Ha Vajdahunyadról esik szó, van, akinek a Hunyadiak vára, van, akinek a vas- és acélkohászati központ jut eszébe. És vannak, akik az itteni, a dél-erdélyi szórványban élő magyarokra is gondolnak. Ahhoz, hogy gyermekeink, unokáink az anyanyelv, a magyar kultúra, hagyományaink, történelmünk, irodalmunk szellemében, ismeretében, szeretetében és tiszteletében nőhessenek fel, lépnünk kellett. Azért hogy elbátortalanodott, kishitű társainknak is reményt és bátorságot adjunk, rögtön a változások után elkezdtük a közösségépítést.

Ha élne, ez év májusában töltené a 75. életévét, de az irgalmatlan sors mindössze 50 esztendőt engedélyezett neki. Hozzá fűződő emlékeim visszakísérnek a múlt század derekára.

A művésznek nincs életkora. Számos példa van arra, hogy magas korban születik értékes, maradandó alkotás a művészet bármely területén. Ezt az állítást igazolja Cs. Erdős Tibor példája is, aki magas kora ellenére minden képzőművészeti tevékenység iránt nyitott és napjainkig alkot.

„A gyűjtés nem lehet öncélú” – szokta mondogatni Kallós Zoltán, avagy ahogyan mi, kolozsvári, erdélyi táncházasok szólítjuk: Zoli bácsi. És való igaz! A népi kultúra, a folklór eredendően mindenkié, s a hagyomány felgyűjtött, rögzített alkotásait is közkincsnek tekinthetjük.

Az elmúlt év október 25-én volt 160 éve annak, hogy elhunyt id. Szász Károly, a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára, jogtudós és politikus. A feledés határmezsgyéjéről előkívánkozó példaértékű személyiség egyike a „hajnal embereinek” Berde Mária regényéből.

Újabb építészeti és írásbeli adalékokkal gazdagodott Magyarvista művelődéstörténete. Az Árpád-kori templomáról híres, kőfaragók és gazdálkodók lakta kalotaszegi falu az anyaországból Erdélybe, ezen belül Székelyföldre látogató, illetve az onnan hazafelé tartó turisták egyik kedvenc helyévé vált, ami egyfelől Árpád-kori templomának, másfelől a helyi népviseletnek köszönhető.

Az orgonák használatának kérdése a 16-18. században igen ellentmondásos az erdélyi reformátusoknál. Az ellentmondásosság a reformációig nyúlik vissza, amikor az új teológiai alapvetések nemcsak a dogmatikát, hanem a hangszerek templomi használatának kérdését is újraértelmezték.

1848-49 dicsõséges szabadságharcának legékesebb jelképe a magyar nemzetiszínű zászlónk. Zászlóhagyományunkban a magyar zászlótartók vitézi bátorsága olyan történelmi örökségünk, melynek mûveltségi üzenete máig hat. Ugyanolyan szeretettel és megbecsüléssel kell a magyar nemzeti zászlónkat tisztelni és megóvni is, mellyel elődeink vigyázták a nemzetünknek és országunknak jelképét.

Új kiadvány a felnőttképzésért

Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 37. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és 2014. április 15–18-án Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát.