Szekernyés János A magyarság emlékjelei a Bánságban – Semne evocatoare ale maghiarimii în Banat – Evidence of Hungarian Presence in the Banat (HangArt könyvek, Temesvár, 2013) című enciklopédikus munkájának bemutatója nagyjelentőségű eseménnyé vált április közepén Temesváron.

Június 28-án lesz az idei hagyományos, immár 25. Szent László-napi kórustalálkozó a Kolozs megyei Tordaszentlászlón.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület április 12-i, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság pedig április 15-i közgyűlésén osztotta ki idei díjait.

Helyzetképek. Mozzanatok. Történések. Emberi gyarlóságaink ceruzahegyen. Görbe tükrök mindennapjainkról. Derűsek. Vidámak. De elgondolkoztatóak is. És mindenen túl rendkívül időszerűek. Kötetlen beszélgetés Para István karikaturistával.

A népművészet, mint nemzeti értékeink kifejezője, megtartó ereje is egyben, amiről nem elég beszélni, hanem tenni is kell érte ünnepeken és a mindennapokban. Éltetni kell. Mert amit nem óvunk, az óhatatlanul elvész az időben.

A Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség Presbitériuma 2011. március 8-án egy Hóstáti Emlékszoba kialakításáról és működtetéséről határozott, amelynek elsődleges célja az emlékállítás és a kolozsvári hóstátiak életének, kultúrájának bemutatása.

Kettős évforduló kínált alkalmat és teremt keretet a bánságiaknak, hogy a Marostól az Al-Dunáig elterülő tájegység jeles személyiségeinek legkiválóbbikáról, a kultúrintézmények sorát alapító politikusról, közhivatalnokról, szépíróról, műgyűjtőről és művészettörténészről, csicseri Ormós Zsigmondról (1813–1894) megemlékezzenek.

Brassó, 2014. május 24-25. A verseny célja: Versenyünkkel arra a kérdésre keressük a választ, hogy a mai magyar gyermekeknek mi jut eszébe Mattis Teutsch Jánosról, továbbá szeretnénk felhívni a magyar társadalom figyelmét a művész tevékenységére, alkotásaira, sokszínűségére, hogy gyermekeink már kiskorukban megismerhessék eme varázslatos világ egy-egy szegletét. Mattis Teutsch János (1884–1960) erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus.

Mind a tömbben, mind az elszórt, kisebb-nagyobb szigeteken, mind a szórványban élő magyarság helyzetét eléggé jól ismerve megállapíthatom, hogy nemzeti ünnepünk megélésében vidékenként lényeges eltérések tapasztalhatók.

A 19. század végén az ipari forradalom hatására Magyarországon hallatlan fejlődésnek indult a gyáripar, a nagyvárosok kezdtek túlzsúfoltakká válni. Az akkor regnáló Wekerle-kormány a nyugat-európai kertvárosi példák ismeretében hasonlóan humánus, de ugyanakkor olcsó megoldást keresett a problémára.