Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Egzotikus közösség: a hawaii magyarok

Hawaii hallatán a legtöbb emberben fel sem merül, hogy néhány száz magyar ajkú honfitársunk éli ott mindennapjait, valamint háromezerre tehető azoknak a személyeknek a száma, akik magyar származásúnak vallják magukat.

A kivándorló emberek egy része el­zárkózik a többi magyartól, de szeren­csére akadnak olyan elszánt személyek, akik igyekeznek identitásukat megőriz­ni. Ezek a Hawaiin élő magyarok, több ezer kilométernyire az anyaországtól, a tőlük telhető módon ápolják hagyo­mányainkat, ünneplik nemzeti ünne­peinket.

Hawaii az Amerikai Egyesült Álla­mok 50. tagállama, így a kiköltözés ön­magában sem egyszerű feladat. Mégis, több száz magyarnak sikerült, s ottho­naként említheti ezt az elzárt sziget­csoportot. Hawaii az Amerikai Egyesült Államok legizoláltabb állama. Ez az egzotikus szigetvilág egy elzárt oázis a Csendes-óceán közepén, burjánzó nö­vényvilággal, különleges állatokkal és aktív vulkánokkal.


A torockói találkozón részt vevő, hulát táncolók egy része

Hawaii

Az Amerikai Egyesült Államok dél­nyugati partja mentén egy tűzhányó­lánc húzódik a Csendes-óceánban, melynek vízfeletti részei alkotják a Hawaii-szigeteket.

Hawaii a legizoláltabb szigetcsoport és a leghosszabb szigetlánc a világon. A szigetek a tenger alatti vulkanikus tevékenységek által keletkeztek. A szá­mos szigetecske és atollok mellett a hat fő sziget a következő: Oahu, Molokai, La­nai, Maui, Hawaii Island és Kauai.

Napjainkban Hawaiin több mint egymillió ember él, s ennek 80 száza­léka Oahu szigetén, ahol Honolulu is ta­lálható.1

Hawaii történelme kevesebb mint 2000 évet foglal magába, mely így az egyik legrövidebb a világon, jelentős része pedig legendákkal átszőtt. A po­linézek, kiknek kultúrája Krisztus előtt 1 500 és 2 000 között alakult ki Szamoa és Tonga szigetvilágában, figyelemre méltó tengerészeti technológiával ren­delkeztek, s kéttörzsű tengerjáró kenuk­kal utazták át az óceánt. Ezek a jármű­vek több mint száz ember szállítására voltak alkalmasak, az ültetésre szánt magvak és háziasított állatok mellett. Időszámításunk szerint 300 körül in­dultak el, hogy 5 ezer kilométeren ke­resztül átszeljék az óceánt, és felfedez­zék Hawaiit.2

Bár a brit tengerészkapitány és fel­fedező, James Cook 1778-ban fedezte fel hivatalosan Hawaiit, meggyőző bizonyí­tékok utalnak arra, hogy a spanyol ha­jók megelőzték a briteket mintegy 200 évvel. Cook kapitány időzítése egyike a legfurcsább történeteknek. Hajói egy hawaii ünnepségkor érkeztek a partok közelébe. A brit hajók hasonlítottak az ősi hawaii próféciához, mely megjósol­ta Lono isten visszatérését egy úszó szi­geten. A hawaiiak tisztelettel fogadták Cook kapitányt. 1779-ben útnak indul­tak, azonban Cook hajóit megrongálta a vihar, így vissza kellett térniük az öböl­be. A hawaiiak ekkor jöttek rá, hogy a kapitány és emberei nem lehetnek iste­nek. Harcok törtek ki, mely során meg­ölték Cook kapitányt.3

Hawaii 1809-ben vált királyság­gá. 1820-ban pedig megérkeztek az első misszionáriusok Amerikából. 1825-ben Oahun kávé- és cukorültetvényeket hoz­tak létre, ezután 1840-ben kihirdették Hawaii első alkotmányát, majd 1842-ben az Amerikai Egyesült Államok elis­merte a hawaii királyság függetlenségét. Hawaii 1898-ban vált amerikai területté, mely döntés kedvezett az ültetvényesek­nek és a kereskedőknek. Végül 1959-ben Hawaii az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama lett, mellyel megnyíltak a szi­getek a turisták tömegeinek is.4

Ha a demográfiai adatokat vizs­gáljuk meg, megállapíthatjuk, hogy Hawaii népessége nagyon vegyes. A kü­lönböző etnikumok közül az ázsiaiak vannak jelen a legnagyobb számban, a 2010-es népszámlálási adatok alapján több mint ötszázezren.5 Hawaii egy ol­vasztótégely, ahol különböző kultúrájú emberek élik mindennapjaikat. Itt ta­lálta meg otthonát néhány szerencsés honfitársunk is, akik bebizonyították, hogy a világban bárhol megmaradha­tunk magyarnak.


Sokszoros olimpiai- és világbajnok magyar kajak-kenusok és hawaii magyarok néhány évvel ezelőtt

Hawaii összeköt bennünket

László Judit Erdélyben született és élte le életének jelentős részét. Mintegy 14 évvel ezelőtt költözött Oahu szigetére. Azóta mindennapjait ezen az egzotikus szigeten tölti, és igyekszik összetartó és aktív tagja lenni a kint élő magyarok­nak. A közösségi média felületein tart­ja a kapcsolatot a kint élőkkel, és segíti válaszaival azokat, akik elutaznának a szigetekre. Mindemellett szervezője azoknak a találkozóknak, melyeket az anyaországban vagy az elcsatolt terüle­teken tartanak.

Ezek a hawaii–magyar baráti talál­kozók összefogják azokat a magyaro­kat, akik valamilyen módon kötődnek Hawaiihoz, kint éltek vagy él gyerme­kük, nyaraltak már ott, érdekli őket Hawaii vagy egy ilyen távoli magyar közösség. A közös ezekben a tagokban, hogy mindannyian fontosnak tartják magyarságuk megőrzését és identitá­suk erősítését.

Idén júniusban e találkozó Torockó­ra költözött. A három csodálatos nap lehetőséget nyújtott arra, hogy megis­merjük Erdély egyik gyöngyszemét, il­letve ő is megismerje Hawaiit.

A valamikori Nagy-Magyarország tel­jes területéről érkeztek magyarok, hogy ezt a három napot együtt tölthessék el: tanulhassanak Hawaiiról, megismerjék a kint élő magyarokat és történetüket, valamint megízleljék a hawaii kultúrát. Anyaországiak, Erdélyből elszármazot­tak, felvidékiek, délvidékiek és hawai­iak azért utaztak a Székelykő lábához, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz és Hawaiihoz. S miközben elfogyott a so­modi kalács, a Torockóra pedig lassan leereszkedett az éjszaka, megismerked­tünk a Hawaiin élő magyarok történe­tével és mindennapjaival.

 

Magyarok Hawaiin

A magyarok nagyobb számú bevándor­lása Hawaiira az 1900-as években kezdő­dött. 1950-ig mintegy 42 magyar érkezett a szigetekre, a következő tíz évben pedig további 35. 1980-ig összesen 121 magyar költözött Hawaiira. Bár a népszámlálási adatok nem mérték a migrációt kiváltó okokat, valószínűsíthető, hogy a 1960-as évekig érkező magyarok elsősorban a második világháború, majd a szovjet megszállás és az 1956-os forradalom elől menekültek. A magyarok a békés élet reményével érkeztek a szigetekre.6

A napjainkban kint élő magyar kö­zösségről nincsenek pontos adataink. Önbevallásuk szerint 200 és 300 közé tehető azoknak a személyeknek a szá­ma, akiknek a magyar az anyanyelvük. Mint mindenhol, itt is vannak olyan személyek, akik elzárkóznak a közös­ségtől és csendben szeretnék élni az éle­tüket. Szerencsére azonban a magyarok egy összetartó csoportja rendszeresen találkozik, hogy az anyanyelvükön be­szélgethessenek.7

Az évek során számos törekvés bizo­nyította be, hogy a kint élő magyarok igényt tartanak identitásuk ápolásá­ra és megőrzésére. Az 1970-es években hivatalos klubbot alapítottak, rendez­vényeket szerveznek, majd 2005-ben elindult saját református gyülekeze­tük. Sajnos napjainkban a gyülekeze­ti tagoknak nincs lehetőségük isten­tiszteletre járni, de az ezt az időszakot megelőző találkozók emléke megerősíti bennünk, hogy aktív és magyarságu­kért tenni akaró közösség alakult ki a Csendes-óceán e távoli szigetén.8

A Hawaiin élő magyarok egy elzárt közösség tagjai, ahol a fehérek számí­tanak kisebbségnek, és ahol a minden­napok az „aloha spirit” szellemiségében telnek. De mi is ez az „aloha spirit”? Ma­gyarul talán „aloha életérzésnek” fordít­hatnánk, s nem jelent mást, mint a mások felé való nyitottságot, a kedvességet és a kiegyensúlyozottságot. Hawaiin az emberek köszönnek egymásnak, és mindig van egy-két jó szavuk a má­sikhoz. Tisztelik embertársaikat és figyelnek a másikra. Nem komorak és zárkózottak, hanem kedvesek és moso­lyognak. Az egymásra való figyelés, és a környezet tisztelete felerősödik.9

Ez a szellemiség átszövi a kint élő magyarok életét is. Egy részük pedig igyekszik aktívan ápolni magyarságát. Honolulu egyik közkedvelt parkjában minden szombaton találkoznak, ahol magyarul beszélgethetnek. A március 15-i megemlékezést is igyekeznek ápol­ni. Kokárdát viselnek, kitűzik a magyar zászlót, közben magyar ételek mellett beszélgetnek, szavalnak és éneklik a Himnuszt.10

Bár a találkozók a mai napig rendsze­resek a Kapiolani-parkban, az érdeklő­dők száma évről évre fogy. Elképzelhető, hogy néhány év múlva a nemzeti ünne­peinkről már csak online tudnak meg­emlékezni. Szerencsére azonban sokan tesznek azért, hogy a hawaii magyarság összetartó maradjon. Ilyen személy Fe­kete Pista is, aki harminchat éve rend­szeresen főz a szombati találkozókra.11

 

A Honolului Magyar Református Egyház

A Honolului Magyar Református Egyhá­zat 2005-ben alapították Szabó Sándor püspök kezdeményezésére. Az egyház egyoldalas bemutatkozásából kiderül, hogy a hívek nagyon boldogok voltak az anyanyelvű istentisztelet miatt. A kö­zösség alacsony lélekszáma azonban nem indokolta a rendszeres istentisz­teleteket, azok időpontját mindig előre közölték. Ebből a dokumentumból ki­derül, hogy a lelkipásztoruk maga az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke volt, aki nem a szigeteken élt. Az egyház csupán néhány évig műkö­dött. Ez idő alatt történt keresztelő is, melyen nagyjából húsz magyar sze­mély vett részt.12

Az egyház 2005. október 23-án kezd­te meg működését Honoluluban, Hawaii fővárosában. Hosszú hónapok sikertelen szervezése után alakult meg az a kis közösség, mely a gyülekezetet alkotta. Előtte utoljára a 70-es években hallha­tott az itt élő közösség magyar nyelvű misét, amikor Mindszenty József bí­boros Hawaiira látogatott. Az Amerikai Magyar Református Egyház Hivatalos Lapja szerint az egyház alapításakor kö­zel 300 magyar élt a fővárosban és Oahu szigetén. Szabó Sándor püspök úr a Ma­gyar Clubot és annak vezetőjét keres­te meg kezdeményezésével. A Clubnak nem volt saját helyisége, így a rendsze­res találkozóikat az óceánparton ejtet­ték meg.13

Az ekkor megalakult egyházban az istentiszteleteket negyedévente tartot­ták. A főgondnoki tisztséget László Judit, a presbiteri jegyzői tisztséget Dr. Szabó Matild, a pénztárosi tisztséget Dr. Sipos Ferenc töltötte be. Ők vállalták a ma­gyarsággal való kapcsolattartást és az istentiszteletekre való hívogatást, érte­sítést. Az első istentisztelet alkalmával László Judit és Dr. Sípos Ferenc Isten áldását kérték házasságukra.14

Ahogy a fenti rövid történeti átte­kintésben is megfigyelhető, az egyház­közösségnek nem volt állandó lelkésze. Az istentiszteletek megtartására Szabó Sándor püspök úr Kalifornia államból repült Honoluluba. Az egyháznak nem volt saját temploma, így egy imatermet béreltek15. Miután Szabó Sándor megbí­zatása lejárt, az egyház életében nem szerveztek újabb istentiszteleteket. Ennek oka nem az új püspök volt, a kint élő magyarok szerint csökkent az érdek­lődés a magyar nyelvű istentiszteletek iránt, valamint az anyagiak hiánya is megnehezítette azok megtartását. A Ho­nolului Magyar Református Egyház mű­ködése során tartottak esküvőt és ke­resztelőket is. Az egyik legmeghatóbb pillanat az úrvacsoravétel volt, melyre egyetlen alkalommal került sor az évek során.16 Bár a gyülekezet napjainkban nem aktív, hivatalosan nem szűnt meg, így amennyiben alkalom nyílik rá és jelentkezik lelkész a szolgálatra, meg­tarthatók az istentiszteletek. A Hono­lului Magyar Református Egyház egy missziói gyülekezet. A gyülekezet inak­tivitásának oka az anyagiak hiányában keresendő, mely megakadályozza, hogy kifinanszírozzák a szolgálatra érkező lelkészek utazási költségét.17

Szabó Sándor rengeteget tett a hawaii magyarokért. Foglalkozott velük, s mindezt magyarul tette. Az istentisz­teletek alkalmával felekezettől függet­lenül gyűltek össze a kint élő magyarok, hogy az anyanyelvükön beszélgethesse­nek, megismerjék a többi kint élő honfi­társukat, továbbá magyarul hallgassák Isten Igéjét.18


Március 15-i ünnepség Honolulu egyik parkjában 2019-ben. László Judit felvételei

Hungarian Freedom Fight Day és Hungarian Spring Festival

László Judit számtalan kép és irat bir­tokosa, melyek egy cipős dobozban ke­rültek hozzá. Általa hallottam először a Hungarian Freedom Fight Dayről – szabad fordításban: a magyar szabad­ságharc napja –, mely hivatalos ün­nepnapként lett bejegyezve a hawaii önkormányzatnál. E bejegyzést 1981 ok­tóberében írta alá Eileen R. Anderson, Honolulu város és megye akkori pol­gármesterasszonya, valamint George R. Ariyoshi, Hawaii állam kormányzója. Ebben a dokumentumban Hungarian Freedom Fighters’ Day in Hawaii néven illetik. A kormányzó hivatalosan is ün­nepnappá nyilvánította 1981. október 25-ét, mint a magyar szabadságharco­sok napja.19

Az ünnepnapot a Hungarian Ameri­cans of Hawaii szponzorálta, és külön­leges programokkal emlékeztek meg a szabadságharc 25. évfordulójáról. Ez egyfajta tiszteletadás volt azoknak a bátor ifjaknak, akik életüket adták Ma­gyarországért.20

A magyar tavaszi fesztivált (Hunga­rian Spring Festival) 1983. március 13- án tartották Honoluluban. A fesztivált a The Honolulu Academy of Arts és a Hun­garian Americans of Hawaii rendezte, mely 14 és 17 óra között zajlott. A résztve­vők olyan magyar ételeket kóstolhattak, mint a magyar palacsinta, rétes vagy bejgli, de kipróbálhatták a tojásfestést és a magyar táncokat is, valamint ma­gyar filmet is nézhettek.21

 

Magyar Club

A Magyar Clubot Oahu szigetén, Honolu­luban alapították meg 1972-ben, amikor Mindszenty József bíboros meglátogatta Hawaiit és összefogásra bíztatta a szige­ten élő 1956-os menekülteket.22

A klub hivatalosan bejegyzett csoport volt, melyben kulturális tevékenységet folytattak és tagsági díjat fizettek. Az így összegyűlt pénzből szervezték az összejöveteleket. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak az ismerkedésre is. Minden összejövetelen készült egy csoportkép, így nyomon követhető volt, hogyan alakult a csoport létszáma. Ám a vezető tagok kiöregedése után a klub működése ilyen formában megszűnt. A csoport fiatal tag­jai azonban nem hanyagolták el a közös tevékenységeket, így minden szomba­ton a Kapiolani parkban találkoznak. Ezek a szombati találkozók napjainkban is élnek, köszönhetően a klub egyik ak­tív tagjának, aki harminchat éve várja a magyarokat főtt étellel. A csoport töb­bi tagja is kiveszi részét a találkozókból: van, aki házi kenyeret, van, aki süte­ményt visz a parkba. Ezeken a találko­zókon gyakran megjelennek a magyar turisták is. A magyarokat, bárhol is élnek a világban, szívesen várják.23

2019. március 15-én legkevesebb öt­ven személy gyűlt össze a Kapiolani parkban, hogy megünnepeljék a nem­zeti ünnepet. Elénekelték a Himnuszt és elszavalták a Nemzeti dalt, amelynek refrénjét megtanították a gyerekek­nek is.24

 

A történet most kezdődik

A múlt feltárásával látjuk igazán, hogy milyen összetartó közösség alakult ki Hawaiin az elmúlt évtizedek alatt. Az emberek cserélődnek, az idősek ki­öregednek és teret adnak a fiatalabb nemzedéknek, a magyarság és az anya­ország iránti szeretet azonban megma­radt. Az 1900-as évek közepén érkezett magyarok bebizonyították hűségüket nemzetükhöz és anyanyelvükhöz. Hi­vatalos klubba tömörültek, elérték, hogy 1981. október 25-ét a magyar sza­badságharcosok napjává nyilvánítsák, valamint megrendezték a magyar ta­vaszi fesztivált Honoluluban. A 2000-es években újabb esemény történt a kint élők életében: 2005-ben megalapították a Honolului Magyar Református Egyhá­zat. Bár az egyház csupán néhány évig fogadta a híveket, büszkeséggel tölt el, hogy a kint élőknek sikerült elindítani­uk ezt a kezdeményezést, s bízom benne, hogy idővel újra magyarul szólhat Isten Igéje a szigeteken.

A hawaii magyar közösség hálás le­het László Juditért, aki energiát nem sajnálva tesz törekvéseket a kint élők megismeréséért és összetartásáért. Neki köszönhetjük a hawaii magyar ta­lálkozókat, a közösségi média felületein való segítségnyújtást, valamint azokat az információkat, melyeket ebben az írásban részleteztem. Rátermettségéről, tenni akarásáról és megbízhatóságá­ról tanúskodik az is, hogy a régi hawaii magyarok rábízták „kincseiket”, a kö­zösség fotóit és értékes iratait.

A hawaii magyarok kutatása egy ed­dig feltáratlan terület volt. A kutatói munka azonban csak ezután kezdődik. Céljaim között szerepel, hogy felmérjem a Hawaiin élő magyar közösség lélek­számát, valamint az identitás megőrzé­sére vonatkozó igényeit és törekvéseit.

 

Felhasznált irodalom

Census of population 1980 – Detailed Po­pulation Characteristics – Table 195 https://www.census.gov/prod/www/decen­nial.html#y1980

Letöltés dátuma: 2018.01.12.

Hamilton, Freddy (szerk.) et al: DK Eyewit­ness Travel Guide: Hawaii.2015

Honolului Magyar Református Egyház. In: Az Amerikai Magyar Református Egyház Hi­vatalos Lapja, 85. évfolyam, 2. szám, 2006. április–május–június, 19. oldal http://hun­garianrca.org/www/images/pdf/Magya­rEgyhaz/MagyarEgyhaz_200... dátuma: 2017.10.26.

Honolului Magyar Református Egyház. In: Az Amerikai Magyar Református Egy­ház Hivatalos Lapja, 84. évfolyam, 4. szám, 2005. október–november–december, 21– 22.oldal http://hungarianrca.org/www/images/pdf/MagyarEgyhaz/MagyarEgy­haz_2005_... dátuma: 2017.10.26.

Kolozsvári Rádió: interjú László Judittal. http://kolozsvariradio.ro/2017/08/25/az-oda-visszavagyodas-anatomiaja/

Letöltés dátuma: 2018.06.05

Saját interjú László Judittal

 

Jegyzetek

1 Hamilton, Freddy (szerk.) et al: DK Eyewitness Travel Guide: Hawaii. 2015, 19. oldal

2 Uo. 43. oldal

3 Uo. 44–45. oldal

4 Uo. 46-49. oldal

5 Uo. 21. oldal

6 Census of population 1980 – Detailed Po­pulation Characteristics – Table 195 https://www.census.gov/prod/www/decen­nial.html#y1980

Letöltés dátuma: 2018.01.12.

7 Uo.

8 László Judit-interjú alapján

9 Uo.

10 Kolozsvári Rádió: interjú László Judittal

11 László Judit-interjú alapján

12 Honolului Magyar Református Egyház. In: Az Amerikai Magyar Református Egy­ház Hivatalos Lapja, 85. évfolyam, 2. szám, 2006. április–május–június, 19. oldal. http://hungarianrca.org/www/ima­ges/pdf/MagyarEgyhaz/MagyarEgy­haz_200...

Letöltés dátuma: 2017.10.26.

13 Honolului Magyar Református Egyház. In: Az Amerikai Magyar Református Egy­ház Hivatalos Lapja, 84. évfolyam, 4. szám, 2005. október–november–december, 21–22. oldal. http://hungarianrca.org/www/ images/pdf/MagyarEgyhaz/MagyarEgy­haz_2005_4.pdf

Letöltés dátuma: 2017.10.26.

14 Uo.

15 László Judit-interjú alapján

16 Uo.

17 Szabó Sándor Tiszteletbeli Püspök elbe­szélése alapján

18 Uo.

19 László Judittól kapott hivatalos doku­mentumok alapján

20 Uo.

21 László Judittól kapott eredeti szórólap alapján

22 László Judit-interjú alapján

23 Uo.

24 A közösségi médiába feltöltött március 15-i ünnepségről készült fotók és videók alapján

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Dávid Ferenc szobor, Kolozsvár

Megtörténhet, hogy „a Dávid Fe­renc-szobor”-ként fog bevonulni a törté­nelembe az az egész alakos műalkotás, amelyet augusztus 17-én ünnepélyes keretek között avattak fel Kolozsvár belvárosában. Az unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégi­um, a püspöki hivatal között létrehozott kis téren álló bronzszobor különleges­sége, hogy az első egész alakos Dá­vid Ferenc-szobor, ami valaha készült. És mivel az unitáriusok vallásalapító püspökéről (1520 körül–1579) nem ma­radt fenn hiteles képi ábrázolás, nem ki­zárt, hogy sokaknak ez a kép ragad meg róla a retináján.

securitate beszervezés

A megfigyelt történelemkörről a nevemre kiállított I 72467-es számú szekus dosszié főleg kutatói tevékenységem megfigyelésére vonatkozott. Ennek ellenére számos adatot, dokumentumértékű feljegyzést tartalmaz oktató-nevelői tevékenységemre, főleg pedig az általam vezetett történelemkör tevékenységének a megfigyelésére vonatkozóan. A jelentősebb feljegyzések a következők.

Szentlászló kórustalálkozó

A hely és az alkalom történelmi fontosságát jó mesterünk, karnagyunk, Guttman Mihály néhai zenetanár így fogalmazta meg a 20. Szent László-napi kórustalálkozó alkalmával, 2010-ben: „… Urunk segedelmével, bátran megvallva hitünket, vállalva nemzeti hovatartozásunkat, erdélyi viszonylatban a legnagyobb seregszemléje az élő kórusoknak, akik a Kárpát-medence minden sarkából legalább egyszer eljönnek, hogy Szent László királyunk napján, a kóruszene ünnepén, június hónap utolsó szombatján, Tordaszentlászlón ünnepeljenek. Ez lett a mi kalotaszegi Mekkánk, lassan-lassan zarándokhelyünk.”

A történelemkör tagjai 1982 őszén dolgozataikat Bukarestben is bemutatták. Vendéglátónk Demény Lajos, a Nicolae Iorga történeti intézet nemzetiségi osztályának a vezetője volt, aki október 14-én házigazdaként fogadott bennünket a Petőfi Sándor Művelődési ház rendezvényén. A történelemkör diákjainak az előadásairól az Ifjúmunkás azt írta: „Az esemény, amely ennek a levélnek a megírására késztet, október 14-én zajlott le Bukarestben, amikor is a Petőfi Sándor Művelődési Ház vendégül látta a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum történelemkörének tagjait.

A Magyar Művészeti Akadémia felkérésére kismonográfiát írok Pomogáts Béláról. Címe: Otthon mindenütt a magyar „szigettengereken”. Alcíme: Pomogáts Béla és az „irodalmi nemzet”arculatépítéseEbből szeretnék bemutatni egy részletet, abban a reményben, hogy e szíven ütően pontos fogalmi ikerpár – otthonosság és illetékesség – hozzásegít a 85. életévét októberben töltő szerző száznál több kötetet számláló életművének értelmezéséhez. 

Az 1978–79-es tanévtől kezdődően oktattam a Salamon Ernő-középiskolában. Itt – mint korábbi munkahelyemen, Gyergyóremetén – kötelességemnek tartottam a magyar múlt reális oktatását, főleg a szülőföld történetének a megismertetését. Mivel a korabeli oktatási programok nem tették lehetővé a magyar történelem széleskörű, részletes tanítását, elhatároztam a történelemkör létrehozását. 

Voltak persze eltérő szakaszai a szervezet életének, hiszen az első negyven éve – 1949-től 1989-ig – úgy telt, hogy a csehszlovákiai magyarság mindenese volt. Egyszerre töltötte be a politikai párt, az érdekérvényesítő, a társadalmi képviselő, az identitásmegőrző és közösségépítő szerepét is, bár tény, hogy amikor létrehozták, más feladatot szántak neki.

P. Buzogány Árpád nem okítani akar, hanem roppant szerénységében, szelíden tetteivel tanít, ahogyan él és dolgozik, ahogyan a régi nagy mesterek tették, vagy teszik neves kutatók ma is. Munkáiban egyetlen arc köszön vissza ránk, de a számtalan kérges tenyér és a sokat tapasztalt emberek szép arcán végig futó ráncok most a tanú rá, hogy ez a becsületes helytállás, a józan gondolkodás tisztánlátására, méltóságteljes tiszteletre és nagy tudásra vall.

Simon Ferenc bécsi esperes-plébános, a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség lelkipásztora

Aki nem beszél nyelveket, annak valóban az, de aki beszél nyelveket, tudja, hogy minden nyelvnek megvan a szépsége. Mi, magyarok nem nézhetünk le senkit sem. Milyen jogon nézek én le bárki mást is? Keresztényként meg pláne a másikat, felebarátomat tisztelnem és szeretnem kell, bármilyen színű a bőre, bármilyen nyelvet beszél. Még ha románul is beszél, akkor is tisztelnem és szeretnem kell, mert ő is a felebarátom, mert olyan, mint én.

Gálfalvi Gábor

Az Alsóboldogfalván élő és ma is aktívan tevékenykedő nyugalmazott iskolaigazgató, néprajzkutató és közíró Gálfalvi Gábor fő kutatási területe az ember és a táj közötti valós életterek kapcsolatának vizsgálata. Ezen belül a méltatlanul feledésbe merülő kismesterségek, a népi építkezés, a tanya- és faluvilág témaköreit felölelő témák érdeklik, ezeken munkálkodik, publikál, mint ahogyan az alábbiakban is ezekről, valamint az ide vezető útról vall. Az ilyen út, hol az ember a valós értékeket és a valós múltat elfogultság nélkül kutatja, hosszú és rögös, ahogy egykoron Bözödi György neves szociográfus is összefoglalta. Ennek szemléletében kérdeztük a fáradhatatlanul kutató írót.

Krüzselyi Erzsébet

A VI. Krüzselyi Erzsébet szavalóverseny kapcsán a „fogyatékos” szó gyógypedagógiai fogalom, jelentéstartalmát az ember testi, idegrendszeri, lelki, cselekvésbeli vagy szociális tulajdonságai területén lehet meghatározni. A nehéz földi életutat megjárt költő, hátrányt szenvedett ember már nem él, nem kell őt vigasztalni, a sajnálat pedig méltatlan egy költőhöz. Művét nem vizsgálhatjuk fogyatékosságainak tükrében. Tudjuk, hogy témavilága zárt, szűk körű.

angi istván

A cél, ami összehozott bennünket, a tisztelgés szándéka. Tisztelegni akarunk Angi István professzor úr (képünkön) 85. születésnapján, méltatni akarjuk eddigi tudományos életpályája gazdag eredményeit mi, akik diákjai voltunk, valamint a kolozsvári Református Tanárképző karon dolgozó kollégák, akik néhány évig abban a kiváltságos helyzetben voltunk, hogy tanártársai is lehettünk a professzor úrnak, mindannyiunk István bácsijának.

Lapunk 2017. márciusi számában Életviszonyok egy mezőségi faluban címmel a szerző tömör összefoglalót írt Mezőkeszü 1940-50-es éveiről. Kun Árpád nyugalmazott református lelkész azóta bővítette és újabb adalékokkal egészítette ki a mezőségi falu évtizedekkel ezelőtti életét leíró emlékiratát. Munkájából a mára lényegesen átalakult, sőt eltűntnek is mondható falukép és falusi életvitel rajzolódik ki, szerkesztőségünk ezért tartotta indokoltnak az írás folytatásos közlését, a már megjelent részek kihagyásával.

Mezőkeszü

Lapunk 2017. márciusi számában Életviszonyok egy mezőségi faluban címmel a szerző tömör összefoglalót írt Mezőkeszü 1940-50-es éveiről. Kun Árpád nyugalmazott református lelkész azóta bővítette és újabb adalékokkal egészítette ki a mezőségi falu évtizedekkel ezelőtti életét leíró emlékiratát. Munkájából a mára lényegesen átalakult, sőt eltűntnek is mondható falukép és falusi életvitel rajzolódik ki, szerkesztőségünk ezért tartotta indokoltnak az írás folytatásos közlését, a már megjelent részek kihagyásával. 

Mezőkeszü

Lapunk 2017. márciusi számában Életviszonyok egy mezőségi faluban címmel a szerző tömör összefoglalót írt Mezőkeszü 1940-50-es éveiről. Kun Árpád nyugalmazott református lelkész azóta bővítette és újabb adalékokkal egészítette ki a mezőségi falu évtizedekkel ezelőtti életét leíró emlékiratát. Munkájából a mára lényegesen átalakult, sőt eltűntnek is mondható falukép és falusi életvitel rajzolódik ki, szerkesztőségünk ezért tartotta indokoltnak az írás folytatásos közlését, a már megjelent részek kihagyásával.