzi, hogy a különböző rendi csoportok (főnépek, lófők, gyalogok, jobbágyok) Háromszéken milyen jellegzetes épített örökséggel rendelkeztek, hogyan fogadták be, adaptálták a Nyugat-Európából folyamatosan érkező építészeti stílusok legújabb elemeit, szerkezeti sajátosságait, hatásait és jellegzetességeit.

Kötetében kihangsúlyozza, hogy Háromszéken is rendszerint a helyben élő családok, közösségek tervezték és kivitelezték saját lakó- és gazdasági épületeiket, éppen ezért azok árnyaltan tükrözték a bennük élő személyek társadalmi státuszát, gazdasági lehetőségeit, foglalkozását, életmódját, felekezeti és etnikai hovatartozását, esztétikai érzékét, a vidék alapvető természeti adottságait és erőforrásait, valamint a közvetlen barcasági, udvarhelyszéki, csíki és moldvai szomszédságból érkező külső hatásokat.

 

*Murádin Beyer Katalin: Háromszék népi építészetéről – ahogy negyven év előtt láttam, fölmértem, rajzoltam. ARTprinter Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2016.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Erdély jogtörténete

Kiemelkedő jelentőségű kiadványról van szó, amely Erdély jogtörténetét az ókortól úgyszólván napjainkig tárgyalja és mutatja be. Erdély jogtörténete tudományos munka és tankönyv egyszerre, amely történetiségében mutatja be Erdély jogi helyzetének alakulását. Számos kérdésben új szempontokat érvényesít. 

Hidán Csaba László - Fegyverek magyar kézben

A kötet lényegéről annyit lehet mondani: nagyszerű szintézise a kora középkori íjfeszítő népek hadművészetének, betekintést nyújtva az olvasó számára a legegyszerűbb technikáktól egészen a harcosok freskón történő ábrázolásáig. Ezek figyelembe vételével tudom ajánlani elolvasásra a kimondottan szakmai és a pusztán csak érdeklődő olvasóközönségnek egyaránt.

Furu Árpád

Nemcsak a magyar népi építészetet, annak táji tagolódását dolgozza fel – mint ahogyan ez egy hasonló nagy földrajzi táj népi kultúrájának valamely jelensége esetében megszokott dolog. Itt valóban Erdélyről van szó és az ezt benépesítő etnikumok összességéről.

furu arpad

Szakított a korábbi etnocentrikus hagyományokkal: bejárta az erdélyi magyarsággal szomszédos, együtt élő, szomszédos népcsoportok (szászok, románok, örmények) építészeti szempontból legjelentősebb, legkararkterisztikusabb kulturális zónáit és településeit. Elemzéseit józan és szakszerű komparatív szemlélet és módszer jellemzi.

Takács Gábort már vagy négy évtizede grafikusként, művészeti íróként, az exlibrisek alkotójaként és népszerűsítőjeként tartjuk számon. Barcsay Jenő és Gy. Szabó Béla tanítványának vallja magát. Eddig kiállított, megjelent metszetei is sejtették, hogy szenvedélyes utazó, aki nyitott, művészszemmel járja a világot. Felkészül az útra, hogy annál jobban befogadhassa a látványt, hogy megértse az összefüggéseket.

Csinos kivitelezésű, érdekes és ritka témájú könyvet adott ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a Pro Havadtő Egyesülettel közösen. Egy település régi sírjeleit veszi számba a szerző, Kinda István, a néprajztudományok doktora, a múzeum munkatársa.

Fodor Nagy Éva: Az égből küldött napló

Egy hosszadalmas, bizonytalan várakozást követően mégis eljött a pillanat, hogy kezünkben tarthatjuk Az égből küldött naplót. Nagy öröm a számomra, hiszen éveken keresztül végigkísértem és együtt aggódtam Éva nénimmel, ahogy kereste, kutatta a megfelelő utat, amely elvezetett e könyv megjelenéséhez.

hitter ferenc nagybányai panteon

Globalizálódó, szekularizálódó világunkban anakronizmusnak tűnhet, ha valakit a lokálpatriotizmus, a szülőföld sajátos hagyományai, a nemzeti hagyományok iránti ragaszkodás motivál, buzdít arra, hogy tollat ragadjon a kezébe, könyvek sorával ápolja – ébressze vagy erősítse, mélyítse – kötődésünket bölcsőhelyünkhöz. S azon túlmenően: mutassa fel a szűkebb és tágabb világnak azokat az értékeket, amelyeket az évszázadok során nemzetünknek, a világnak adott. A felsőbányai Hitter Ferenc egy korábbi vallomásában azt is elmondta, hogy mindezen fölül adott volt egy harmadik indíték is ahhoz, ami írásra ösztönözte: a történelemhamisítás, a hamis mítoszteremtés törekvéseivel szemben fölmutatni a valós folyamatokat, a sajátos helyi értékeket, hagyományokat.

 Gazda József: A Golgota útján

A címben szereplő idézet – amely a zsidó chaszidizmus alapítójától, Báál Sém Tov lengyelországi zsidó rabbitól (1698–1760) származik – akár mottója is lehetne a hosszúra nyúlt, 2015 és 2017 közötti GULAG-GUPVI-emlékévnek, hivatalos nevén a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének.

Kalotaszegi birók

... szülőfalujában prédikált, ostorozta a nemességet, népiskola felállítására buzdított, mint érvelt, művelt, haladó eszméket hirdető papok, tanítók kellenének, meg egy népújság. Naplója 1834. március 23-án egy befejezetlen mondattal szakad meg. Kabós Ferenc további sorsáról csak homályos utalások maradtak fenn. Talán a Dunába ölte magát, esetleg a titkosrendőrség tüntette el. 

 Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái

A kiadvány 28 hajlékot mutat be: ezek között akad templom, plébániatemplom, vártemplom, székesegyház, katedrális, szemináriumi templom és zsinagóga is. Vagy ha a vallások és felekezetek „nyelvén” értelmezzük az összképet, elmondhatjuk, hogy a református, a római katolikus, az ortodox, a görögkatolikus, az evangélikus, a baptista és az izraelita gyülekezet szent hajlékait egyaránt bemutatják. És bár sokan jól ismerhetik – főleg a helybéliek – ezeket a templomokat, a legtöbb esetben számos kérdés így is rejtve maradt a nagyérdemű előtt: mikor és milyen stílusban emelték a templomokat, ki tervezte, ki építette őket; valamint hogy milyen művészeti kincseket rejtenek. Ez az album ezekre a kérdésekre is olvasmányos, szemléletes válasszal igyekszik szolgálni.

Lőwy Dániel: Sárga csillag Kolozsváron

Lőwy Dániel kötete Kolozsvár történetének egyik gyászos fejezetét helyezi sokoldalú megvilágításba, olyan fejezetet, amely felett máig sem tudnak napirendre térni, sem zsidók, sem keresztények. A zsidókban él az önvád, hogyan lehettek ilyen naivak, bizakodók, hogy még a szökési lehetőségeket is sokszor elutasították, lázadni sem próbáltak. Ha sejtettek is valamit, nem adtak hitelt a mendemondáknak. Hogyan akadhattak olyan vezetőik, akik félrevezették őket, asszisztáltak megsemmisítésüknél

Lelki szemeimmel látom, amint a gyi­mesi csángó nagyanyók ebből az emlékezetüket frissítő könyvből olvasgatnak majd unokáiknak, vagy az unokák olvasnak föl – lehet írástudatlan – nagyanyójuknak, esetleg a nagyobb testvér a kisebbeknek. S a könyvet díszítő szép illusztrációk is azt a célt szolgálják, hogy a gyimesiek már gyermekkorukban megszeressék, s ne feledjék népük hagyományos kultúráját. 

dr. Nagy Miklós emlékezete

Különös dolog, ha az ember olyasmiről számol be, vagy olyasmiről akar számot adni, ami mindenképpen közel áll hozzá, és lelkileg is igen fontos neki. Ilyen helyzet az, amikor tollat – mostanában billentyűzetet – ragad, és az édesapja emlékére született könyvről kíván ismertetést adni a kedves olvasónak. Az Eke és toll – dr. Nagy Miklós emlékezete című kötetről szólok, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadója gondozásában, dr. Cseke Péter professzor szeretettel és gondossággal végzett munkájával született meg, és 2016 decemberében jelent meg.

pro natura park ödöngösfüzesen

A kötet forgatásakor az volt az első benyomásom: Lapohos András olyan szeretettel és alázattal mesél a természet különféle csodáiról, hogy az a földhöz-, mai megfogalmazásban inkább képernyőhöz ragadt embereket is könnyen rabul ejti. Vagy talán inkább elvarázsolja. A második gondolatom gyorsan követte az elsőt: ez a kiadvány nagyobb figyelmet érdemelt volna a nyomdai előkészítés során.