A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szeptember 4. és 6. között szervezte meg Borson a XXI. honismereti konferenciáját. A konferencián 127-en vettek részt, Szatmárnémetitől Temesvárig, Budapesttől Kolozsvárig, színültig megtöltve a helyi művelődési házat.
Az ünnepélyes megnyitó a Szózat eléneklésével kezdődött. Ezt követően ökumenikus áhítatot tartott Pálos István apátkanonok és Forró László református püspökhelyettes. A résztvevőket köszöntötte Dukrét Géza, a PBMET elnöke. Felkérte a konferenciát, hogy egyperces csenddel emlékezzenek meg az idén elhunyt két társukról, Kordics Imréről és Mihálka Zoltánról. A házigazdák részéről Bátori Géza borsi polgármester köszöntötte a jelenlévőket. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt szervezték meg a konferenciát, amelynek különös hangsúlyt ad, hogy nyolcszáz éves Bors község első írásos említése” – mondta az elöljáró. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke értékteremtő közösségnek nevezte a társaságot, amely összegyűjti és ki is adja történelmünk szilánkjait. Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy óriási teljesítmény a közel húsz év alatt kiadott száz kötet. Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke szerint Kárpát-medencei szinten is egyedülálló az, amit az egyesület megvalósított, munkája pótolhatatlan. A konferenciát üdvözölte még Wanek Ferenc, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökségi tagja, Vajda András, a Kriza János Néprajzi Társaság alelnöke, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke és Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke.
A köszöntések után átadták az idei Fényes Elek-díjakat. Az elismerést Deák József borossebesi nyugalmazott tanár, helytörténész, valamint Bátori Géza, Bors község polgármestere kapta. Lőrincz Lajos alpolgármester Szent István-emlékplakettet kapott.
A konferencia témái a következők voltak: Nyolcszáz éves Bors első írásos említése; Száz éve tört ki a Nagy Háború; Nagy személyiségeink emlékezete; Pusztuló műemlékeink.
Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyt adó Bors megismerésével kezdődött: Lőrincz Lajos Bors természet-földrajzi viszonyait, Kupán Árpád nagyváradi történész a nyolcszáz éves Bors történelmét ismertette. Ezután Dukrét Géza bemutatta Kupán Árpád Új borsi krónika című kötetét.
Délután emlékművet avattak a sportcsarnok előterében. Az egyszerű, de elegáns emlékműn csak ennyi szerepel: 1215–2015. A résztvevők a református templom kertjében virágokat helyeztek el a világháború hőseinek emlékművén. Ezután folytatódott a konferencia: Bátori Géza polgármester beszámolt Bors gazdasági életében elért eredményeiről. Dénes Károly helyi lelkipásztor az egyházi életről, Pápa Gyula helyi tanár az iskoláról tartott előadást.
Ezt követően Dukrét Géza ismertette a könyvkiadás eredményeit, majd bemutatta a századik kötetet. Hangsúlyozta, hogy nincs még egy civil szervezet, amely ilyen eredményt ért volna el. Megemlítette, hogy a kötet egyelőre nincs kinyomtatva, mert nem volt rá pénz, csak néhány bemutatópéldány készült el a konferenciára. Így sem Váradon, sem máshol nem tudják bemutatni, csak akkor, ha sikerül támogatást kapni.
Az előadásokat követő közgyűlésen a területi elnökök rövid beszámolót tartottak. Majd a következő problémákat tárgyalták meg: könyvkiadásunk jövője, felmérő programok, jövő évi kutatási témák, táblaavatások, könyvtárunk helyzete, nyilvántartás. A végén kiosztották a tagsági könyvecskéket az új tagoknak.
Este kulturális műsor, a református énekkar és a helyi néptánccsoport előadása zárta a napot.
Szombat délelőtt újabb előadások hangzottak el. Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) a Túr vízrendezésének történetéről beszélt, ahová 1916-ban orosz hadifoglyokat vezényeltek a munkálatokhoz. Sárközi Zoltán (Nagyvárad) a doberdói fennsíkra szervezett idei nemzetközi zarándoklatot ismertette Expresszel a hadak útján címmel.
Dr. Jancsó Árpád (Temesvár) az Oravica–Anina vasúti hegyi úton látható csodálatos völgyhidakat, valamint azok építéstörténetét mutatta be fényképek segítségével. Ujj János (Arad) Arad megye szakrális köztéri emlékműveiről értekezett, és képekkel illusztrálta a Szentháromság-szobrokat. Ezután dr. Csorba Csaba (Sátoraljaújhely) bemutatta az általa összeállított Örökségturisztikai atlaszt. Ez komoly segédeszköz nemcsak a műemlékvédőknek, hanem az épített örökségünket megismerni akaró turistáknak is. Kósa Pál (Budapest) Várak, kastélyok, templomok című folyóirat évkönyveit ismertette. Szünet után dr. Wilhelm Sándor (Székelyhíd) a Margitta melletti hajdani Sándor-malom és a hozzá tartozó zsilip történetéről beszélt. Debreczeni-Droppán Béla (Budapest) Rómer Flóris nagyváradi kanonok emlékezete címen a nagy történészről tartott előadást. Dr. Vajda Sándor (Borosjenő) dr. Réthy László tudós-akadémikusról, alias Lőwy Árpád pajzán költőről tartott nagyon érdekes előadást, amelynek során egy sokoldalú tudóst és irodalmárt ismerhettünk meg. Pásztai Ottó (Nagyvárad) a Cziffra család Nagyvárad és Bihar megye társadalmi és közéleti kultúrájának fejlesztésében kifejtett érdemi munkáját ismertette.
Délután Kiss Kálmán Fazekas Lóránd Püspökök és címereik a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében című kötetét mutatta be. A Partiumi füzetek 83. Kötetét, azaz Kiss Kálmán Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv című munkáját Fazekas Lóránd ismertette. Ezután meghallgattuk Deák József (Borossebes) érdekes előadását a kisrónai családról és a déznai várról. Szendrő Dénes (Isaszeg) 125 éve született dr. Sáska László, Afrika gyógyítója címen értekezett. Megtudtuk, hogy Nagyegyeden született, az első világháborúban Boszniában és Szlovéniában harcolt, majd az orvosi diploma megszerzése után Isaszegen volt orvos. 1933 és 1978 között Afrikában dolgozott, ahol a malária gyógyításában ért el nagy eredményeket. Bélfenyéri Tamás (Fugyivásárhely) Vitéz János váradi püspök életét, valamint a haza, az egyház és a tudomány szolgálatában kifejtett munkásságát mutatta be. Vajda András (Sáromberke) a most alakuló Erdélyi Értéktár intézményét, annak feladatait és célkitűzéseit ismertette. A nap zárásaként az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti köre színpompás előadást tartott.
Vasárnap Kalotaszeg műemléktemplomaival és népművészetével ismerkedtek a résztvevők. Magyarvistán meglátogatták az Árpád-kori református templomot. Mákófalván megtekintették a díszes református templomot, megismerkedtek a híres kalotaszegi bútorfestéssel. Meglátogatták Nádasdaróc Árpád-kori templomát. Kalotaszentkirályon megcsodálták a híres népviseletet, majd megtekintették a református templomot. Végül megismerték Magyargyerőmonostor híres Árpád-kori templomát, Kalotaszeg legrégibb szakrális műemlékét.
A konferenciát támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Bors község Polgármesteri Hivatala, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.
