Szeptember 23. és 30. között tartják meg Sepsiszent-györgyön immár második alka-lommal az Eva FilmMakers Festet, az ország első olyan filmfesz-tiválját, amely kizárólag a női filmrendezőkről szól. A 2021 őszén elindított Eva FilmMakers Fest abból a szándékból született, hogy egyensúlyt teremtsen a férfi és női tehetségek között a filmművészetben - egy olyan művészetben, ahol a nők inkább a színészi, mint a rendezői munkához köthetőek -, és a sepsiszentgyörgyi közönségnek romániai és magyarországi női rendezők filmjeinek sokaságát hozza el.

A szeptember 9-én rajtoló, háromnapos rendezvényen a kürtőskalácssütő verseny mellett szakmai kerekasztal beszélgetés, vásár, kulturális-, valamint gyerekprogramok is várják az érdeklődőket Sepsiszentgyörgyön.

Az előzsűri döntése értelmében 42 kisfilm versenyezhet idén az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nagydíjáért. A szemlét 30. alkalommal szervezi meg a Maros megyei MADISZ szeptember 28-a és október 2-a között, a helyszín ezúttal is a marosvásárhelyi Kultúrpalota lesz.

Az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház, az Erdélyi Múzeumi Központ és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szeretettel hív és vár minden érdeklődőt Györkös Mányi Albert zenetanár-festőművész életmű-kiállításának sepsiszentgyörgyi bemutatójára.

Bánffy György életútja egyenes vonalú, a – közvetlen felmenőitől örökölt – Bécshez hű arisztokraták életútja. Édesapja, Dénes gróf (1723–1780) az utolsó akadályt is elhárította: 1755-ben áttért a katolikus vallásra. Lett belőle valóságos belső titkos tanácsos, négy vármegye főispánja, s végül királyi főlovászmester, ami zászlós úrrá tette. Feleségétől, báró Barcsay Ágnestől a Hunyad vármegyei Piskin született György fia 1746. vagy 1747. december 24-én. A házitanítóktól sajátíthatta el az alapismereteket, bizonyára a bonchidai kastélyban. 

A világ első közúti szabályát, a vörös zászló törvényét 1865-ben hozták meg, és 1896-ig volt érvényben Londonban. A gőzhajtású autók előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjjel vörös lámpást kellett vinni. A magyarországi KRESZ ősének egy 1910-es belügyminiszteri rendeletet tekinthetünk, amelynek célja a fellendülő gépjármű-közlekedés biztonságának növelése volt. Ennek érdekében jelent meg az első négy közúti jelzőtábla. 

Brassóban 1921. november 13-án harminc erdélyi magyar énekkar képviselője kimondta a Romániai Magyar Dalosszövetség megalakulását. A dalosszövetség létrehozására azért volt szükség, mert Trianon után az erdélyi kórusok elszakadtak a Budapesten székelő Magyar Dalosok Országos Szövetségétől. A szövetség megalapítását idős Szemlér Ferenc, a Brassói Magyar Dalárda elnöke és Szabó Béni alelnök, parlamenti képviselő kezdeményezte. Tisztában voltak azzal, hogy össze kell fogniuk annak érdekében, hogy az erdélyi kórusmozgalom továbbra is jelentős szerepet képviseljen az ország művelődési életében.

„Semmi és minden, avagy minimális eszközökkel nyújtani a maximumot. Azt az életérzés- és gondolatsűrítményt, ami egy 21. századi fiatal képzőművészt, jelesül Mira Marincașt alkotásra, sajátos önkifejezésre serkentett. Ezt kínálja nekünk ez a mindenkori avantgárd jegyében született kiállítás és alkotója, a fotó- és grafikusművész."

Akkor „él” egy múzeum, ha folyamatosan otthont biztosít különféle rendezvényeknek. Mi elsősorban ismeretterjesztő előadásokat tartunk a Tortoma Önképzőkör keretein belül. Ebbe belerondított a világjárvány, de reméljük, hogy ma már újra gördülékenyen tudunk előadásokat, könyvbemutatókat, egyéb rendezvényeket tartani. Egyidőben mi adtunk otthont az Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Napoknak, továbbá partner­in­tézményei vagyunk az Erdővidéki Közművelődési Napok rendezvénysorozatnak is.

"Nem az a fajta szolgatárs volt, aki hat napon át láthatatlan, és a hetediken érthetetlen. Rengeteget áldozott az idejéből arra a nagy családra, akit a Teremtő reá bízott. Ennek az áldozatnak a nyoma lépten-nyomon ott maradt abban a közösségben, ahol élt és szolgált. Amikor nagy hirtelenséggel elment közülünk, s újra átléptük Inaktelke határát, bár nem láttuk őt, mégis mindenhol jelen volt, s azt hiszem, ezt az inaktelkiek mai napig érzik..."