„Mezőség egy olyan térség, amelynek fejlesztése példaértékű lehet egész Európában: a kihalás szélén álló kultúrtáj megmentését teljesen új, innovatív módszerekkel lehet megkísérelni, hiszen gyakorlatilag a semmiből kell felépíteni ezt a világot.” (Ocskay Gyula)
A rendszerváltás után 25 évvel az erdélyi Mezőség továbbra is a térség elmaradottabb régiói közé tartozik. Az 1990 után Romániában elkezdődött társadalmi és gazdasági folyamatok negatív hatásai a Mezőségen jobban megérződtek, mint Erdély más vidékein. Ezek között megemlíthetjük a munkaerő és a szellemi tőke elvándorlását, a népességcsökkenést (1966 és 2011 között 114 996 személlyel csökkent Mezőség lakossága, miután 307 483 lakos volt és 192 487 maradt), az önfenntartást sem biztosító paraszti kisgazdaságok rendszerét, a közművelődési – és más jellegű – infrastruktúra leépülését, a szellemi és közösségi igénytelenség terjedését, főleg a fiatal nemzedékek esetében.
Az utóbbi években az itteni közösségek gazdasági helyzete, a települések infrastruktúrája fokozatosan javult. Ugyanakkor pozitív folyamatokat jegyezhetünk az etnikai-közösségi megtartó tényezők: az egyház, az oktatás, a közművelődés, a kultúra terén is.
A szamosújvári Téka Alapítvány közvetlen városi működési kereteinek kihívásai, feladatai mellett kezdettől fogva felvállalta a tágabb régió, Mezőség és ezen belül Tóvidék gondjait is. Ez a kisrégió a Mezőség észak-nyugati felén a katonai, a gyekei, a gyekei faluközi, a cegei és a vasasszentgothárdi tavak vizét levezető és a Szamosújvár mellett a Kis Szamosba ömlő Füzes patak mellett található, vagy ezekhez kötődő településeket foglalja magába.
A mezőségi szórvány oktatási rendszerének fejlesztése, a kulturális rehabilitáció sikeres elindítása mellett nyomon kell követni ezeknek a közösségeknek a korszerűsödési folyamatait is. Kulturális és oktatási programjaink eredményei által gerjesztett megvalósítás a Tóvidék Program, amelynek célja, hogy általa támogassuk a mezőségi Tóvidék szórványtelepüléseinek modernizációs törekvéseit. Segítséget nyújtunk abban, hogy e közösségekben jól felszerelt művelődési központok, tájházak létesüljenek, és a turisztikai vonzerő növelése mellett közösségregeneráló kezdeményezések induljanak el. Az is fontos, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő fiatalok számára élhetőbb szülőfalut biztosítsunk. Hogyan, milyen irányban, milyen erőforrásokra és értékekre támaszkodva lehet erős, egészséges önértékelésű és nemzettudatú közösségeket alakítani? Fontos az is, hogy a szórványfalvak lakói magyarságukhoz tudatosan viszonyulva, azt többletértéknek fogják fel.
A Tóvidék-program több célkitűzést követ. A fontosabbak között említhetjük a helyi akciócsoportok létrehozását a települések közösségi életében felelős személyek együttműködésével, a helyi anyagi és szellemi erőforrások feltérképezését, tájházak létrehozását minden nagyobb mezőségi szórványtelepülésen, településközpontokban. Továbbá többrendeltetésű közösségi terek kialakítása és felszerelése, a programban résztvevő települések idegenforgalmi népszerűsítése (honlapok, turisztikai reklámanyagok készítése, kulturális útvonal kialakítása), a helyi kulturális kínálat minőségi rendszerben történő bemutatása is a célok között szerepel.
A programot 2005-ben indítottuk el, és az eltelt időszakban sikerült egypár megvalósítással, kezdeményezéssel hozzájárulni ahhoz, hogy a térségben létrejöjjenek a nagyobb tervezési, fejlesztési lehetőségek. A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) támogatásával 2007-ben 15 tóvidéki szórvány-magyar falu részvételével létrehoztuk Tóvidéki Közkincs Kerekasztalt. Ezzel sikerült megalapozni a térségben létező kulturális, oktatási és társadalmi tényezők hosszú távú együttműködését. Az OKM támogatása olyan folyamatot indított el Tóvidéken, amely lehetőséget nyitott a kisrégió rehabilitálására.
A Kerekasztal által elindított szakmai munka következtében 2008-ban létrehoztuk a Mezőségi Tóvidék Közösségi Egyesületet. Ezzel sikerült jogi intézményi keretekbe helyezni a 15 tóvidéki szórvány-magyar falu érdekközösségét. A Mezőségi Tóvidék Közösségi Egyesület tagjai a tóvidéki térségben létező magán- és közjogi intézmények (civil szervezetek, egyházak, iskolák stb.). Célunk a 15 társult falu (Füzes, Feketelak és fíliái, Melegföldvár, Buza, Szentmárton és fíliái, Katona) közösségi érdekeinek megfogalmazása és képviselete.
Hat településen (Ördöngösfüzes, Buza, Magyarpalatka, Melegföldvár, Mezőkeszü és Feketelak) 2010. május 14-én adtuk át hivatalosan a helyi képviselőknek a közösségi központok felszereléséhez szükséges eszközöket (multifunkcionális nyomtatót és fénymásolót, számítógépet, kivetítőt, televízió készüléket, DVD-lejátszót, digitális fényképezőgépet) 50 000 lej értékben.
Feketelakon az alapítvány létrehozott egy táborközpontot, ahol nyaranta bel- és külföldi csoportok táborozhatnak, hozzájárulva a település és a térség idegenforgalmi népszerűsítéséhez. Ugyanezen a településen 2010-ben a helyi közösségnek átadtunk egy Faluházat, amelyben egy tájszoba és egy közösségi tér található. Szintén közösségi térnek használható a Téka szépkenyerűszentmártoni ingatlanja is. A feketelaki példa nyomán a mezőségi helyi közösségeket sikerült mozgósítani (épületeket szereztek, önkéntes munkát ajánlottak fel, megkezdték a népművészeti tárgyak gyűjtését, helyi akciócsoportok alakultak stb.).
A Norvég Civil Alap támogatásával hat településen kezdtük el a helyi kézműves foglalkozások felélesztését. Kézműves felszerelést biztosítottunk öt településen (elektromos korongozógépek, különféle eszközök, nyersanyagok stb.), és bevezettük a rendszeres néptánc-oktatást.
A Pro Hungaris Alapítvány segítségével öt falusi könyvtárat láttunk el könyvekkel.
A programban résztvevő települések helyi értékei népszerűsítésének lehetőségeit tágítottuk azzal, hogy összeállítottunk egy kulturális útvonalat. A Kard és kasza nyomában Szamosújvárról kiindulva Ördöngösfüzesen át a regény helyszíneit látogathatják meg az érdeklődők, miközben lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék a Natura 2000 természetvédelmi övezeteit, megkóstolják a helyi gasztronómia jellegzetes fogásait, megismerik a térség népművészeti értékeit. A kutatók 46 védett növényfajt és új, kiemelten fontos élőhelyeket térképeztek fel a térségben található, összesen 4500 hektáron elterülő két Natura 2000-es területen, valamint négy rezervátumban.
A térség számára folyamatosan működő kapcsolati hálót alakítottunk ki saját weblapok által – www.tovidek.ro, www.mezoseg.com.ro. Levelező listát működtetünk (mezoseglista@googlegroups.com), facebook-csoportot indítottunk Mezőségi fejlesztési műhely és világhálós oldalt Feketelak – Téka neveken.
Különálló tervként kezelhető a Mezőségi Civil (fejlesztési) Műhely, amit először az esztergomi Eurohíd Alapítvány, majd a CESCI – Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata és a Kallós Alapítvány szakmai partnerségével bonyolítunk le. A műhely céljai között megemlíthető a mezőségi civil háló kialakítása, a helyi értékekre alapozott gazdasági fejlesztés, a térségi turizmusfejlesztés és a helyi szereplők közreműködésével kialakuló fejlesztési hálózat. Eddig három műhelyt szerveztünk felváltva Szamosújváron és a válaszúti Kallós Központban. Fontosabb eredményeink közé tartozik a mezőségi ügynökprogram elindítása és a térség települései értékleltárának összeállítása.
This indicated that cellular fate decisions are obviously taken depending on different threshold levels of Myc order priligy Delaying your first pregnancy whether it s for twelve years from the date of your first period or until never does, of course, mean that you are exposed to more menstrual cycles, but it does not mean that the exposure to the estrogen and progesterone levels experienced in a normal cycle are the cause of the