Még két előadás lesz idén az Aradi Kamaraszínház műsorán. A nézők találkozhatnak Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művésszel, akik Örkény-estjüket hozzák el Aradra, a Fonogram-díjas Cimbaliband zenekarral pedig főként karácsonyi dalokat ad elő.
Az ünnepek előtt a Mese a csodálatos szőlőfáról című produkció bemutatójára készül a Puck Bábszínház magyar társulata. December 16-án, szombaton 11:00 és 17:00 órától látható a bábelőadás, amelyet Kovács Géza Blattner Géza-díjas bábművész, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója rendez, és ugyancsak ő az, aki a mese szövegkönyvét jegyzi.
2023. december 11-én, hétfőn a kolozsvári Iulius Mallban, az Auchan bevásárlóközpont közelében kézművesvásárt rendez a Kolozs Megyei Tanácsnak alárendelt Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. A kiállításon az igazgatósághoz tartozó, azzal együttműködő intézmények lakói, illetve a nappali foglalkoztatások résztvevői állítják ki termékeiket.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem által szervezett XXIV. Nemzetközi Színháztudományi Konferenciára 2023. december 8-án kerül sor a Stúdió Színház előterében.
Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából kerekasztal-beszélgetést szerveznek Kolozsváron december 15-én 18 órától, Gall Anthony Kós Károly-kutató, K. Lengyel Zsolt történész, politológus, szerkesztő, Hunyadi Attila Gábor gazdaságtörténész és Veress Emőd jogász, egyetemi tanár részvételével, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében, az MCC Huszár (Călărașilor) utca 1. szám alatti székhelyén, a Belvedere szállodában.
A negyedik napkeleti bölcs történetét dolgozza fel Ókovács Szilveszter ötlete nyomán Pacsay Attila Artaban című adventi szeánsza, amit 2023. december 9-én mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza. A mintegy egyórás térhangzású, egyéb érzékszervekre is kiható meditatív előadást a közönség sötétben, nyugágyakból, szemtakaró maszkban hallgathatja végig.
Kós Károly épületei Sepsiszentgyörgyön címmel szervez rendezvényt a Györkös Mányi Albert Emlékház 2023. december 7-én, csütörtökön, 18:30-as kezdettel.
Az egykori város, Szék lakói a környékbeli jobbágyfalvak lakóit tartották mezőségieknek, az ördöngösfüzesiek pedig a tőlük keletebbre fekvő településekről, Szépkenyerűszentmártonból, Kötkéről, Vicéről, vagyis szerintük a Mezőségről érkező, „parasztivadék” kérőkhöz nem szívesen adták a lányukat. Szívesebben házasodtak a Kis-Szamos menti polgárosultabb falvak lakóival. A zselykiek havasaljiaknak tartják magukat, pedig kultúrájuk szászos jellegű, nyelvjárásuk mezőségies. Ők a szentmátéiakat és a viceieket tartották mezőségieknek.
A püspöki vizitáció rendszere a keresztény egyházakban már az 5. századtól bevett szokás volt, és ezt a gyakorlatot a reformáció után alakult új egyházak is átvették. Ennek megfelelően a püspök időről időre egyházkörönként ellátogatott a gyülekezetekbe, számba vette azok épületeit, liturgikus felszereléseit, ingó és ingatlan vagyonukat, megvizsgálta a papok, a kántorok és oskolamesterek felkészültségét, erkölcsi magatartását, megismerte az általuk pásztorolt közösség állapotát. Ennek eredményeképpen születtek meg a gyülekezetek előmenetelét szolgáló püspöki intézkedések.
A Kárpát-medencén belül Székelyföld elsősorban a hideg és a mezotermál gyógyvizekben gazdag. Ezen a vidéken nem csupán a vizek, hanem a hely testet és lelket felüdítő ereje is hozzájárul a gyógyuláshoz. Hiszen kit nem indít csodálatra a természet, a táj gazdagsága, az ember tevékenységével áthatott természet szépsége!
