2024. március 23-án, szombaton délután 6 órától a Gemma kávézóban kerül sor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának legújabb könyvbemutatójára. Az egyetem doktori képzésén részt vevő hallgatók munkáiból álló gyűjtemény két legújabb kiadása Gyéresi Júlia és Bonczidai Dezső munkája, A félig kötött formájú (FKF) szöveges rögtönzés gyakorlati haszna a beszédoktatásban, valamint A vásári bábjátékhősök játékhagyománya a 19-20. században címmel. Az esemény házigazdája B.

Két ünnepi hangverseny és színes programsorozat keretében emlékeznek meg idén a sepsiszentgyörgyiek az 1848-’49-es forradalom és szabadságharcra a történelmi esemény 176. évfordulóján.  Idén Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tolmácsolja az anyaország üzenetét, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök is megosztja ünnepi gondolatait. Az ünnepi hangulatot a hagyományos díszfelvonulás, koszorúzások és a 16 órától kezdődő főtéri műsor varázsolják idén is emlékezetessé a jeles dátumot.

A március 15-ei ünnepségsorozat keretében a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szeretettel hív minden érdeklődőt Maksay Ágnes és László Loránd „Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én!” Petőfi Erdélyben című dokumentumfilmjének vetítésére és közönségtalálkozóra, 2024. március 14-én, 17 órától, a sepsiszentgyörgyi Művész Moziba. 

A Rögtönzések című előadás a nagyszebeni Tükörteremben lesz, 2024. március 14-én, 19 órától.

Farkas Zoltán „Batyu”, a táncházmozgalom legkorábbi és legismertebb személyiségeinek egyike, Borbély Mihály, a magyar fúvós ethnojazz mestere és Lőrinszky Attila, kísérletező kedvű, széles zenei eszköztárat birtokló nagybőgőművész.

Szinte napra pontosan egy esztendeje azt írtuk, hogy a Művelődés fennállásának 75. évfordulóján, a 2023. esztendőben „nem ígérünk semmilyen csinnadrattát, legfeljebb munkát”. S annyit mindenképpen igen, hogy a lap közelmúltbeli tartalmára egy kicsit visszatekintve, ha Isten is úgy akarja, könyvek borítói közé fűzzük az újraindulás óta napvilágot látott harminckét évfolyam lapjai között csendesen meghúzódó legjobb tartalmakat. A lap és mellékletei készítésével párhuzamosan, természetesen.

Szabadszállás református egyházközségének tagjai úgy ünnepelték Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját, hogy végigjárták a Partiumban azokat a településeket, ahol a költő is megfordult. A Művelődésben négy részben közöljük az emlékútról készült beszámolót, ezúttal a befejező, 4. részt adjuk közre.

Nagyvárad

Minden évben január 7-én Madéfalvára vándorol a székely nép, az aktuális politikai és kulturális vezetők kíséretében, hogy leróják kegyeletüket azok emléke előtt, akik a Habsburg-berendezkedés önkényességének áldozataivá váltak. 

Ha valaki Trieszttel köszönt, talán még a mai napig könnyen Fiuméval válaszolunk. Az Adriai-tenger partján fekvő két város mintegy háromszáz évvel ezelőtt kapott szabadkikötői rangot kapott VI. Károly magyar királytól, ezzel pedig rögvest virágzásnak is indultak. Míg Fiume lényegében a magyar tengerpartot jelentette nekünk, addig Trieszt a Habsburg Birodalom legfontosabb hajózási és hadikikötőjévé vált, amely a harmadik legnagyobb vízi forgalmat bonyolította le a kontinensen.

Előzmények

Kacsóh Pongrác édesapja, Kacsóh Lajos Sándor (?, 1848. július – Kótaj, 1911. február 2.)¹ családja Erdélyből származik. Kacsóh Lajos Sándor jogi tanulmányokat folytatott a kecskeméti református főiskolán, két év múlva Sárospatakon tanult tovább, majd abbahagyta, és a Cs. és Kir. Szabad Tiszavidéki Vaspálya Társaság tisztviselője lett Budapesten.² Itt, egy pesti bálon ismerkedett meg a gyergyószentmiklósi előnevet viselő, magyarörmény Lukács Márton lányával, Rózával. 

Történetünk a messzi São Paulóból indul, ahová jelentős számú magyarság telepedett ki az 1920-as évektől kezdve, az 1956-os migrációs hullámmal bezárólag. A kint élő magyarok továbbra is szoros kapcsolatban maradtak egymással, igyekeztek ápolni a kultúrájukat, egymást támogatni. Ebben (is) fontos szerepet játszott a brazíliai magyar főkonzul, és maga a konzulátus is. Mégis, hogyan kapcsolódik a brazíliai magyar konzulátushoz és a brazíliai magyarokhoz a magyarországi grand prix alapítása?