Két előadást tart a következő napokban a marosvásárhelyi Ariel Színház. Június 18-án, vasárnap 11 órától az Évszakok című csecsemőelőadás, a következő vasárnap, 25-én pedig a Zurinkát játssza a társulat.

Szeretettel várnak minden érdeklődőt a Kriza János Szakkollégium és a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet közös előadásán.

Az esemény rendkívüli alkalom arra, hogy személyesen találkozhassanak Benczédi Ilona szobrászművésszel, és megtudhassák, milyen élmények ihlették az egyes műalkotásokat, valamint betekintést nyerhetnej az alkotás folyamatába is.

Meghosszabbított jelentkezési határidővel várja résztvevőit a Csíkszeredai Régizene Fesztivál hagyományos kísérőrendezvénye, a XV. Régizenei Nyári Egyetem. Az érdeklődők tavalyhoz hasonlóan kilenc mesterkurzus közül választhatnak az előképzettségüknek és érdeklődési területüknek megfelelőt, ahol neves külföldi és hazai előadóművészek, vezető tanárok irányítása alatt fejleszthetik zenei tudásukat, majd mutathatják azt meg a nagyközönségnek a nyári egyetem zárókoncertjein.

Idén újra megidézzük a régi korok muzsikáját és hangulatát Csíkszeredában 2023. július 8–16 között a Régizene Fesztiválon. Ahogy az első kiadások alkalmával, ezúttal is a város legfontosabb történelmi műemléke, az idén 400 éves Mikó-vár ad otthont az eseménynek.

Mindenekelőtt azért lenne jó végre cselekedni, mert egyre-másra jönnek szembe velünk – hol közvetlenül, hol közvetve – mindenféle hírek sokféle könyvek és másmilyen kiadványok sorsáról. Hol családi, kisebb-nagyobb tékák vagy/és könyvespolcok állnak teljes felszámolás, esetenként „karcsúsítás” előtt/alatt, hol az elmúlt években/évtizedekben innen-onnan adományba kapott, dobozokban álló kisközösségi készleteket éri el a válogatás s a velejáró kérdés, hogy mi legyen az adott közösségben nem használható, inkább valamelyik szakmához tartozó példányokkal. Olyan hírek, illetve világhálós bejegyzések is keringenek néha az éterben, amelyek szerint az esetleges érdeklődők egy-két órát kapnak arra, hogy a megadott cím alól elvigyék a számukra érdekesnek talált könyveket, különben „az egész ki lesz szuperálva”. Magyarabbul és közérthetőbben: valamennyi a kukába kerül. 

Országunk művelődésének az általános európaival való összefüggéseit a történetkutatás legeredményesebben a könyvtörténet és a diákok külföldi tanulmányainak, ún. peregrinációjának korszerű vizsgálata útján tárhatja fel. Annak következtében, hogy történetírásunk a 17. századnál korábbi időszakból úgyszólván nem rendelkezik tudós és irodalmi levelezésanyaggal, a máig fennmaradt régi könyvek a leghitelesebb bizonyságai, hogy miket tanultak az itteniek külföldön, milyen új eszmékkel gazdagodtak az általános európai szellemi áramlatok eredményeiből, és az olvasmányok révén mi gyökeresedett meg ezekből a helyi fejlődésben.

Idén emlékezünk meg Pákei Lajos építész százhetvenedik születésnapjáról, s mivel építészként, főmérnökként, iparmúzeumi igazgatóként, előadóként, műemléki értékek közvetítőjeként oly sokat köszönhetünk neki, emlékezni is csak ünnepelve tudunk. A szakipari képzéssel kapcsolatos felvetései mai napig érvényesek, hiszen a mesterségbeli tudásnak, az iparos szorgalomnak, lelkiismeretességnek, s mindezek alapján a mesterember társadalmi megbecsülésének ma is híján vagyunk – az alábbi sorokban is kiáll ezek mindenkori szükségszerűsége mellett. Legyen hát ez az „ünnepi beszéd” Pákei Lajos születésnapi köszöntője.

Szilágyi András 1956-ban érettségizett Nagyenyeden. Már akkor tudta, hogy nem lesz könnyű szigetként megmaradni magyarnak, főleg hogy egy kis, mindenből kirekesztett sziget tagjaként élt addig is. Büntetett előéletű, elítélt apával az egyetemekre nem is pályázhatott a református kollégiumokat megjárt, művelt, olvasott fiú, akinek nagyapja a medgyesi református templom harangjának öntéséhez gyűjtött adományt a legszigorúbb időkben a maroknyi gyülekezettől. Az unoka megtalálta az egyetlen helyet, ahova ezzel a múlttal is fogadták, és ő jelesen meg is felelt ennek a bizalomnak. Felvették a kolozsvári református teológiára, ahol barátokra lelt.

Április utolsó hetében a Kolozsvári Magyar Opera két gyermekelőadást is bemutatott, mindkettőt Toadere-Kovács Dalma vezénylete és elgondolása alapján állítottak színpadra. Az előadás beharangozója szerint Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című gyermek­operáját az elemi osztályosoknak, míg Gaetano Donizetti Don ­Pasquale operájának egy átalakított változatát az 5–12. osztályos korcsoportnak ajánlották.