Öröm számomra, hogy az EMKE kuratóriuma 2019-ben egy szakmailag kiváló, fiatal, kolozsvári néprajzkutatónak, városantropológusnak ítélte a Bányai János-díjat.
Jakab Albert Zsolt 1979-ben született Marosvásárhelyen, majd Szovátán érettségizett 1997-ben. Kolozsvárt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén szerzett magyar– néprajz szakos oklevelet 2002-ben, majd ugyanott 2003-ban elvégezte az etnolingvisztikai és szociolingvisztikai magiszteri programot is. 2003 és 2006 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskolájának doktorandusza volt, ahol 2011-ben nagy sikerrel védte meg Emlékállítás és emlékezési gyakorlat. A kulturális emlékezet reprezentációi Kolozsváron című disszertációját.
2002-től a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központját vezeti, majd 2007-től a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet belső munkatársa, tudományos kutatója. Ugyanattól az évtől óraadó tanárként folyamatosan oktat a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetében. Kiemelném, hogy Jakab Albert Zsolt a néprajz és városantropológia legkorszerűbb módszereivel vizsgálja a kollektív és a kulturális emlékezet, emlékállítás, emlékezési gyakorlat, valamint az írott populáris kultúra működését, de nagy figyelmet fordít a magyar kulturális örökség és értéktár működésére, megszerkesztésére is.
Már diákként bekapcsolódott a magyar néprajzi tanszék alapkutatásaiba: 1998–1999-ben Dél- és Észak-Erdélyben, magyar szórványokban végzett családszerkezeti vizsgálódásokat. 2001–2002-ben egy francia–magyar nemzetközi kutatócsoport tagjaként az európai kultúra patrimonizációjával foglalkozott. 2002 és 2012 között összeállította Háromszék honismereti bibliográfiáját. 2007–2008-ban megalkotta a Kriza János Néprajzi Társaság interneten is elérhető digitális fotótárát. 2008-tól pedig folyamatosan szerkeszti és bővíti a Romániai Magyar Néprajzi Bibliográfiát. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársaként 2008-tól szervezi, irányítja és építi a romániai nemzeti kisebbségek intézményrendszerének kataszterét, 2009-től pedig az Intézet kiadóját vezeti. 2016-tól a romániai szlovákok és csehek társadalmával, kulturális örökségével és identitásával kapcsolatos kutatási programot vezeti. Számos rangos hazai és nemzetközi konferenciát szervezett kisebbségi identitással, szubkultúrákkal, kulturális értékekkel, örökséggel, patrimóniummal, migrációval, ruralitásokkal és lokalitásokkal kapcsolatban. Mivel a magyar és a román nyelv mellett kiválóan ismeri, beszéli az angolt és a franciát, szakmai eredményeit számos kiemelkedő, külföldi tudományos rendezvényen, konferencián mutatta be rangos európai és amerikai egyetemi központokban, különböző tudományos intézetekben, fórumokon. Eddigi egyéni és csoportos alapkutatásiból számos önálló kiadványa és szaktanulmánya látott nyomdafestéket. Azonban folyamatosan arra törekedett, hogy eredményeit a világhálón is elérhetővé tegye. A Kriza János Néprajzi Társaság internetes archívumában több ezer érdeklődő, kutató látogatja az általa kiépített adatbázisokat: a romániai magyar néprajzi bibliográfiát, a moldvai csángók honismereti bibliográfiáját, valamint az erdélyi magyar kulturális értékek, romániai magyar balladák, néprajzi múzeumok, szövegek és fotók szakszerűen megszerkesztett tárát. Alapos filológiai, szakmai tudásának, képességeinek, kitartásának és türelmének köszönhetően számos kiváló konferencia- és egyéni kötetet szerkesztett, rangos tudományos sorozatokat kezdeményezett.
Kiemelném, hogy számos tudományos társaság (Magyar Szemiotikai Társaság, International Society for Ethnology, Magyar Néprajzi Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület) rendes és választmányi tagja. 2002-től pedig előbb a Kriza János Néprajzi Társaság alelnöke, majd 2012-től elnöke, fiatalos lendületével pedig megpezsdítette annak szakmai és tudományos életét. Kimagasló tudományos eredményeit eddig is számos rangos díjjal jutalmazták: 2012-től az EME Debüt-díját, 2014-ben a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját, valamint a Magyar Szemiotikai Társaság Jelismervényét nyerte el.
Jakab Albert Zsolt nem csak kiváló antropológus, néprajzkutató és tudósember. Különböző alapkutatások, adatbázisok, konferenciák, könyvbemutatók és kiállítások szervezésével nemcsak az erdélyi magyar tudományos eredmények megalkotásában, közvetítésében és népszerűsítésben vállal folyamatosan cselekvő részt, hanem az erdélyi magyar kulturális örökség, értékek, néphagyományok szakszerű dokumentálásában, megjelenítésében és továbbadásában is.
Gratulálunk a most átnyújtott Bányai János-díjhoz. Jó egészséget, boldogságot, további kiváló eredményeket kívánunk neki, munkatársainak és kedves családjának.
(Elhangzott 2019. április 13-án, Kolozsváron, az EMKE díjkiosztó ünnepségén, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.)
