A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola

Iskolánk múltja a református népiskola történetéhez nyúlik vissza, amelynek pontos alapítási idejét nem ismerjük. A több mint 300 éves, küzdelmes korszaka 1896. szeptember 10-én zárult, és átadta helyét a közben megalakult állami elemi népiskolának. Az öt tanerős állami iskola egyike lett a millennium évében a Kárpát-medencében megalapított 400 iskolának. 1898-ban a tanítás új iskolahelyiségben, a földszintes tízablakos épületben indult meg. A tanítás mellett a kultúra művelésére is időt fordítottak a tanítók: ifjúsági egyesület alakult dalkörrel, felolvasóestélyt tartottak, énekkel, versmondásokkal, ismeretterjesztő előadásokkal.

1962-ben az iskola négy tanteremmel bővült, az építés közmunkával zajlott, majd 1969-ig újabb öt teremmel gyarapodott az épület. Ezzel a földszintes iskola emeletessé nőtte ki magát.

Az 1975-1976-os tanévben az iskola új épülettel bővült a Timafalvi utcában, itt ma is az 1–4. osztályosok tanulnak. Az 1980-as években a tanulók száma olyannyira megnőtt, hogy bevezették a kétváltásos oktatást. Az 1990-1991-es iskolai évben a tanulók létszáma 948 volt.

Az 1989-ben bekövetkezett társadalmi változások új irányt szabtak az iskola életének. 1990. március 15-én ünnepi keretek között az addigi állami elemi, majd 1-es számú Általános Iskola felvette a halhatatlan költő, Petőfi Sándor nevét.

Az intézmény előtt látható Petőfi-szobor, Márkos András szobrászművész alkotása, a székelykeresztúri múzeum jóvoltából került az iskola tulajdonába, és 1992-ben leplezték le.

A Petőfi Sándor Általános Iskola, Székelykeresztúr város egyetlen általános iskolája, 2011-től alegysége a Napsugár Napközi Otthon. Pillanatnyilag 544 gyermek tanul intézményünkben.

Minőségi oktatás megvalósítása és a tantervben megfogalmazott kompetenciák kialakítása mellett intézményünk a megismerés következő három pillére köré szerveződik: (a) a megismerés eszközeinek elsajátítása, (b) környezetünkhöz való viszonyulás, (c) interperszonális kapcsolatok.

A tanterv, amelyből dolgozunk, kötelezően megadott órakerettel, műveltségi területekkel bír, azonban még ha eléggé korlátozott módon is, megvannak a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő választható tantárgyak, köri tevékenységek, szabadidős programok, felnőtteket (is) megszólító rendezvények, hagyományos ünnepségek, amelyeket saját forgatókönyv, folyamatszabályozás, rítus szerint szervezünk meg.

Petőfis arculatunk meghatározói:

1. Jelképként, ráismerési jelként, az összetartozást jelentő felhívásként jelen levő szimbólumaink: az iskola címere, zászlója, irataink fejléce és logója, díszegyenruha nyakkendővel, iskolánk fő színeként, a sötétbordó.

2. Tárgyi elemek: kitűzők, szórólapok, zsebnaptárak, meghívók, üdvözlőlapok, plakátok, az anyagi bázis, iskoladíszítés.

3. Meghatározott munkastílus, viselkedési jegyek, eredményeink, önkéntesség.

4. Médiafelület arculata, kapcsolat a médiával.

5. Folytonosság hagyományok révén, rendezvényeink közül néhány: gólyabál (az ötödik osztályosok felső tagozatosokká avatása), adventi várakozás rendezvényei, szülői bál, Petőfi-napok, Petőfi-kupa (teremfoci és kézilabda), Petőfi-gála, játszóház az óvodában.

6. Versenyek szervezése, változatos projektek megvalósítása.

A 2016-os év eseményeit, rendezvényeit az iskola 120. évfordulójának jegyében szerveztük. 120 év még egy intézmény életében sem kevés, ez idő alatt mindvégig a nevelés, az oktatás és a kultúra szolgálatában állni és becsülettel, kitartással végezni a feladatokat több mint kötelességteljesítés. Úgy gondoljuk, hogy a 120 év mindannyiunkat kötelez, időnként az emlékezésre, jeles események megünneplésére éppúgy, mint napi feladataink magas szintű végzésére.

Forrásanyag:

Simó I. (szerk.). 120 év jegyében. A Petőfi Sándor Általános Iskola jubileumi (év)könyve. DPT Stúdió, Székelyudvarhely, 2016.