Természetesen a honismeret mint fogalom és mint tevékenység nem a most 50 esztendős folyóirat létrejöttével került a köztudatba, búvópatakként, vagy nyílt vízfolyásként, megnevezve vagy ráutalóan évszázadok óta létezett. Hiszen már „honfoglaló népünk számára is természetesnek számított, hogy töviről hegyire megismerjék a földet, ahol megtelepedtek, a tájat csakúgy, mint az itt talált embereket és emberi alkotásokat.

Salamon András könyvének elévülhetetlen erénye, hogy Seprődi életútját nem „hideg” akadémiai életrajzi adatokon keresztül állítja elénk, hanem megláttatja a tépelődő, kísérletező művészt, aki egy új színházi formanyelvet szeretne meghonosítani Sepsiszentgyörgyön, mert vallja: „a színház nincs pusztán nyelvi értéshez kötve”.

Az oktatás nem más, mint a tudás rendszeres, intézményesített „átadása”. Valójában a tudás nem adható át, minden embernek újra kell teremtenie saját élményeiből azt a tudást, amit majd alkalmazni fog. Comenius szerint születéskor a gyermek csak a tudomány magjával van felruházva, majd az oktatás serkenti ezeket a „magokat”. 

„Figyeltem az asztalterítő piros mintáját, és ahogy felpillantottam, egyszer csak beborította a tetőt, az ablakot, a falakat, majd az egész szobát, a testemet és a világmindenséget. Határozottan úgy éreztem, mintha elkezdtem volna önmagam megsemmisítését, hogy a végtelen időben és a tér abszolútumában keringjek, majd semmivé váljak.”

A nyolcvanas évek szűk világában a színház fontos szerepet töltött be a városom, az emberek életében. Kevés volt az élmény másutt is, a gyermeki fantáziát a könyvek mellett, mint képi anyag, kizárólag a színház és a heti húsz percnyi tévéfilm táplálta. A toronyházban, ahol felnőttem, annyi gyerek volt, hogy mindenféle társaságra telt belőle. 

Búzás Árpád mindig tanított, oktatott, de soha sem kioktatott. „Igazi néptanító volt. Ezt örökölte az édesapjától, a szüleitől. […] Egy alkalommal elmesélte, hogyan foglalkozott, tanította [az édesapja] nemcsak a tanulókat, hanem a falusi embereket. És ő ezt hozta magával.”

Március 14-én, kedden, 19 órakor az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepének előestéjén a Sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Tragédia című előadását tekinthetik meg a nézők a nagyszínház termében. A táncelőadás Madách Imre Az ember tragédiája című műve alapján készült, és az Aradi Kamaraszínház évadában mutatják be Aradon.

A Nyitott szemmel elnevezésű sorozat Káoszból kibontakozó rend – Tamilnádu, India című estjének meghívottja Vincze László bábszínész. Az eseményre 2023. március 9-én, csütörtökön, 18:30 órától kerül sor a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Kilenc évszázad hit és kultúra címmel jelenik meg Fejes Rudolf Anzelm O.Praem és Molnár Judit közös, gazdagon illusztrált könyve. A Holnap Könyvek kiadó gondozásában megjelent művet 2023. március 10-én, pénteken 18 órától mutatják be a nagyváradi premontrei templomban (Úri / R. Ciorogariu utca 14 szám). 

A Marosvásárhelyi Művészeti Egye-tem Teatrológia Tanszékcsoportja Drámapálya 2023 címmel pályázatot hirdet 14–27 éves fiatalok számára, három kategó-riában (dráma / jelenet; színházi élménybeszámoló; szereplőismertető). A pályaműveket április 23-ig várják.