Görbe tükrök mindennapjainkról

Helyzetképek. Mozzanatok. Történések. Emberi gyarlóságaink ceruzahegyen. Görbe tükrök mindennapjainkról. Derűsek. Vidámak. De elgondolkoztatóak is. És mindenen túl rendkívül időszerűek. Kötetlen beszélgetés Para István karikaturistával.

Para István karikatúráit szemlélve a jól ismert aranymondás jut eszembe: a téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte. Nos, ő valóban ezt teszi. Mindig éles szemmel figyeli a körülötte lévő világot – embertársait, azok cselekedeteit. És megszületnek a frappáns krokik rajzban. Nem véletlen tehát, hogy kiállításai nagy közönségsikernek örvendenek. Ennek kapcsán beszélgettünk életről, pályáról.

– Honnan a rajzolás iránti szenvedélyed? Hol kezdődött?

– Az iskolapadon. Mert így sokan láthatták, hiszen az osztályok cserélődtek. De komolyra fordítva a szót, mint minden gyermek, én is nagyon szerettem rajzolni. A rajzolási kedv egyesekben megmarad, másoknál felnőtt korban, vagy az idő múlásával kimarad. Jómagam az előbbi csoporthoz tartozom, hiszen az iskola elvégzése után is tovább rajzolgattam.

Karikaturista sors

Szegény ember – gazdag ember

 

– Mikor léptél ki rajzaiddal a nagyközönség, a nyilvánosság elé?

– 1991-ben történt, amikor is a Csíkszeredában megjelent szatirikus lap, a Tromf főszerkesztőjének, D. Kiss Jánosnak megmutattam néhány rajzomat, karikatúrámat. Nagyon megtetszettek neki, és így lettem a lap munkatársa a második lapszámtól kezdődően két évig.

– És hogyan alakult tovább?

– Meglepetésemre és nagy örömömre csak amúgy kezdtek sorjázni a felkérések, a kilencvenes években mintegy ötven lapnak dolgoztam, napilapoknak, humoros kiadványoknak, rejtvénymagazinoknak. 1994-ben a csíkszeredai Hargita Népe c. napilap és a dévai Corvin c. rejtvényújság külső munkatársa lettem.

– De volt még egy szenvedélyed.

– Így igaz. A nyolcvanas években kezdtem el kisplasztikával is foglalkozni. Én háromdimenziós karikatúráknak neveztem, mert agyagból készültek. A kilencvenes években mintegy háromszázat készítettem.

– A karikatúrákhoz visszakanyarodva, melyek a kedvelt témáid?

– Az első és legkedveltebb az italozás. Mint ismeretes, ennek az eltúlzott formája a részegség, amely elég gyakori emberi jellemvonás. A második kedvelt témám a rakoncátlan, rosszcsont gyermek: Kázmérka. És a házasélet, az anyós, valamint a városunkra jellemző társadalmi, szociális jelenségek, visszásságok, a megoldatlan problémák is örökös ihletforrást jelentenek.

Gasztroturizmus

Daktiloszaurusz

 

– Hol voltak már kiállításaid?

– Az első tárlatom Csíkszeredában volt 1990-ben. Valószínűleg nem vallottam szégyent vele, mert ugyanitt többet is rendeztünk, aztán Gyergyószentmiklóson, Sopronban, Temes­váron, Tusnádfürdőn, Kolozsváron, Magyarországon és Német­or­szágban is szerveztünk egyéni, illetve csoportos tárlatokat.

– Csak rajzokat állítottál ki?

– Nem. Kisplasztikai kiállításaim is voltak.

– Megjelent néhány könyved is.

– Az első, A kerti törpe dala (giccses dalok, a giccsek királya a kerti törpe, mű- és nyáldalparódiák) című 1996-ban, a második, A vicces évszázad (a XX. század kiemelkedő nemzetközi eseményeinek parodizálásai) 1998-ban, a harmadik pedig Stop címmel jelent meg (forgalmi táblák félreértelmezései) 2001-ben.

– És most miben töröd a fejed?

– Szeretnék továbbra is eljutni minél több és nevesebb humorfesztiválra, és ami ennél is fontosabb, megméretkezni a nemzetközi palettán. Ezen a téren voltak már kezdeti sikerek, hiszen hat külföldi katalógusban jelentek meg karikatúráim. Szeretném folytatni a kisplasztikázást is, és jó volna újabb könyvet is megjelentetni.

Para István

Gyergyószentmiklóson született 1962. szeptember 26-án. 1981-ben érettségizett a Salamon Ernő Gimnáziumban. 1984-től Csíkszeredában él. 1986-tól a Hargita Megyei Területi Számítóközpont számítógép kezelője; 1991-től a csíkszeredai Pro Print könyvkiadó és nyomda tördelőszerkesztője; 1993-tól a dévai Corvin kiadó karikaturistája; 1995-től a székelyudvarhelyi Pulzus gazdasági lap karikaturistája; 1996-tól szabadúszó karikaturista; 2002-től a csíkszeredai Alutus nyomda és kiadó tördelőszerkesztője. Jelenlegi számítógépes nyomdai előkészítő (tördelőszerkesztő), karikaturista, a Csíkszeredában kiadott Hargita Népe c. napilap, valamint a Déván megjelenő országos magyar nyelvű rejtvényújság, a Corvin Rejtvénymagazin munkatársa. Karikatúráit több mint 50 lap közölte-közli (Fakutya, Cápa, Góbé, Háromszék, Hunyadvármegye, Bihari Napló, Erdélyi Napló, Ifi Fórum, IF, Zabhegyező, Pulzus stb.).

Kiállításai:

Karikatúra: Csíkszereda: 1990, 1995, 1996, 2000, 2012, 2013; Gyergyószentmiklós: 1993, 1995, 1998; Sopron (Magyarország): 2000; Temesvár: 2004; Tusnád: 2008; Kolozsvár: 2010 (csoportos); Szigetmonostor (Magyarország): 2012 (csoportos). Kisplasztika: Csíkszereda: 1992, 1995, 1997, 2000; Gyergyószentmiklós: 1992, 1995; Würtzburg (Németország): 1993; Sopron: 2000; Budapest: 2002, 2006.

Megjelent könyvei:

A kerti törpe dala, mű- és nyáldalparódiák, 120 old., 1996.

Vicces Évszázad, a XX. század paródiája, 120 old., 1998.

STOP, forgalmi táblák vicces értelmezése, 70 old., 2001

Elérhetőség: praistvan@yahoo.com, contact@parapista.com Honlap: www.parapista.com

Új hozzászólás