Benedek Elek nemcsak meseíró és lapszerkesztő, szépíró, történelmi, néprajzi és ifjúsági regényíró volt, hanem emellett évtizedeken keresztül közel száz kalendárium szerkesztője, írója volt. A legszélesebb olvasóközönséghez kívánt szólni. Egész életében azért küzdött, hogy a népnek, és kiemelten a gyermekeknek a lehető legtöbb és legmagasabb színvonalú irodalmat adja.

Tauffer Johann, a Kolozsváron egykor nagy számban élt Taufferek őse Nyugat-Magyarországról került Erdélybe báró Brukenthal Sámuel erdélyi gubernátornak köszönhetően. Miután az erdélyi főkormányszéket Nagyszebenből Kolozsvárra helyezték át, Tauffer Johann is átköltözött az erdélyi fővárosba. Utódai itt elszaporodtak, s különösen a 19. században jómódú iparos és kereskedő polgárokként vívtak ki maguknak széleskörű elismerést, a Tauffer névnek pedig dicsőséget.

Amikor színpadon játszunk, a teljesítményünk nagyban függ a közönségtől is. Ha a közönség csak ül, passzív és teljesen csendben van, az egy vígjátéknál akár kínossá is válhat. Viszont egy közönség még lehet nagyon éber attól, hogy csendes. Ilyenkor szinte magunkon érezzük a nézők figyelmét, néha csak állunk a színpadon, és nem értjük, mitől vagyunk úgy felpörögve.

Az emberekhez mindig is általában nyitottan viszonyult, ez érződik a képein, hiszen ugyanazzal a nyitottsággal fordultak őfeléje is. Ma is zavarja viszont, hogy annak idején nem tudott több időt tölteni Mérában, úgy érzi, nem ismerte meg kellőképpen azt a világot. Ennek viszont van előnye is – ha a fotóalanyok tudtak volna a jöveteléről, alaposabban felkészülnek a fényképezésre, és a fotók már nem tükröznék a hétköznapok valóságát. „Olyanok ezek az emberek, olyan ruhát is viselnek, ahogyan munka vagy más elfoglaltság közepette találtam őket” – fogalmazott.

„Tizenöt-tizenhat éves koromban kezdtem gondolkozni, hogy milyen szakmát válasszak. Valami különlegeset akartam, és tapogatóztam. Jártam templomba, jártam ministrálni, jártam hittanórára, nem volt idegen számomra az egyház, és egy adott pillanatban úgy döntöttem, hogy ha valami különlegeset akarok, akkor legyen igazán az: és akkor született meg bennem a gondolat, hogy a papságot válasszam. Ugyanis az ember igazából akkor boldog, amikor abban él, amit ő elhatározott."

Idén hatodik alkalommal csatlakozik Nagyszeben és környékének magyar közössége az immár tizenhatodik alkalommal megrendezett Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű eseménysorozathoz szeptember 23. és 25. között.

CSÁNGÓTELEP 1935–1996 címmel időszakos kiállítás nyílik 2022. szeptember 23-án, pénteken, 15 órától a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban.

A napóleoni háborúk hajnalán a spanyol és nápolyi erők által megszállt Római Köztársaságot az 1950-es évek kommunista diktatúrájának fojtogató légköre váltja fel a Magyar Állami Operaház új bemutatójában. Ókovács Szilveszter főigazgató második rendezését Kesselyák Gergely vezényletével, kettős szereposztásban, Boross Csilla és Ádám Zsuzsanna címszereplésével mutatja be 2022. szeptember 24-én – és 28-án – az Andrássy úti dalszínház.

Négy állomással koncertsorozatot szervez a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy JaMesének (JaMese – egy mozaikszó, mely mindent elmond a zenekarról: Jam – szabadság, kreativitás; mese – történetek, gondolatok átadása; Emese – az énekesnő Molnár Emese személye az, aki mindezt összefogja.) 2022. szeptember 19-22 között. A koncertek Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kézdivásárhelyen és Csíkszeredában lesznek.

Hétfőn, szeptember 12-én, 19 órától az Árkosi Kulturális Központ koncerttermében (Sepsiszentgyörgy, Olt utca 6 sz.) rendkívüli kamarazenei hangversenyre kerül sor, fellépnek: ifj. Zerkula György, a Berni Szimfonikus Zenekar első hegedűse és Horváth Edit, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia zongoratanárnője.