Szekernyés János A magyarság emlékjelei a Bánságban – Semne evocatoare ale maghiarimii în Banat – Evidence of Hungarian Presence in the Banat (HangArt könyvek, Temesvár, 2013) című enciklopédikus munkájának bemutatója nagyjelentőségű eseménnyé vált április közepén Temesváron.
A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Gimnázium dísztermében nagy érdeklődés közepette megtartott rendezvényen elsőként Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a könyv felelős kiadója és projektmenedzsere vázolta fel a kiadvány keletkezésének bonyolult, sokrétű folyamatát. A szerző több évtizedes elmélyült helytörténeti kutatása volt a kiindulási pont, amelynek alapján Szász Enikő, Szekernyés János és Sárosi Valentina (fényképész, akinek felvételei képileg dokumentálják a könyvet) bejárták a trianoni diktátummal három részre szakított történelmi Bánságot. Magyarországon kilenc, Szerbiában harmincöt, Romániában hatvannyolc településen kutatták fel a magyar vonatkozású emléktáblákat, köztéri szobrokat, emlékműveket, templomokat, épületeket, neves emberek sírhelyeit stb., írásban és fényképfelvételen örökítve meg azok jelenlegi állapotát, a történelem viharaiban elpusztultakról/elpusztítottakról pedig megpróbáltak valamilyen közölhető dokumentációt beszerezni.
A könyv felsorolja mindazok nevét, akik egy-egy településen ebben a munkában segítségükre voltak. Szász Enikő megköszönte munkájukat, valamint azokét is, akik a rendkívül igényes, 708 oldalas monumentális munkában közreműködtek. A román szövegváltozat dr. Sütő Udvari Magda, az angol fordítás pedig Vallasek Márta (Kolozsvár) munkája. A grafikai szerkesztést, tördelést, a borítótervet Kálmán Enikő képzőművész készítette, a korrektúrát Lázár Ildikó (magyar), Luzán Katalin (román) és Joó Ildikó (angol) végezték.
A könyv méltatására felkért Halász Ferenc történész, főtanfelügyelő-helyettes a szakember és a közéleti személyiség szemszögéből egyaránt örömteli megvalósításnak tartotta a művet. Kifejezte nagyrabecsülését Szekernyés János újságíró, helytörténész iránt, aki 2000 óta szinte évente könyvekben nyújtja át kutatásainak eredményét a szakmának és a nagyközönségnek. Jelentősek Temesvár reformátussága, Székely László A piaristák Temesváron, Bartók Béla Krétarajzok a Józsefvárosból című munkái, a temesvári katolikus templomokról írt könyvsorozata, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon bánsági szócikkei, számos irodalomtörténeti és képzőművészeti témájú könyve, helytörténeti sorozatai a helyi újságban és rádióban. A Pro Ecclesia-, Pro Cultura Timisiensis-, Sütő András-, Pesty Frigyes- és EMKE-díjjal, valamint Köztársasági Érdemrenddel elismert szerző „eddigi írói munkásságára feltette a koronát” – vélekedett a méltató. A „szellemnek és a szemnek örömére váló” kiadvány nemcsak a hatalmas információmennyiséggel, hanem a fényképek hitelesítő, árnyaló erejével is hat.
A valamikor egységes Bánság térképe vezeti be a történelmi részt, majd külön-külön a három országhoz tartozó területrészt is térkép illusztrálja, segítve a tárgyalt helységek azonosítását. A települések szócikkei könnyen áttekinthetők, az első írásos említéstől napjainkig vázolja fel a szerző a helység történelmének legfontosabb eseményeit, felsorolja az érdemes szülötteket, részletesen bemutatja – az alkotóikat is méltatva – az emlékműveket, a szobrokat, az emléktáblákat, a síremlékeket és egyéb emlékjeleket. Nemcsak történeti értéküket rögzíti, hanem művészeti jellemzőikre is kitér. Minden szócikkben megtaláljuk az 1910-es és 2011-es népességi adatokat, amelyeket nemzetiségekre lebontva közöl. A szócikkeket könyvészettel zárja, ami segítségére lehet a település történetében elmélyülni vágyóknak. Hasonlóan értékes a könyv végén közölt általános könyvészet is.
A magyarság emlékjelei a Bánságban hatalmas adatmennyisége ellenére sem „száraz” olvasmány, hanem érdeklődést keltő és fenntartó, illetve gondolatokat ébresztő, rólunk szóló mű. Értékmentő, értékőrző könyvnek tartotta Halász Ferenc a tudományos igényességgel megírt, háromnyelvű alkotást, amely szétviszi az információt más etnikumok irányába is. Olyan könyv, amelynek ott kellene lennie minden bánsági (és talán nem csak) intézményben és valamennyi tájegységhez kötődő, múltja és jelene iránt komolyan érdeklődő magánszemély könyvespolcán is.
Szekernyés János felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Bánság külön földrajzi egység volt a maga természeti kincseivel, gazdasági prosperitásával és etnikai sokszínűségével; történelme is különálló, kulturális összetartozása pedig nyilvánvaló. Szétdaraboltságában is valamiképpen összetartozik, bár a különböző országokban élő bánságiak keveset tudnak napjainkban egymásról. „A könyv elsődleges célja az volt, hogy tájékoztassunk” – mondta a szerző. Sajnos, jelentős terjedelme ellenére sem tartalmaz minden fellelhető emléket, például az al-dunai várromok kimaradtak, miként a kastélyok, az udvarházak sem kerültek lapjaira. Az emlékjeleink pedig folyamatosan pusztulnak. Valamelyest megnyugtató, hogy ebben a könyvben felmutathatjuk és átadhatjuk értékeink egy részét, jelenlétünk tárgyi dokumentumait az utódainknak.
A helytörténészi elhivatottsággal, tudós tárgyilagossággal, hittel és lélekkel megírt alkotás elindult a siker útján. A könyv megvásárolható a kiadónál, a szerzőnél és a temesvári Mária téri könyvesboltban. Gratulálunk a szerzőnek, a könyv kiadójának és támogatóinak.
