„Készült ez a kis könyv / Isten segedelmével / 1910–1911 / esztendőben / téli időben. Kós Károly”. Az Athenaeumnál megjelent szöveg utolsó szavai ezek. A fiatal, családi életét kezdő házasember az 1911-be áthajló hideg hónapokat, 1910–11 téli napjait, estéit részben azzal töltötte, hogy a csikorgó hideg ellenére odakünn, a meleggel biztató kandalló biztonsága mellől írta meg az erdélyi építészet történetét.
A legjobbat adni önmagunkból címmel értékes és érdekes könyv látott napvilágot a Vatikán sporthoz való viszonyáról. A Székelyudvarhelyen kiadott kötetet, amely lényegében a Szentszék dokumentuma a sport és az ember keresztény perspektívájáról, dr. Bakó Csongor István marosvásárhelyi kórházlelkész, nyárádszeredai plébános fordította magyar nyelvre. A könyv minden egyes sora egyértelműsíti a Vatikán sportbarát álláspontját és elkötelezettségét.
Válaszút az utóbbi évtizedekben elsősorban Kallós Zoltánnak köszönhetően lett Erdély egyik nevezetes települése. A Kolozsvártól huszonhét kilométerre fekvő faluban szórványkollégium, magyar iskolai oktatás, felnőttképzés működik, néptánc- és népművészeti táborokat szerveznek, továbbá itt tekinthető meg a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény is. Mindezek behatárolt területen, az úgynevezett Kallós-kúriában és közvetlen környékén kaptak helyet.
Aki játszik, könnyű lélekkel, mérhetetlen bájjal és teljes nyitottsággal jár-kel a világban, kitapintja a dolgok körvonalait, megéli az élettények tartalmát, figyelő lélekkel hallgat titkokat és rejtelmeket, és a mérföldek dacára is tovább tágítja horizontjait: létről, világról, emberről és az őt regélő mesékről, amelyek életképeket, történetszálakat és aranyfonalak sorát asszociálják az önmagunkban sokrétű dimenzióinkban történő barangoláshoz.
2024. március 14-én, csütörtökön 18 órától nyitják meg a Mese – Monda – Mitológia, In memoriam Benedek Elek és Móra Ferenc című képzőművészeti kiállítást Erdővidék Múzeumában, a Kászoni Gáspár teremben.
Köszöntőbeszédet mond Demeter László muzeológus és Bíró Bíborka tanár, Benedek Elek ükunokája (Kisbacon).
A kiállítást megnyitja: Székely Géza, kurátor (Kolozsvár).
Mesét mond: Szőcs Tamás, diák (Erdőfüle).
Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A kiállítás 2024. május 15-ig tekinthető meg, munkanapokon 8-16 óra között.
2024. március 23-án, szombaton délután 6 órától a Gemma kávézóban kerül sor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának legújabb könyvbemutatójára. Az egyetem doktori képzésén részt vevő hallgatók munkáiból álló gyűjtemény két legújabb kiadása Gyéresi Júlia és Bonczidai Dezső munkája, A félig kötött formájú (FKF) szöveges rögtönzés gyakorlati haszna a beszédoktatásban, valamint A vásári bábjátékhősök játékhagyománya a 19-20. században címmel. Az esemény házigazdája B.
Két ünnepi hangverseny és színes programsorozat keretében emlékeznek meg idén a sepsiszentgyörgyiek az 1848-’49-es forradalom és szabadságharcra a történelmi esemény 176. évfordulóján. Idén Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tolmácsolja az anyaország üzenetét, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök is megosztja ünnepi gondolatait. Az ünnepi hangulatot a hagyományos díszfelvonulás, koszorúzások és a 16 órától kezdődő főtéri műsor varázsolják idén is emlékezetessé a jeles dátumot.
A március 15-ei ünnepségsorozat keretében a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szeretettel hív minden érdeklődőt Maksay Ágnes és László Loránd „Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én!” Petőfi Erdélyben című dokumentumfilmjének vetítésére és közönségtalálkozóra, 2024. március 14-én, 17 órától, a sepsiszentgyörgyi Művész Moziba.
A Rögtönzések című előadás a nagyszebeni Tükörteremben lesz, 2024. március 14-én, 19 órától.
Farkas Zoltán „Batyu”, a táncházmozgalom legkorábbi és legismertebb személyiségeinek egyike, Borbély Mihály, a magyar fúvós ethnojazz mestere és Lőrinszky Attila, kísérletező kedvű, széles zenei eszköztárat birtokló nagybőgőművész.
Szinte napra pontosan egy esztendeje azt írtuk, hogy a Művelődés fennállásának 75. évfordulóján, a 2023. esztendőben „nem ígérünk semmilyen csinnadrattát, legfeljebb munkát”. S annyit mindenképpen igen, hogy a lap közelmúltbeli tartalmára egy kicsit visszatekintve, ha Isten is úgy akarja, könyvek borítói közé fűzzük az újraindulás óta napvilágot látott harminckét évfolyam lapjai között csendesen meghúzódó legjobb tartalmakat. A lap és mellékletei készítésével párhuzamosan, természetesen.
