„A maga alkotásával nemzetének egy félévszázados, alkotmányos, munkás békekorszakot alapított, mindenkorra rászolgált nemzete hálájára” – Berzeviczy Albert. A Kisfaludy Társaság elnöke nyilatkozott így háromnegyed százada Deák Ferencről.

Ha július, akkor Csíkszeredai Régizene Fesztivál. Legalábbis számomra, immár másfél évtizede. Az egykor régizenész feleségem vett rá arra, hogy menjünk el erre a nyár derekán zajló eseményre. Azóta az életem részévé vált: ugyancsak hiányérzettel zártam azt a bizonyos covidos esztendőt, nemcsak a pandémia okozta életmódváltás miatt, hanem azért is, mert az „ebzárlat” miatt nem lehetett júliusban Csíkszék fővárosába utazni. Így az interneten (YouTube – értsd: Jútub) próbáltam pótolni az elmaradt zenei élményt, nosztalgiázni az eseményről.

„Hol van Koltó?” – kérdezte Arany János, amikor 1847. szeptember 7-én útnak indította levelét Nagyszalontáról, hogy üdvözölje a mézesheteire ide visszavonult költőtársát. Ő még úgy vélte, hogy „valahol Isten háta megett” van, de mi már tudjuk, hogy egyre növekvő hírneve beírta Koltót az irodalomtörténet megszentelt helységei közé. Nevét fogalommá tette Petőfi ottléte, beteljesült boldogsága. De ott élt Teleki Sándor – Victor Hugo, Garibaldi, Bem barátja –, vendégként megfordult ott Liszt Ferenc és Jókai Mór is.

Az utakon járva az idegen nem érti a jeleket és szimbólumokat, amelyekkel a moldvai csángók körében találkozik. Zavarba jön és bámul, nézelődik, saját tapasztalatából kiindulva próbálja megmagyarázni a helyzetet. Helytelenül vélekedik, mert más kultúrából érkezik. A csángók viselete azt mutatja, hogy ki az illető, honnan származik, melyik faluból, melyik falurészből, sőt azt is lehet tudni, hogy házas-e, vagy sem. Gyászban van-e, vagy éppen most jegyzett el valakit, és készül a menyegzőre.

Szeptember 6-án, szerdán – még a ködös évszak előtt – tartották a Bodosi Dániel. Fény és ritmus című kiállítás megnyitóját a Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Kolozsvári Művészeti Múzeum földszinti időszakos kiállítási termeiben. Ez külön öröm mind a család, mind a szakmai közönség számára, hiszen egyrészt az idén nyáron ünnepeltük születésének 110. évfordulóját, másrészt pedig kereken 40 év után festményeinek egy része visszatért Kolozsvárra: ugyanis 1983-ban az akkor már pályája csúcsán álló művész Kántor Lajos felkérésére és szervezésében egyéni tárlattal jelentkezett a Korunk Galériában.

Pilinszky János születésének századik évfordulóját ünnepelte két éve a magyar kulturális élet és az irodalomkedvelők egész sokasága Kárpát-medence-szerte, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és Juhász Anna irodalmár vezényletével. És bár idén november 27-én „már csak” kereken 102 éve lesz annak, hogy a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének otthont adott e föld, talán érdemes felidézni azt, hogy miként bukkantak rá nemrég Pilinszky negyven éven át lappangó, keményfedeles füzetére a költő egykori albérletében.

A madárfényképezés a fotóst legjobban igénybe vevő képkészítési módozatok egyike. Elég, ha sorba állítjuk azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a sikeres madárfotók megalkotásához: lankadatlan figyelem és vég nélküli türelem, alapos szakmai, madártani és etikai ismeretek elsajátítása, komoly fényképezési gyakorlat és felszerelésünk kimerítő ismerete, fényképezőgépünk és objektívjeink majdnem profi szintje (ami komoly anyagi erőfeszítést és erőnlétet is igényel), segédfelszerelés használata és folyamatos cipelése (...)

A folyóirat ismeretterjesztő, nagyobb lélegzetű írásaiból válogatott gyűjtemény akár remek karácsonyi ajándék is lehet, amelyet olvasóink most kedvezményes áron vásárolhatnak meg.

December 15–31. között a Hókirálynő című előadást játssza a marosvásárhelyi Ariel Színház. december 22-én pedig indul a Varázsdoboz című jubileumi beszélgetéssorozat.

December 16-án, szombaton 17 órakor kezdődik a Pece-parti műhely – nemzeti kisebbségek a 20. századi Váradon elnevezésű sorozat második rendezvénye nagyváradi Léda-házban. A beszélgetés címe: Megbontani a hallgatás falát. Az Ellenpontok nagyváradi szamizdat folyóirat története.