Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Népek tavasza, 1848

Az 1848-as magyar forradalomra s az erdélyi eseményekre emlékezve nem feledkezhetünk meg az európai összefüggésekről. A forradalmi hullám, mint köztudott, európai jelenség volt. Nem volt olyan ország vagy nép, amelyet valamilyen formában ne érintett volna. A küzdelem a régi rendszerek megreformálásáért, esetenként teljes megváltoztatásáért a nemzeti és polgári szabadság követelésének jelszavával folyt. A történelem nem véletlenül nevezte az európai forradalmakat Népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban csak álmodozni mertek. Gondoljunk a számos országban végrehajtott jobbágyfelszabadításra.


Egyed Ákos

Az európai forradalmak kronológiája közismert: 1848. január 12-én Palermo indította el az olasz forradalmat, s 27-én már Nápolyban is felkelés robbant ki, aztán február 23-án Párizs, március 4-én München, 11-én Prága, 13-án Bécs, március 15-én Pest-Buda, 17-én Berlin, 21-én Lwow (Lemberg), 21-én Kolozsvár, 27-én Jászvásár (Iaşi) lépett forradalmi útra.

Az előbbi felsorolásunkkal kapcsolatban joggal vetődik fel az a kérdés, hogy szolidárisak voltak-e a forradalmak egymáshoz, segítették-e egymást? Mielőtt erre a kérdésre megpróbálunk válaszolni, nézzük meg a forradalmak programját, célkitűzéseit.

A Népek tavaszán semmi sem látszott lehetetlennek. Ezért nagy és merész tervek születtek, de ezek országonként és népenként sajátosak voltak. Az olaszok mindenekelőtt a Habsburg-hatalomtól szerettek volna megszabadulni, egységes nemzeti államban kívántak élni, s céljaikért készek voltak fegyverre kelni. A franciáknak nem kellett külső ellenség ellen harcolniuk, a polgárosodásban élen jártak, de ebben szerettek volna tovább lépni; elűzték a királyt és kikiáltották a köztársaságot. A francia forradalmat annyira elfoglalták a társadalom belső küzdelmei, hogy nem is akart, nem is nyújthatott semmiféle segítséget a különböző európai forradalmaknak. A németek egységes államban, széleskörű polgári jogokban gondolkodtak: sajtószabadságot, általános választójogot, az oktatás ingyenességét írták zászlójukra. A Habsburg-birodalomban élő csehek anyanyelvüknek a némettel való egyenjogúsítását, a német és cseh nyelv párhuzamos használatát, sajtószabadságot, a robot állami megváltását és saját felelős minisztériumot kértek Prágában. Az április nyolcadikán kibocsátott császári leirat a kérésekből többet teljesített, és bár a külön cseh kormány gondolatát elutasította, az engedményekkel sikerült a cseh mozgalmat lecsendesítenie. A lengyelek szabadságmozgalmát Ausztria gyorsan elfojtotta, amit az orosz cár sietett üdvözölni. Ezért sok lengyel kénytelen volt emigrálni Európa különböző országaiba. A bécsi felkelés megbuktatta az abszolutista kormányzást megtestesítő Metternich kancellárt, s alkotmányos kormányt követelt. A magyar forradalom március 15-én kihirdette tizenkét pontos programját, amely egyebek mellett felelős kormányt, jobbágyfelszabadítást, közös teherviselést irányzott elő. A román forradalom egészen sajátos volt, Havasalföldön öltött jelentős méretet, különösen azzal, hogy fő törekvése az orosz befolyás visszaszorítása volt, azzal is az országgyűlés összehívását kérte az alkotmány kidolgozására.

Visszatérve fenti kérdésünkhöz: jól látható, hogy a forradalmak céljai mennyire változatosak, országonként sokfélék voltak. Bárha a háttérben a polgári haladás és a nemzeti szabadságeszme közös is volt, annak belső és külső feltételei annyira különböztek, hogy azok akadályt képeztek a kölcsönös szolidaritás kialakulásának útjában. Ez alól csak az etnikumok kapcsolatai képeztek kivételt. Például a magyarországi és erdélyi magyarok, illetve a romániai és erdélyi románok szolidaritása már a forradalom kezdetekor létrejött. Főként mégis az volt a segítségnyújtást feltételező kölcsönös szolidaritás elmaradásának legjelentősebb oka, hogy a nagyhatalmak kezdettől fogva kiállottak a Habsburg Monarchia fenntartása mellett. Vonatkozik ez Franciaországra és Angliára különösen. Ekkor ezek az országok még nem tartották kívánatosnak a Habsburg Monarchia felbomlását és a területén kisebb nemzeti államok kialakítását. És ne feledkezzünk meg Oroszország szerepéről. Miklós cár megpróbálta újjáéleszteni az ellenforradalmi jellegű Szent Szövetséget, és félreérthetetlen proklamációban fejezte ki, hogy elítéli a törvényes hatalmak megbuktatását és az arra tett kísérleteket, és nem késett 300 000 újonccal megerősíteni a haderejét, hogy készen állhasson az intervencióra a szabadságmozgalmak ellen. Tudjuk, hogy a magyar szabadságharc, amely a forradalmat 1848 őszétől követte, ennek esett áldozatul. De tényként fogadhatjuk el, hogy a magyar forradalom sikeres volt, rendszerváltást eredményezett, a feudalizmust, a jobbágyrendszert polgári rendszer váltotta fel, amit a Habsburg hatalomnak csak átmenetileg sikerült elodáznia.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Bodó Márta

A tény, hogy Ferenc pápa más úticéljai közé Csíksomlyó bekerült, nagy mértékben a jelenlegi romániai pápai nunciusnak köszönhető, aki fáradhatatlanul járja az országot, az egyházmegyéket, és igazi mélységében, rétegzettségében megismerte a romániai valóságot. Ezt aztán oly módon közvetítette, hogy a Ferenc pápa számára fontos Mária-tisztelet miatt ez a kegyhely nem maradhatott ki az úticélok közül. 

péter istván

Aki látta, el nem feledheti. Aki imádkozott benne, az szívében, lelkében hordozza. Aki eredeti rendeltetésének megfelelően megépíti, az nevezheti majd „Mi Asszonyunknak”.

Máté Erzsébet

Nos, mi is lenne ez a magyar sarok?! Egy olyan részlege a megyei könyvtárnak, ahol egy emeletnyi teremben folyamatosan történik valami. Kulturális tér – amely zordon hangzása ellenére nagyon is vidám, mert miért is kellene a kultúrának kimértnek, fennköltnek lennie –, egy olyan tér, ami egyszerűen a miénk. 

Dáné Tibor Kálmán

Az RMDSZ január 22-én, a Magyar Kultúra Napján immár hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. A hagyományossá vált kitüntetéseket eddig három kategóriában: az irodalom, a képzőművészet és az előadó művészet terén kiemelkedőt alkotóknak ítélték oda. 

Dáné Tibor Kálmán

Jubileumi esztendőt tudhat maga mögött a Művelődés Az elmúlt év júliusában töltötte a 70. születésnapját a folyóirat. Emberi mértékkel mérve nem kevés idő. S ha arra gondolunk, hogy az 1989 karácsonyán kirobbant sajátos demokrácia hány romániai magyar sajtótermék agóniájának a kezdetét, aztán később a teljes kimúlását is jelentette, akkor elégedettek lehetünk, hogy lám-lám, folyóiratunknak sikerült átvészelnie a társadalmi „jobbra fordulás” nem könnyű időszakát. 

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Benkő Levente

Maga volt a varázslat. Az ember(i)ség huszadik századi történetének az a pillanata volt ez, amely joggal vált példává, mintává, egyfajta világítótoronnyá, irányjelzővé, ha úgy tetszik: mérföldkővé, amely után a kommunizmus dolgában Európa eme szegletében más időszámítás kezdődött. Egészen pontosan: visszaszámlálás.

Dáné Tibor Kálmán

„ ... mindig furcsa szorongás kapott el, amint átkeltem a Kárpátok karéján, vagy felszállt velem a repülő Kolozsvárról. S bár nagyon élveztem a nyaralás minden pillanatát, a feledhetetlen élményeket, a barátaim társaságát, de az a különös bizonytalan érzés kitartott mindaddig, amíg magam mögött nem tudtam újra Erdély felől a Kárpátok vonulatát, vagy meg nem hallottam a repülő kerekeinek surrogását, amint landolt a kolozsvári reptéren.”

Adorjáni Anna

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Hegedüs Csilla

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük.

Van valami sajátosan – és jó értelemben vett! – magyaros az 1848-49. évi magyar, szabadságharccá váló forradalom kirobbanása évfordulójának megünneplésében. Kétségtelen, azzal együtt, hogy mi, magyarok nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál, európai, de akár világviszonylatban is egyedülálló nemzetnek számítunk, ha egyébért nem, hát például az anyanyelvünk tekintetében mindenképpen. Abban is, ahogyan egymással marakodunk, de ez most nem tartozik ide.

Lakatos Artur

(...) a jogokat tárgyaló pontok nem teljesülése nem feltétlenül a gyűlés résztvevőinek a hibájából vagy mulasztásából történt, mivel a bukaresti törvényhozást a gyulafehérvári határozat jogi szempontból nem kötelezte.