„A sportban sohasem tűrik, hogy a tusában lemaradt egyén keserűséggel teljék meg, nincs az a jóravaló sportkör, amely tagjai között tűrne meg olyan embert, aki azért, mert egy viadalon alulmaradt a győztes ellenféllel szemben, a személyi ellenségeskedés terére ragadtatná magát… Sajátos állapot, ha egy nemzetnek vannak nagyszerű atlétái és testi kultúrája még sincs […] a sport is csak akkor gyökeredzik mélyen, ha a testnevelési feladatot be lehet vinni a magyar nemzet legszélesebb rétegeibe.”
Szikora Katalin
![]() |
![]() Felismerte, hogy az olimpiai játékok rendezése a világkiállítások kapcsán 1900 és 1904 után válságba került, s az antik „olümpiai” hagyományok talán segítenek majd a modern olimpiák „sportos” arculatának visszaállításában. Ezért ugyan nem utazott el Athénba, de nem is kritizálta a görögök tevékenységét. Jó diplomáciai érzékét mutatta, hogy azt az egyet nem értő véleményét sem hangoztatta, amelyet a görögök vetettek fel 1906-ban, tudniillik, hogy mindig Athénben legyenek az olimpiai játékok. |
