Köllő Ferenc méltatása

„…a jövő nemzedékért mindnyájan felelősek vagyunk Isten előtt.” (Márton Áron)

Köllő Ferenc 1951. március 10-én született Gyergyóditróban. Kisgyerek korától a zene vonzáskörében és bűvöletében élt, és nőtt fel. Édesapja, apai nagyapja és több nagybátyja is kitűnő kottaismerő hangszeresek. Édesapja Hargita megyében több fúvószenekart is vezet. Kisiskolásként Marosvásárhelyre került a Művészeti Líceumba, ahol hegedűt, majd később nagybőgő szakot tanult. Vakációkban otthon besegít a különböző zenekaroknak, és megtanult játszani minden rézfúvós hangszeren is.

Zenei ismereteit és művészi fejlődését olyan neves és kiváló tanárok-művészek irányították, mint Tróznerné Erkel Sarolta, Szász Károly, Szarvady Gyula, Birtalan József, Csíky Boldizsár Marosvásárhelyen, majd Dumitru Botez, Ludovic Paceag és Constantin Arvinte Bukarestben.

Zenei tanulmányai befejezése után 1974-ben Csíkszeredába került, ahol a Városi Művelődési Ház zenei szakirányítója lett. Kórust vezetett, irányította a Művelődési Ház népi és esztrád zenekarát, ugyanakkor tagja volt a város zenetanáraiból alakult kamarakórusnak és kamarazenekarának. 1981-től a Tanulók Háza zenetanára lett, ahol ifjúsági fúvószenekart szervezett és vezényelt, azonkívül blockflöte kamaraegyüttest is alapított. 1981 és 2001 között oktatta és vezényelte a Matematika–Fizika Líceum ma Márton Áron Főgimnázium Leánykórusát (kórusait). 1981 és 1991 között karnagya volt a városi Szakszervezeti Fúvószenekarnak, ugyanakkor alapító tagja volt a Kájoni Régizene Együttesnek is. 1990-től 2005-ig a Nagy István Művészeti Líceumban nagybőgő szakot tanított, és dirigálta a líceum vegyeskarát és zenekarát. 1990-ben ő indította el, és 15 évig vezényelte a Csíksomlyói Kegytemplomban minden év december 26-án tartott Karácsonyi Hangversenyt. Vezénylésével szólaltak meg először Csíkszeredában olyan vokálszinfónikus művek mint, M. Haydn: Nunc Dimittis; Vanhal: Te Deum Laudamus; Vivaldi: Gloria; Handel: Messiás stb. 2006-től a Hargita Megyei Művészeti Népiskola tanára lett, ahol alapító tagja, szervezője és hangszerelője az iskola címzetes és betanító zenetanáraiból alakult kamarazenekarának.

2005-ben a Csíkmadarasi Fúvószenekar oktatására és vezénylésére kérték fel, amelyet rövidesen a nemzetközi szinten is jegyzett fúvószenekarok sorába és szintjére emelt. Ugyanebben az évben Csíkszentimrén alakult fúvószenekar, amit szintén ő dirigált. 2009 őszétől a Csíkkozmási Tuzson János Fúvósegylet karnagya, amely együttes 5 év alatt nemzetközi szintre és hírnévre tett szert. 2012-től zenei irányítója és szervezője a Csíkszentmártoni (Alcsíki Kistérségi Társulat védnöksége és anyagi támogatásával) Fúvóstábornak.

Köllő Ferenc nemcsak oktat és vezényel, hanem harmonizál, hangszerel, partitúrákat – átiratokat készít különböző zenekaroknak, ezenkívül saját szerzeményei, népdalfeldolgozásai és fémjelzik sokrétű, alkotói, előadói és karmesteri tevékenységét. Eddigi tevékenysége alatt több mint 1000 (ezer) fellépést, koncertet tartott az általa vezetett együttesekkel különböző helyi, megyei, országos és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken. Ezen kívül több szakmai tanulmányt és szakdolgozatot közölt különböző kiadványokban. Zenei tevékenységéért 1998-ban Csíkszereda város polgármestere Pro Urbe díjjal, 2006-ban a budapesti Magyar Művészetért Kuratóriuma Bartók Béla-emlékdíjjal tüntette ki.

2011-ben, a kulturális élet területén kifejtett tevékenységéért az RMDSZ Csíkszékért díjában részesült.

2014-ben a Romániai Magyar Dalosszövetség a fúvószenekarok szervezésében és oktatásában kifejtett művészi munkásságáért Rónai Antal-díjat adományozott Köllő Ferenc karnagynak.

Köllő Ferenc zenei munkásságát a precizitás, a szakmai alázat, és magas művészi igényesség jellemzi.

(Elhangzott 2019. április 13-án, Kolozsváron, az EMKE díjkiosztó ünnepségén, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.)