Bolyai Farkas születésének negyed évezredes évfordulójára emlékezünk. Bolyai Farkas tevékenysége és hatása meghatározó volt abban, hogy a magyar tudomány bekapcsolódott a nemzetközi elitbe, ugyanakkor a matematikán kívül nagy hatást gyakorolt a mérnöki tudományokra (gazdaságos fűtés), az erdészeti kutatásokra, az irodalomra (ő írta az egyik első történelmi drámát), az oktatás korszerűsítésére. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a született tehetségén kívül melyek voltak azok a tényezők, amelyek elősegítették a kibontakozását.

Bolyai Farkas nemcsak tanár és kutató matematikus volt, hanem fia, Bolyai János szerint „Kemence-mesternek is országszerte híres, pomológus, kertész, erdész, borgazda, bororvos, betegeket elektrizáló, s általában doktornak is olyan nagy, hogy a rendes doktorokat elhagyva számosan is sikerrel hozzá folyamodtak. Egyszóval belőle csaknem minden kitelt volna.” És a felsorolásból kimaradt a drámaíró! Ezen kívül népszerű, kedvelt társasági ember volt. Toldalagi Róza grófnő írja emlékirataiban, hogy sokszor meglátogatta őket koronkai kastélyukban.

Újabb állomásához érkezett a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vándorkiállítása. Március 19-én 18 órakor nyílik Gyergyószentmiklóson Weinstock Ernő Képekbe zárt haza című kiállítása. A tárlat a Tarisznyás Márton Múzeumban látható és Weinstock Ernő 1940-44 között Észak-Erdélyben készült fényképeit mutatja be.

A Magyar Állami Operaház 2025-ben első alkalommal rendezi meg az Országos Operaversenyt, amelynek célja az operaénekesek utánpótlásának biztosítása, felügyelete és segítése. Az elsősorban magyarországi és határon túli intézmények növendékeit célzó kezdeményezés az online előválogatót követően 2025. június 2. és 7. között az Eiffel Műhelyházban folytatódik a továbbjutó versenyzők élő meghallgatásával, majd nagyszabású döntővel.

Március 18., kedd 9:30 és 11:00
A VARÁZSTÜKÖR  
gyerekelőadás, 5 éven felülieknek
Rendező: Sramó Gábor
Helyszín: az Ariel Színház nagyterme (Nyomda / Poligrafiei u. 4.)
 

Március 10-én, a jogelőd Székely Színház 79 esztendővel ezelőtti első premierjének évfordulóján mutatta be legújabb előadását a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A Radu Afrim által rendezett jubileumi, Ház a blokkok között című produkció ősbemutatóként került színpadra: szövegkönyvét, kifejezetten a társulat részére, maga a rendező írta. A fordítás Sándor László munkája.

Bolyai Farkas (1775–1856) a Göttingenben töltött évek alatt (1796–1799) végzett matematikai tanulmányai mellett a csillagászat területén is gazdagította ismereteit. Az életrajzokból ismert, hogy Göttingenben Bolyai Farkas gyakran megfordult K. F. Seyffer (1762–1822) csillagászprofesszor házában, ahol rendszerint tudományos kérdéseket vitattak meg. Itt találkozott a fiatal Gauss-szal is, a későbbi nagy matematikussal, akivel szoros barátságot kötöttek, de más neves csillagászokkal is megismerkedett.

Miért is jöttél elébb egy századdal?

Vagy miért nem vihetéd a kort is magaddal?

(Illyés Bálint)

Színházaink repertoárján nem szerepelnek Bolyai Farkas-művek, és a műkedvelő társulatok is igen ritkán fedezték fel ezek valamelyikét a maguk számára. A magyar dráma- és színháztörténetek főleg a híressé vált, Döbrentei Gábor-féle színházi pályázattal kapcsolatban említik Bolyai Farkas tragédiáit, szövegük újabb, sőt tudományos apparátussal ellátott új kiadása, a szaktanulmányok vagy monografikus feldolgozások gyarapodása sem eredményezte e munkák szélesebb körben való ismertségét, Bolyai színházi szerzői eredetiségének elismerését.

Egy olyan geometriai feladatot tárgyalunk, amelynek gyökerei több mint ezer évre nyúlnak vissza a matematika történetében. Vajon mi az a legkevesebb darabszám, amennyire egy négyzetet felbontva a részekből három azonos területű négyzetet tudunk kirakni? A pontos válasz ma sem ismert, de erős a gyanú, hogy talán 6 lehet. 1891-ben egy angol szerző, Henry Perigal publikált is erre a darabszámra egy konkrét megoldást.