Májusban, ragyogásban

Szentgyörgyön csak egyszer vannak egy évben Szent György-napok, de Kolozsváron kétszer is vannak Kolozsvár-napok – állapította meg a nagyobbik lányom még kisebb korában, mikor azt látta, hogy Kolozsváron nemcsak a magyar napok a városünnep, hanem a sok fesztivál mellett abból is akad plusz egy. A mérleg nyelve ettől még nem billent egyértelműen az utóbbi város felé, az állandó „Hol szeretem jobban?” versenyben később csak az iskolai barátságok hódították el gyakran Szentgyörgytől a gyermekeimet, még a vakációk idején is. 

Levelek a háborúból

Májusban van/volt a második világháború európai befejezésének 79. évfordulója, és ugyancsak idén augusztusban lesz 80. esztendeje annak, hogy (Észak-)Erdély a második világháború hadszínterévé vált, amikor 1944. augusztus 26-án a szovjet csapatok megtámadták a Keleti-Kárpátokban a magyar határőr­állásokat. Ezzel egy időben, a Románia 1944.

Lohinszky 100

100 évvel ezelőtt, 1924. július 25-én született Kolozsváron LOHINSZKY LORÁND érdemes művész. Születésének évfordulóján, július 25-én csütörtökön délelőtt 10 órától megemlékezést és koszorúzást szervez a marosvásárhelyi református temetőben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. A társulat képviseletében Sebestyén Aba (a TMT színésze, rendező, a MME docense), az egyetem részéről Gáspárik Attila-Csaba egyetemi tanár, a MME professzora koszorúz és mond beszédet.

Erdélyből elszármazott tollforgatók Svédországban

Két évtizeddel ezelőtt nyílt levélben fordultam a skandináv országokban élő magyar alkotókhoz, azzal érvelve, hogy még a művészet a művészetért felfogást igenlőknek is el kell ismerniük azt, hogy a művészeteknek – mint a társadalmi tudat egyik formájának – meghatározó szerepe volt és lesz az emberi fejlődésben. Szerb Antal az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténet előszavában a következőképp fogalmaz: „A közös kultúra, a közösen átélt emberi értékek tarthatják csak össze a sokfelé szétszórt magyart.

Míves famunkák Erdélyben

Mihály Ferenc farestaurátor és munkatársa, az ugyancsak restaurátor Szász Erzsébet jegyzi a Míves famunkák Erdélyben. Ácsmunkák, asztalosmunkák a XV–XVI. századból* című vaskos korpuszt, amelyet a határon inneni műemlékvédelmet, művészettörténetet, népművészetet lelkesen támogató Teleki László Alapítvány adott ki 2021-ben Budapesten.

Külföldiek mindenhol

Április 20-án hivatalosan is megnyílt a nagyközönség előtt az idei Velencei Biennálé. A világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseményét 60. alkalommal rendezték meg, és bár az összművészeti fesztivált beárnyékolták a szomszédunkban vagy a Közel-Keleten dúló fegyveres konfliktusok, a biennálé így is nagy számban fogadott művészeket, kurátorokat, gyűjtőket és művészetkedvelőket a világ minden tájáról.

Címkék

„A vers is egy formája a kapcsolatteremtésnek”

Daphne ideje1 című kötet beszédmódja közelebb hozza a valóság árnyalatait, minden apró szempontot megvizsgál, eleven és érző írásfolyamban enged mindent újra áradni. Gyors és nélkülözhetetlen a versfordulat és az aforizma a kompozíciók ragyogó tónusaiban. Ebben az önmagától távolodó világban ezek a versek a költészet magasabb rendű fogalmát jelenítik meg, amely képes visszahozni az egészről alkotott mágikus felfogás irodalmi vonatkozásait.

Címkék

Ismét magyarországi turnén az Aradi Kamaraszínház

Ha nyár, akkor Déryné-turnén az Aradi Kamaraszínház. Már többéves hagyomány, hogy
nyáron magyarországi turnéra indul az Aradi Kamaraszínház a Déryné Program keretében.
Július 17-24 között A kolozsvári bíró című mesejátékot és a Móricz-egyfelvonásosokból
összeállított A Zördög című élőzenés komédiát láthatja a közönség nyolc magyarországi
településen.
A Déryné Programban az Aradi Kamaraszínház két előadása ismét eljut a magyarországi
nézőkhöz. A gyerekeket A kolozsvári bíró című mesejátékkal várják, a felnőttek pedig A Zördög
című pajzán komédiát tekinthetik meg.