Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Szabó József

korona

A magyar Szent Korona nemcsak a magyar államiság fő jelképe, hanem öreg kontinensünk egyik legrégebbi, mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A Szent Korona kalandos történelmet élt meg – megannyi városba, országba elvitték, hol ellopták, hol nyoma veszett –, míg végül 1978. január 6-án, azaz 40 esztendeje egy négytagú mérnökcsoport hazaszállította Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból. A kerek évforduló okán közöljük Szabó József A Szent Korona az Érmelléken című írását. 

szalacsi hid

Örömmel vettem a kolozsvári Művelődés szerkesztősége felkérését, hogy jelen mellékletükben bemutassuk Érmelléket. Egy olyan periférikus helyzetű tömbmagyar vidékről van szó, amely 1920 óta furcsa kettősségben találja magát: az anyaországiaknak csak tranzitzóna, a belső erdélyieknek pedig az irigyelt magyar határmente.

érmellék, gazdanap

Napjainkban a civil szervezetek tevékenysége egyre inkább felértékelődik, tevékenységük egyre nagyobb hangsúlyt kap és teret nyer. Közérdekű, kulturális, szociális és szakmai feladatok ellátását vállalják magukra csekély térítés ellenében, gyakran díjmentesen. Hiánypótló szerepet töltenek be olyan területeken, amelyek nincsenek lefedve állami vagy intézményi szinten. Tagjaik az általuk végzett tevékenység hűséges elkötelezettjei. Nem kell őket biztatni, mivel „belső motorjuk hajtja”, ösztönözi őket arra, hogy a legtöbbet nyújtsák.

érmellék borászat

Egy monda szerint Érmelléken az első szőlőt Nagy Lajos király telepíttette Bihariószegen vagy Székelyhídon. Diószegi mondák szerint Bethlen Kata vagy valamelyik Rákóczy lánya adta csertölgy erdejét a diószegieknek kivágásra (maradványát Cserhátnak, Rákóczy erdejének hívták), illetve a mai szőlőhegyen az első szőlőt állítólag egy bizonyos Fay pasa ültette. 

A bihari Érmellék jelenkori katonai hagyományőrzése szempontjából a 2005-ös év mérföldkőnek nevezhető. A történeti hagyományőrzés a Kárpát-medencében Pákozd után, Bihardiószeg központtal (hajdúk, kurucok, huszárok) Érmelléken fedi le a legszélesebb időskálát (honfoglaláskor is). Ez volt az a kapocs, mely mentén Diószeg és Pákozd közt testvértelepülési kapcsolat jött létre.  

Feliratkozás Szabó József csatornájára