Az Alsóboldogfalván élő és ma is aktívan tevékenykedő nyugalmazott iskolaigazgató, néprajzkutató és közíró Gálfalvi Gábor fő kutatási területe az ember és a táj közötti valós életterek kapcsolatának vizsgálata. Ezen belül a méltatlanul feledésbe merülő kismesterségek, a népi építkezés, a tanya- és faluvilág témaköreit felölelő témák érdeklik, ezeken munkálkodik, publikál, mint ahogyan az alábbiakban is ezekről, valamint az ide vezető útról vall. Az ilyen út, hol az ember a valós értékeket és a valós múltat elfogultság nélkül kutatja, hosszú és rögös, ahogy egykoron Bözödi György neves szociográfus is összefoglalta. Ennek szemléletében kérdeztük a fáradhatatlanul kutató írót.

Vajon hányan vannak ma Kolozsváron, akik ismerték vagy még ismerik a Spaller nevet, mely az elmúlt kétszáz évben összefonódott a cserépkályhás szakmával. Az bizonyos, hogy ez a név ismerősen csengett azok körében, akik kályhát vagy kandallót szerettek volna építtetni („rakatni”, ahogyan a kályhások mondták) otthonukban. 

Puritán, nagyon egyszerű életmódú embert ismerhetünk meg a személyében, akinek külföldi diáksága idején néha „se inge, se gatyája” nem volt, majd hazatérve Erdélybe olyan embereknek a barátságát és tiszteletét élvezhette, mint a főnemes Teleki Mihályét, aki 1692-től Kővárvidék kapitánya volt. Mindezt bizonyára tudása és kiváló emberi tulajdonságai alapján érdemelhette ki.

A 2018-as év gyümölcsöző volt a magyarországi 1848‒49-es forradalom és szabadságharc történetírása szempontjából, ebben az évben ugyanis több, ezen tematikát feldolgozó kötet is nyomdafestéket látott. Ezen művek sorába illeszkedik Süli Attila őrnagy-hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) munkatársa által közreadott könyv, mely Torda vármegye és Aranyosszék 1848‒49-es eseményeit ismerteti.

A Páskándi Géza-művek színpadi megjelenítései a börtönévek utáni időkben kezdődtek. Elsőnek a szülőföldön szólalt meg a Külső zajok c. színpadi műve, majd költeményeiből, esszéiből és más írásaiból is közönség elé kerültek. Játszottak Páskándit hivatásosak és műkedvelők, ami a szerző iránti széleskörű érdeklődésről árulkodik. A továbbiakban a színpadi, illetve pódiumi Páskándi-előadásokról szólok azok megszületésének időrendi sorrendjében. Nem lesz szó a különböző alkalmi, a különböző alkalmakra készült előadásokról, és a vendégjátékokról sem.

Szvanétiában, Európa legmagasabban fekvő régiójában mintha kicsit megállt volna az idő. Lakói, a szvánok ugyanúgy sajátos identitással rendelkeznek a grúz nemzeten belül, mint magyarjaink között a székelyek.

A fiatal művész a kolozsvári Sigimund Toduță Zenelíceumban kezdte zenei tanulmányait Buzás Pál növendékeként. 2007-ben felvételt nyert a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Gimnáziumba, ahol Eckhardt Gábornál és Kékesi Juditnál tanult.

A Dúdolj verset – Kobzos Kiss Tamás emlékezete című könyv születéséről és a művész pályájáról Csörsz Rumen István, a kötet társszerkesztője és Macalik Arnold, a Mátyás Napok egyik fő szervezője beszélget, miközben ízelítőt kapunk régi video- és hangfelvételekből.

Böjtelő havában még működik a fonó, ahol gyermekek a farsanghoz és egyéb, a hónap jeles napjaihoz fűződő szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetnek meg.

A polimerek mindennapjainknak – néha – megkerülhetetlen kísérői. Gyakran használjuk őket, de nem mindig ismerjük fontos tulajdonságaikat, összetételüket és esetleges hatásaikat szervezetünkre-környezetünkre.