Helyzetképek. Mozzanatok. Történések. Emberi gyarlóságaink ceruzahegyen. Görbe tükrök mindennapjainkról. Derűsek. Vidámak. De elgondolkoztatóak is. És mindenen túl rendkívül időszerűek. Kötetlen beszélgetés Para István karikaturistával.
Para István karikatúráit szemlélve a jól ismert aranymondás jut eszembe: a téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte. Nos, ő valóban ezt teszi. Mindig éles szemmel figyeli a körülötte lévő világot – embertársait, azok cselekedeteit. És megszületnek a frappáns krokik rajzban. Nem véletlen tehát, hogy kiállításai nagy közönségsikernek örvendenek. Ennek kapcsán beszélgettünk életről, pályáról.
– Honnan a rajzolás iránti szenvedélyed? Hol kezdődött?
– Az iskolapadon. Mert így sokan láthatták, hiszen az osztályok cserélődtek. De komolyra fordítva a szót, mint minden gyermek, én is nagyon szerettem rajzolni. A rajzolási kedv egyesekben megmarad, másoknál felnőtt korban, vagy az idő múlásával kimarad. Jómagam az előbbi csoporthoz tartozom, hiszen az iskola elvégzése után is tovább rajzolgattam.
– Mikor léptél ki rajzaiddal a nagyközönség, a nyilvánosság elé?
– 1991-ben történt, amikor is a Csíkszeredában megjelent szatirikus lap, a Tromf főszerkesztőjének, D. Kiss Jánosnak megmutattam néhány rajzomat, karikatúrámat. Nagyon megtetszettek neki, és így lettem a lap munkatársa a második lapszámtól kezdődően két évig.
– És hogyan alakult tovább?
– Meglepetésemre és nagy örömömre csak amúgy kezdtek sorjázni a felkérések, a kilencvenes években mintegy ötven lapnak dolgoztam, napilapoknak, humoros kiadványoknak, rejtvénymagazinoknak. 1994-ben a csíkszeredai Hargita Népe c. napilap és a dévai Corvin c. rejtvényújság külső munkatársa lettem.
– De volt még egy szenvedélyed.
– Így igaz. A nyolcvanas években kezdtem el kisplasztikával is foglalkozni. Én háromdimenziós karikatúráknak neveztem, mert agyagból készültek. A kilencvenes években mintegy háromszázat készítettem.
– A karikatúrákhoz visszakanyarodva, melyek a kedvelt témáid?
– Az első és legkedveltebb az italozás. Mint ismeretes, ennek az eltúlzott formája a részegség, amely elég gyakori emberi jellemvonás. A második kedvelt témám a rakoncátlan, rosszcsont gyermek: Kázmérka. És a házasélet, az anyós, valamint a városunkra jellemző társadalmi, szociális jelenségek, visszásságok, a megoldatlan problémák is örökös ihletforrást jelentenek.
– Hol voltak már kiállításaid?
– Az első tárlatom Csíkszeredában volt 1990-ben. Valószínűleg nem vallottam szégyent vele, mert ugyanitt többet is rendeztünk, aztán Gyergyószentmiklóson, Sopronban, Temesváron, Tusnádfürdőn, Kolozsváron, Magyarországon és Németországban is szerveztünk egyéni, illetve csoportos tárlatokat.
– Csak rajzokat állítottál ki?
– Nem. Kisplasztikai kiállításaim is voltak.
– Megjelent néhány könyved is.
– Az első, A kerti törpe dala (giccses dalok, a giccsek királya a kerti törpe, mű- és nyáldalparódiák) című 1996-ban, a második, A vicces évszázad (a XX. század kiemelkedő nemzetközi eseményeinek parodizálásai) 1998-ban, a harmadik pedig Stop címmel jelent meg (forgalmi táblák félreértelmezései) 2001-ben.
– És most miben töröd a fejed?
– Szeretnék továbbra is eljutni minél több és nevesebb humorfesztiválra, és ami ennél is fontosabb, megméretkezni a nemzetközi palettán. Ezen a téren voltak már kezdeti sikerek, hiszen hat külföldi katalógusban jelentek meg karikatúráim. Szeretném folytatni a kisplasztikázást is, és jó volna újabb könyvet is megjelentetni.
Para István
Gyergyószentmiklóson született 1962. szeptember 26-án. 1981-ben érettségizett a Salamon Ernő Gimnáziumban. 1984-től Csíkszeredában él. 1986-tól a Hargita Megyei Területi Számítóközpont számítógép kezelője; 1991-től a csíkszeredai Pro Print könyvkiadó és nyomda tördelőszerkesztője; 1993-tól a dévai Corvin kiadó karikaturistája; 1995-től a székelyudvarhelyi Pulzus gazdasági lap karikaturistája; 1996-tól szabadúszó karikaturista; 2002-től a csíkszeredai Alutus nyomda és kiadó tördelőszerkesztője. Jelenlegi számítógépes nyomdai előkészítő (tördelőszerkesztő), karikaturista, a Csíkszeredában kiadott Hargita Népe c. napilap, valamint a Déván megjelenő országos magyar nyelvű rejtvényújság, a Corvin Rejtvénymagazin munkatársa. Karikatúráit több mint 50 lap közölte-közli (Fakutya, Cápa, Góbé, Háromszék, Hunyadvármegye, Bihari Napló, Erdélyi Napló, Ifi Fórum, IF, Zabhegyező, Pulzus stb.).
Kiállításai:
Karikatúra: Csíkszereda: 1990, 1995, 1996, 2000, 2012, 2013; Gyergyószentmiklós: 1993, 1995, 1998; Sopron (Magyarország): 2000; Temesvár: 2004; Tusnád: 2008; Kolozsvár: 2010 (csoportos); Szigetmonostor (Magyarország): 2012 (csoportos). Kisplasztika: Csíkszereda: 1992, 1995, 1997, 2000; Gyergyószentmiklós: 1992, 1995; Würtzburg (Németország): 1993; Sopron: 2000; Budapest: 2002, 2006.
Megjelent könyvei:
A kerti törpe dala, mű- és nyáldalparódiák, 120 old., 1996.
Vicces Évszázad, a XX. század paródiája, 120 old., 1998.
STOP, forgalmi táblák vicces értelmezése, 70 old., 2001
Elérhetőség: praistvan@yahoo.com, contact@parapista.com Honlap: www.parapista.com