Az egyesület 2004-ben alakult Guttman Márta, Bándi István, Márton András, Fám Erika, Serfőző Tünde és Serfőző Levente kezdeményezésére. 2005-ben jegyezték be mint jogi személyt. Elnöke Serfőző Levente, tiszteletbeli elnöke Guttmann Szabolcs, irodavezetője 2005 és 2013 között Takács Gyöngyi, jelenleg Márton Ildikó.
Az eredeti célkitűzések így hangzottak az alapítok megfogalmazásában: „A történelem többször bebizonyította, hogy mi, a szórványban élő erdélyi magyarok, ha itt akarunk maradni ebben az országrészben, akkor csak magunkra számíthatunk(…), az új helyzetben jobban oda kell figyelnünk a közösségi életre és a magyar kisebbségi lét változásaira. Különösen arra kell figyelni, hogyan alakul újra az évtizedeken át tudatosan szétrombolt társadalom, mi az egyén szerepe ebben az átalakulásban, s hogyan jelenik meg és fejlődik bennünk a polgári felelősségérzet. Legfontosabb tevékenységi területnek a kultúrát választjuk, mert erősíti a helytállás értelmét, a magyarságtudatot, a kisebbségi lét felvállalását, a megmaradást és az erdélyi magyar társadalom jövőjének alakítását.”
„A történelem többször bebizonyította, hogy mi, a szórványban élő erdélyi magyarok, ha itt akarunk maradni ebben az országrészben, akkor csak magunkra számíthatunk (…), az új helyzetben jobban oda kell figyelnünk a közösségi életre és a magyar kisebbségi lét változásaira.”
Az egyesület a HÍD nevet vette fel, utalva ezzel az összefogásra és átkarolásra. A kezdeti célkitűzés gazdagodott a közben felhalmozott tapasztalatok eredményeképpen. A HÍD a 21. század követelményeinek megfelelően nem csak a helyi közművelődési élet fellendítésére törekszik, hanem valamennyi tevékenységét beépítette az országos és a Kárpát-medencei intézményrendszerbe is. Szívügyének tartja nem csupán a helyi magyar kultúra, hanem az egész magyar nyelvterület közművelődésének fejlesztését. Ehhez megfontolt stratégia szükséges, hogy tágabb körökben is lehessen kulturális műsorokat, fesztiválokat szervezni és bemutatni.
Az egyesület a politika egyetlen oldalán sem kíván állást foglalni, viszont a nagyszebeni, dél-erdélyi magyar közösségeket érintő döntésekben társszervezetként közreműködik. Támogatja mindazokat, akik az említett területeken a magyar kulturális örökség megőrzését és fejlesztését igyekeznek elősegíteni.
Az egyesület jellegzetes – a megnevezésükben is jól értelmezhető – programokkal és teendőkkel felruházott tagosztályokkal működik; mindeniket más-más személy irányítja. Tagosztályai:
Kultúra. A Magyar Kulturális Központ irányítása és tevékenységeinek szervezése. Az egyesület legfontosabb tagcsoportja/entitása, amely a térség legjelentősebb magyar kulturális eseményeit szervezi. Több közművelődési rendezvényt és csoportot foglal magába: filmklubot, irodalmi estéket, amatőr színházi csoportot, kórust stb. Vezetője Serfőző Levente, az egyesület elnöke, de a tevékenységben szakterületenként elismert személyiségek is segítik, mint például Guttmann Szabolcs (épített örökség), Orth István (képzőművészet), Orth Enikő (zene), Józsa Benjámin (irodalom), Varró Sándor (vallás) és mások. Saját ingatlan hiányában már több székhelyen működött 2009-ig Kulturális Iroda, majd Központ néven. A jelenlegi székházban könyvtár és kiállító tér is található, amelyeket órarend szerint bárki látogathat.
Egyik legfontosabb eredménye a tagosztálynak, hogy a nagyszebeni magyar óvodai csoportban tanuló gyermekek száma 2014-ben elérte a harmincat.
Turizmus. Nagyszeben fontos turisztikai célpont, ennek következményeként az utóbbi években szépen megnőtt azoknak a magyar turistáknak a száma, akik szállást, étkezési lehetőségeket, különféle szabadidő-programokkal kapcsolatosan információkat, nem utolsó sorban pedig idegenvezetőket igényelnek. Vezetője Takács Gyöngyi okleveles idegenvezető.
Pályázatok. A szervezet működéséhez igen fontosak a fenntartáshoz szükséges támogatások. Az anyagi háttér jelentős részét pályázatokból tudja fedezni az egyesület. A munkát csapat végzi, irányítója Serfőző Levente, könyvelője Mioara Puşcaş.
Ifjúság. A gyermekek és az ifjúság célközönsége az egyesületnek. Az ifjúság soraiból verbuválódik minden fontosabb eseménykor az önkéntesek 90 százaléka. Ők szervezik meg a hagyományos farsangi, szüreti, illetve gólyabálokat, a június elsejei gyermeknapot, táborokat és kirándulásokat, a Mikulás ünnepet és havonta legalább egy eseményt.
Ugyancsak az ifjúsághoz sorolható a táncoktatás, amely egyik fontos közművelődési tevékenysége a HÍD-nak. A csapat állandóan változik, utóbbi években a koordinátorok Takács Gyöngyi és Páll Ákos, de nagyon fontos Fink Szilárd, Tódor Tímea, Bálint Erzsébet, Serfőző Betti, Bálint Dóra, Szemcsuk Béla, Küsmödi Csilla, Szántó Gabriella, valamint mindenki más segítsége és szervezőkészsége.
Sajtó. Ez a csoport foglalkozik azokkal a teendőkkel, amelyek a www.szeben.ro térségi magyar honlappal, a sajtóközleményekkel, a hirdetésekkel, a cikkekkel, a plakátokkal stb. kapcsolatosak. 2005 és 2009 között Szebeni Újság néven nyomtatott havi lapot is megjelentetett az egyesület, viszont anyagiak és szakértő munkatársak hiányában ennek szerkesztése és kiadása szünetel. A teendőket az egyesület elnöke irányítja, de a csapat tagjai Páll Ákos (design), Dézsi Ildikó (szövegek, a Kolozsváron megjelenő Szabadság c. napilap újságírója), Bálint Erzsébet, Márton Ildikó, Takács Gyöngyi, Józsa Benjámin, Varró Sándor és mások.
Oktatás. Nagyszebenben és környékén nagyon fontos a magyar nyelvű oktatás, ennek fennmaradása, fejlődése. Az egyesület kezdeményezésére több oktatással kapcsolatos program, iskolán kívüli diákműsorok, pályázatok stb. valósultak meg. Egyik legfontosabb eredménye a tagosztálynak, hogy sikerült a nagyszebeni magyar óvodai stratégiát kialakítani, amelynek következményeként a magyar csoportban tanuló gyermekek száma 2014-ben elérte a harmincat (2005-ben mindössze kilenc gyermek járt magyar óvodába!). Ez a siker megmentette a felszámolástól a nagyszebeni magyar iskolai tagozatot is, hiszen majdnem évente érkezett az óvodából öt-hat gyermek az első osztályba. Az egyesület több éve tart fenn kapcsolatot a kecskeméti Európa Jövője Alapítvánnyal, amelynek köszönhetően a nagyszebeni gyermekek részt vehetnek a Csiperó nevű nemzetközi gyermekfesztiválon. A tagosztály vezetői: Balázs Enikő és Mitrica Sanja.
SZEMÜT, vagyis a Szebeni Magyar Üzletemberek Társasága. 2010-ben alakult, főképp magyar vállalkozók köréből, de jelen pillanatban más személyek, cégvezetők, fontos beosztásban vagy hivatalokban dolgozó emberek is bekapcsolódtak. Munkahely-közvetítéssel, üzleti és gazdasági előadások megszervezésével, üzleti- és szakmai kapcsolatokkal felruházott tagosztály. Jelenlegi vezetője Virlics Ágnes.
Amikor 2007-ben Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa volt, a HÍD nagyon sikeres, nyolcnapos rendezvénnyel mutatta be magyar értékeinket az Ars Hungarica magyar kulturális fesztiválon (Szent István, Borsos Miklós, Nyírő József, Barabás Miklós, Kós Károly, Petőfi Sándor, Bodor Mária napok). Nehéz lenne felsorolni a hét év alatt elért eredményeket, képzőművészeti kiállításokat, színházi és balett előadásokat, klasszikus és könnyűzenei koncerteket, könyv- és filmbemutatókat, szavalóesteket, író-olvasó találkozókat stb. Fontos, hogy az egyesület által szervezett rendezvényeken a magyarokon kívül rendszeresen más anyanyelvűek is részt vesznek, s ezzel is bizonyítható: a kultúra közelebb hozza egymáshoz a különböző nemzetiségűeket.
A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének Központja szervezi a térség legjellegzetesebb magyar eseményeit, több hagyományőrző rendezvényt és olyan programokat, amelyek keretében aktív időtöltést biztosít a magyar közösség számára. Ilyenek például a Magyar Filmnapok, a Hungarikum Napok, a Kós Károly, illetve Borsos Miklós konferenciák, vagy az Ars Hungarica Magyar Kulturális Fesztivál. Ilyen rendezvények keretében helyeztünk el emléktáblát Borsos Miklós emlékére, de Kós Károly Nagyszebenben eltöltött éveit is emléktábla őrzi. 2007-ben emlékművet avattunk a Petőfi Sándor parkban, ahol minden március 15-én a nagyszebeni magyar intézmények képviselői, valamint az iskolások megemlékezünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről.
A Magyar Kulturális Központ négy fontosabb eseménye, amelyeket minden évben megszervez:
Magyar Filmnapok. A rendezvény minden márciusban alkalmat ad a magyar rendezők kiemelkedő alkotásainak bemutatására, román és/vagy angol felirattal; társrendezvények (kiállításmegnyitók, könyvbemutatók, koncertek, gyermekműsorok stb.) szervezésével.
Hungarikum Napok. Évente június/július hónapban megszervezett, magyar identitást, hungarikumokat bemutató esemény, melynek során szokásainkból, zenénkből, táncunkból és gasztronómiai értékeinkből kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. A rendezvény csúcspontja a világhírű nagyszebeni skanzenben szervezett gulyásfőző verseny, kirakodó kézműves vásár, jurtaállítás, gyermekműsorok, néptánc- és népdal-előadások stb.
Kós Károly és Borsos Miklós Napok. Kétévenként, váltakozva megszervezett szakmai konferenciák minden év augusztusában. A páros években Borsos Miklós szobrászművészeti tanácskozásra, a páratlan években pedig Kós Károly építészeti konferenciára ad alkalmat. Borsos Miklós Nagyszebenben született, Kós Károly fiatal korában öt évig élt a városban. Mindkét esemény a Kárpát-medence fontos kulturális személyiségeit vonzza Nagyszebenbe.
Ars Hungarica – magyar kulturális fesztivál, minden novemberben. Ennek keretében a magyarság kulturális értékeit mutatjuk be művészi előadások, kiállítások, író-olvasó találkozók, gyermekműsorok, koncertek, színházi előadások révén. Az esemény nemzetközi fesztiválnak minősíthető.
Gazdag tevékenységének eredményeként az egyesület nem csak magára számíthat, hanem sok helyi, országos, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági intézményre és partnerszervezetre is. Kiváló és gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn az egyházakkal (Református Templomgaléria), Kozma Imre atyával, a Máltai Szeretetszolgálat magyarországi elnökével, a helyi római katolikus egyházzal, Böjte Csaba testvérrel és még sokan másokkal.
Anyagi kiadásait különböző pályázatokból fedezi. A Guttmann család Lámpás utcai házának egy részét díjmentesen a HÍD rendelkezésére bocsátotta, ahol nagyon rövid időn belül az egyesület önkéntes munkatársai intézményt építettek ki Magyar Kulturális Központ néven. Itt a gyermekek különféle műsorait, az ifjúság szórakozó és táncestéket, irodalmi műsorokat, kiállításokat, filmklubokat, turisztikai találkozásokat szerveznek, és nem utolsó sorban ugyanitt találkoznak a szebeni magyar üzletemberek is.
Az egyesület vezetői a vidéken élő magyarokra is gondolnak, így sok esemény a környékbeli településeken élő magyarokhoz is eljut, például Vízaknára, Oltszakadátra, Mihályfalvára stb.
