A Brassói Evangélikus–Lutheránus Egyházközség, az Evangélikus–Lutheránus Püspökség, a brassói katolikus, református és unitárius egyházközségek és barcasági pedagógusok második alkalommal szerveznek vallásos vers- és énekmondó versenyt. A nem hivatásos versmondók számára meghirdetett versenyre történelmi egyházaink vallásos lelkületű tagjai nevezhetnek be.
Talán nincs is már olyan magyar ember Kolozsváron, aki ne hallott volna valamilyen formában az Életfa Családsegítő Egyesületről, ne vett volna részt valamely, a szervezet által létrehozott eseményen, rendezvényen, ne lett volna kedvezményezettje valamilyen megmozdulásuknak.
Bábozni egyszerűen jó! A bábszínház nyelvét mindenki ismeri. A rácsodálkozás öröme színesíti a világunkat. Bábszínház, bábkészítés, animáció. Olyan témák, amelyek évek óta izgatnak, amelyekkel kísérletezem, amelyek a munkámat, de valójában a legkedvesebb időtöltéseim egyikét jelentik.
Hogyan lett Nagy Feróból börtönsláger Bolíviában? Miért tiltják Burmában a levél, a szabadság és a demokrácia szavakat? Mit kezd a szabadidejével egy külföldi Észak-Koreában? Interjú a jelenkori magyar nyelvű újságírás egyik legizgalmasabb egyéniségével, a parajdi születésű Lukács Csaba publicistával, a Magyar Nemzet főmunkatársával.
A romániai magyar nemzetstratégiában a szórványkérdés prioritást kell hogy élvezzen. A szórványosodást nem csak nálunk, de a Kárpát-medence egész területén csak úgy lehet csökkenteni, ha összmagyar kérdésként kezeljük.
A legújabb kori sztánai rendezvények közül kétségtelenül a legismertebb, a legnépszerűbb a sztánai farsangi bál.
Erdély abban az időben nagyon messze volt. Budapesttől minden nagyon messze volt, még Kispest is, honnan én nemrégen szabadultam ki, mint valami bagnóból. Nagyon sajnáltam Kóst, hogy kiesett a főváros írói és művészi atmoszférájából. Soká éltem vidéken, azon a magyar tájon, ahol a könyvet ma is kölcsönkérik, és nem adják vissza.
1914-ben nemcsak a világháború tört ki, hanem abban az esztendőben volt a sztánai református bál is. Nem kicsi dolog ez, mert háború volt még, és lesz még, de sztánai református bál soha azelőtt nem volt, és úgy látszik hamarosan nem is lesz.
... Az 1913 karácsonya előtti napokban Kós Károly lement családostól Sztánára hosszabb időre. Tudta, hogy én is hosszabb szabadságra óhajtok lemenni – utolsó jogi szigorlatom vizsgaletétele végett Kolozsvárra. Azt javasolta, ne menjek Türébe szüleimhez tanulni, hanem náluk folytassam a szigorlati előkészületeimet. Elfogadtam a meghívást.
Az 1956-os forradalmat követő megtorlás elől sokan menekültek Nyugat-Európa országaiba. Ott sem éltek egymástól elszigetelten, hanem keresték és meg is találták a kapcsolat lehetőségét. Hosszú előkészítő munka, több találkozás és közös táborozás után született meg az elhatározás egy átfogó magyar szervezet megalakítására, amely az emigrációba kényszerült protestáns értelmiséget gyűjtené egy szervezetbe. 1969-ben alakult meg, és 1972-ben Svájcban jegyezték be az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) nevű egyesületet, melynek székhelye Bázel.
