Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Csűrutazás


Adorjáni Anna

Amikor 2016. július 29-én a mérai Szarka telek kapuja először nyílt meg a világ előtt, mindössze egy tucat lelkes és tapasztalatlan fiatal leste a csűr mögül, vajon valóra válik-e a régóta dédelgetett álom: egy világraszóló fesztivál abban a kalotaszegi csűrben, ahol a helyi fiatalok néptáncot tanulnak, de néhány éve még bivalyok szállása volt. Idén, 2018-ban már közel száz fős csapat gondoskodott arról, hogy a fesztivál négy napján többezer ember álmodja ugyanazt az álmot. Mérában nincs kordon a zenészek és a közönség között. Méra tiszta hangokat akar, akkor is, ha szomorúak. „Ez a dal a nagypapámnak szól, aki néhány hónappal ezelőtt távozott el közülünk. Segítsetek, énekeljetek velem, úgy könnyebb lesz”, kérte a közönséget a chilei deRuts francia hegedűse. A Méra Világzenei Csűrfesztivál olyan műhely és találkozási pont lett, ahol tükröt mutatnak egymásnak és kulcsot adnak egymáshoz autentikus, de a külső szemlélő számára sajátos és nehezen hozzáférhető helyi kultúrák. Méra egy folyamatos ünnepi ajándékbontás. Méra azzá a hellyé vált, ahol a nehéz könnyű.

Egy bivalybőgés hajnalban, amikor a mexikói zenészek leteszik a hangszereiket és aludni indulnak a legelszántabb fesztiválozók is. Kalotaszeg pizzája helyi alapanyagokból egy skót házaspár receptje alapján. Egy bögre tea kerti füvekből és egy korty mezcal a lopótökből, hogy kitisztuljon a torkod és nyelveken szólj. A Hold és még 113 világító test a gyümölcsfák felett a patakon túl, a chill zone-ban. Egy párta és egy sombrero. New orleans-i jazz és egy lassú ringású hajnali. A tangóharmonika lamellás légszekrényében szunnyadó hang, amelyen elmesélhető a vasárnapi öltözetben templomba igyekvő asszonyok titka. Egy hanyagul levetett Adidas cipő a tisztaszoba küszöbén. Tele buszok áradása fesztiválozókkal három kontinensről és egy tábla, hogy „Ez a ház eladó”. Ötszáz gyermek zsivaja a Csűrfiában. A táncoló talpak alatt meghajló fű és egy rég eljárt szapora a Csűrstúdió vásznára kifeszítve. A lécek recsegése, amikor a kalotaszegi legények földet érnek.

Kezdetben volt a tánc. Két jogászhallgató az előadások szüneteiben barátságot kötött, és elhatározták, hogy együtt tanítják meg táncolni a kalotaszegi fiatalokat. Azóta Bethlendi András és Varga Zoltán a kalotaszegi néptánc nagyköveteivé váltak. Ők a Méra Világzenei Csűrfesztivál lelke is: egy mérai porta kertjében álló diófa köré meghívták táncolni az egész világot. „Erdély önmagában is különleges hely, igazán azonban a vonós hangszerelésű népzenében kiemelkedő és egyedi. Európai népzenéről, népi kultúráról lehetetlen anélkül beszélni, hogy Erdélyt megemlítenénk. A magyar világzene nagyon gyakran pontosan ebből a hagyományból építkezik”, vallották 2016-ban. És a világ eljött. A világnak könnyű. Maradni nehezebb. A fesztivál második évében megkérdeztük a gyermekeket, a Mérai Cifra Néptáncegyüttes tagjait, akik folyamatosan a fesztivál helyszínén, a Szarka telekben próbálnak, hogy mit jelent számukra Méra és a fesztivál.

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Dáné Tibor Kálmán

Az RMDSZ január 22-én, a Magyar Kultúra Napján immár hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. A hagyományossá vált kitüntetéseket eddig három kategóriában: az irodalom, a képzőművészet és az előadó művészet terén kiemelkedőt alkotóknak ítélték oda. 

Dáné Tibor Kálmán

Jubileumi esztendőt tudhat maga mögött a Művelődés Az elmúlt év júliusában töltötte a 70. születésnapját a folyóirat. Emberi mértékkel mérve nem kevés idő. S ha arra gondolunk, hogy az 1989 karácsonyán kirobbant sajátos demokrácia hány romániai magyar sajtótermék agóniájának a kezdetét, aztán később a teljes kimúlását is jelentette, akkor elégedettek lehetünk, hogy lám-lám, folyóiratunknak sikerült átvészelnie a társadalmi „jobbra fordulás” nem könnyű időszakát. 

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Benkő Levente

Maga volt a varázslat. Az ember(i)ség huszadik századi történetének az a pillanata volt ez, amely joggal vált példává, mintává, egyfajta világítótoronnyá, irányjelzővé, ha úgy tetszik: mérföldkővé, amely után a kommunizmus dolgában Európa eme szegletében más időszámítás kezdődött. Egészen pontosan: visszaszámlálás.

Dáné Tibor Kálmán

„ ... mindig furcsa szorongás kapott el, amint átkeltem a Kárpátok karéján, vagy felszállt velem a repülő Kolozsvárról. S bár nagyon élveztem a nyaralás minden pillanatát, a feledhetetlen élményeket, a barátaim társaságát, de az a különös bizonytalan érzés kitartott mindaddig, amíg magam mögött nem tudtam újra Erdély felől a Kárpátok vonulatát, vagy meg nem hallottam a repülő kerekeinek surrogását, amint landolt a kolozsvári reptéren.”

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Hegedüs Csilla

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük.

Van valami sajátosan – és jó értelemben vett! – magyaros az 1848-49. évi magyar, szabadságharccá váló forradalom kirobbanása évfordulójának megünneplésében. Kétségtelen, azzal együtt, hogy mi, magyarok nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál, európai, de akár világviszonylatban is egyedülálló nemzetnek számítunk, ha egyébért nem, hát például az anyanyelvünk tekintetében mindenképpen. Abban is, ahogyan egymással marakodunk, de ez most nem tartozik ide.

Lakatos Artur

(...) a jogokat tárgyaló pontok nem teljesülése nem feltétlenül a gyűlés résztvevőinek a hibájából vagy mulasztásából történt, mivel a bukaresti törvényhozást a gyulafehérvári határozat jogi szempontból nem kötelezte.

Dáné Tibor Kálmán

Miközben az Európai Unió politikai elitje egyre jobban törekszik kontinensünk közösségeinek a társadalmi-gazdasági szabványosítására, általánosságban a globalizációra, addig a vallási és nemzeti identitások egyre karakteresebben követelnek maguknak érvényesülést földrészünkön. 

Dáné Tibor Kálmán

(...) a 2018. esztendőt jubileumi évnek fogjuk tekinteni, azonban nem végeláthatatlan ünnepléssel, hanem igyekszünk majd a lap hasábjain egy-egy írásban felidézni a folyóirat mindenkori kulturális közösségteremtő erejét. 

Gergely Zoltán

 A zenetanítás akkor tölti be hivatását, ha szervesen illeszkedik az iskola nevelői célkitűzéseibe, és munkánknak csakis akkor lesz értelme, ha már nagyon zsenge kortól megalapozzuk a gyermekek zenei műveltségét.

Reményik Sándor

A wormsi birodalmi gyűlés  400 éves fordulójára