Az általánosan elfogadott, hogy ami régi, azt meg kell őrizni, de csak ennyi nem elég ahhoz, hogy megmaradjon. Mert a huzalokat ugyanúgy átviszik a reneszánsz ajtókereten, ahogy gondolkodás nélkül szigetelik le és vakolják be a szocmodern tömbházak egyedi díszeit, mozaikjait. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, egyfelől igényesség szükséges, valamint tudatos kötődés a múltnak ezen darabjaihoz. De a kövekhez csak akkor tudunk szerintem kötődni, ha ismerjük, hogy kik és miért helyezték oda őket. 

„Életemet meghatározó, rendkívüli szerencsének tartom, hogy a Nagy Véletlen összehozott a kerámiával… és a kerámia sorsommá vált. A kerámiában, mint bármely más szakterületen, nagyon sok mindent meg lehet tanulni, ki lehet kísérletezni, meg lehet magyarázni, de ami rendkívül izgalmas, és állandóan további munkára sarkal, ahogy a kifejezhető, szavakban is értelmezhető eredmények ütköznek a Nagy Titokkal, ahogy az anyag vizuálisan leolvasható megnyilvánulásai találkoznak az ezek mögötti időrétegek üzeneteivel, megsejtéseivel. A megfejthetetlen Titok vonzása ez. A létezés titka, amely titok marad.”

A téma, ahogy a kötet címe is sugallja, a középkori magyar egyházi személyek felszentelése a Római Kúriában. A feldolgozott anyag időintervalluma kilencvenhét évet ölel fel. Fedeles Tamás összegző bevezetést írt arról, hogy miről is van szó a kutatásban, majd a Vatikáni Levéltár iratainak másolatait írta át, és készített melléjük regesztát. 

Ahogy azt már megszokhattuk, akár egyedüli szerzőként, akár Ucu Bodiceanu történésszel közösen írt, helytörténeti tárgyú könyvvel jelentkezik, Ancuța-Lăcrimioara Chiș egyben utazásra invitál minden olyan turistát, aki nyitott a könyveiben bemutatott helyszínek felfedezésére, különleges kulturális információk befogadására. Ezúttal háromnyelvű (román, magyar és angol) albumot adott közre, Kolozsvári paloták / Palatele Clujului / Palaces of Cluj címmel (Școala Ardeleană, Kolozsvár, 2022).

Birtalan Józsi játszik furulyán, klarinéton, szaxofonon, gitáron, hegedűn, nagybőgőn, de minden keze ügyébe kerülő hangszert szívesen kipróbál, és a kezdeti próbálkozások után hamar megtalálja az adott hangszeren való játszás technikáját. Ma legkedvesebb hangszerének a tárogatót nevezi, azt a hangszert, amely már a honfoglalás óta a magyar zenekultúra szerves része.

A sisunak egy másik történelmi gyökere is van, amely a finnek anyatermészettel ápolt szoros, bensőséges viszonyában keresendő. Egy olyan országról beszélünk, amely az Északi-sarkkörön fekszik, és ahol több mint két hónapon át nem kel fel a nap. A gyéren lakott tájak, az érintetlen vadon, a havas fenyvesek és végtelen tavak messzi világában kompromisszumokat nem ismerő kapcsolat alakul ki ember és természet között. A kemény időjárás megtanította a finneket arra, hogy ne várjanak a következő pillanatig, hanem most cselekedjenek. Míg bennünket a túl hideg vagy a túl meleg gátol meg a cselekvésben, addig ők a „nincs rossz idő, csak rossz ruházat” elvét követve használják ki az élet és évszakok nyújtotta lehetőségeket. 

Benczédi Ilona szobrászművész kiállítása 2023. május 19-én, pénteken 18 órakor nyílik meg Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében. A tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitja meg az alkotó jelenlétében.

Vaku nélkül címmel Radovics János fotó-kiállítása nyílik meg 2023. május 17-én, szerdán, 18:30 órakor, a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Kolozsvár, Republicii / Majális u. 5.). A tárlatot Kós Katalin, az emlékház vezetője, valamint Farkas György fotográfus nyitja meg. A kiállítás június 9-ig tekinthető meg.

2023. május 19-én, pénteken 16 órától a marosvásárhelyi Gemma könyvesboltban mutatják be Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád (szerk.) Egy filozófus a Székelyvárosból című beszélgetőkönyvének bemutatására. A bemutató során a szerkesztők folytatják a kötet forrását képező beszélgetést a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem történetéről Béres Andrással.

Kós Károly monumentális, eredetileg is múzeumnak tervezett műemléképülete teljes rehabilitáció után idén novemberben korszerű kiállításokkal nyitja meg újra kapuit Sepsiszentgyörgyön. 2023 május 18-án, csütörtökön három délutáni időpontra, 16, 16.30, valamint 17 órára várjuk az érdeklődőket vezetett épületbejárásra.