Szent és hétköznapi címmel kiállítás nyílik március 20-án, szerdán 18 órakor Madarassy István
ötvösművész és fia, Madarassy András képzőművész munkáiból. A tárlat megtekintése kitűnő
lehetőséget nyújt az elcsendesedésre és elmélyülésre a nagyböjt időszakában. A kiállítás március 31-ig
látogatható az aradi Klió teremben.
Március 21. a bábszínház világnapja – ebből az alkalomból az Ariel Színház a Színek című
csecsemőelőadást játssza, csütörtökön 9:00 és 10:30-tól.
A pöttöm nézők ezúttal a színekkel ismerkedhetnek, hangulatos zene kíséretében.
Helyszín: Ariel Színház, Nyomda (Poligrafiei) utca 4 szám.
Helyfoglalás szükséges a 0770 996416 mobilszámon, naponta 9-13 óra között.
Az Aradi Kamaraszínház tájékoztatja nézőit, hogy a 2024-es évadra a bérletek szabad árusítása március 14-től 20-ig tart, a fennmaradó helyek függvényében március 21-től lehet jegyet váltani az évad első előadására, amelyre március 27-én várják a közönséget.
Március 19-én, kedden 18 órától az udmurt irodalom történetének rövid bemutatására kerül sor a Lábasházban. A Vannak vidékek – Udmurtföld kiállításunkhoz kapcsolódóan udmurt-magyar irodalmi kapcsolatokról is szó esik majd, illetve udmurt versek magyar fordításban, valamint megzenésített versek udmurt nyelven fognak elhangzani.
Meghívott közreműködők: Daria Nyikitina (udmurt műfordító, énekes, dalszerző) és Magyarosi Para Imola (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze). Beszélgetés tea mellett.
A belépés ingyenes.
„A székely nemzetnek van egy megbecsülhetetlen kincse: a Székely Nemzeti Múzeum. Ezt a múzeumot nem alapította sem állam, sem valami nagy mecénás, de alapította egy ősi nemzetségből való, de egyszerű köznemesi asszony: Cserey Zsuzsanna. Ez a székely úrasszony az imecsfalvi ősi kúriában gyűjtögette a maga gyönyörűségére a székely nemzetre vonatkozó kulturális emlékeket: könyveket, leveleket, képeket, régiségeket. Végrendeletében pedig a maga és családja gyűjteményét a székely nemzetnek hagyományozta, amivel megvetette alapját a Székely Nemzeti Múzeumnak.
Arról a tízévi megfeszített és küzdelmes munkáról fogok most beszámolni, amely nélkül mára nem újulhatott volna meg a Székely Nemzeti Múzeum.
Érdekes „sorozatot” fedezhet fel az, aki figyelemmel kíséri a Székely Nemzeti Múzeum életét: egy sor olyan épületdíszítési elem készült el az elmúlt években, amely eddig csak papíron, vázlatként létezett. Kérem, ossza meg velünk, melyek voltak a mozgatórugói ennek a munkának.
Felkértek arra, hogy vegyek részt egy találkozón, amelyet Kós Károly születésének évfordulóján, az ő munkásságának és személyének a tiszteletére szerveztek1 – így hát végiggondoltam, mit is jelent számomra Kós Károly, az ő életpályája, szellemi, alkotói üzenete számunkra, hogyan hatott és hat még mindig tájépítészeti tevékenységemre.
„Nem mi lettünk kisebbek, hanem a körülöttünk lévő világ vesztette el emberi arányait.”
(Bözödi György)
Kós Károly kevésbé ismert közéleti szerepvállalása a Kalotaszegi Református Egyházmegye főgondnoki tisztsége volt. Bár a Székely Nemzeti Múzeumban 2023. december 16-án lezajlott konferencián nem vettem részt, úgy gondolom, hogy a Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából szervezett sepsiszentgyörgyi ülésszakon elhangzottakból itt közzétett összeállításhoz mégiscsak társulhat az alábbi rövid kis adalék.
