„Menedékház” a Tázló partján

Pusztina

Az 1989-es változások után a magyar nyelv iskolai és templomi használata folyamatos igény volt a pusztinaiak (és számos más csángó falu) részéről.

Összefogással jött létre a pusztinai Közösségi Magyar Ház. A szerző felvétele

Ez ügyben listák, közös és egyéni kérelmek gyűltek a falusiak részéről, amelyekben a magyar nyelv használata iránti igényünket tudattuk az egyházi és világi vezetőinkkel. Azonban kérvényeink süket fülekre találtak, folyamatosan elutasításra kerültek a tanfelügyelőség, az egyház, az állami szervek részéről, sőt, sok esetben meg is fenyegették a kérvényezőket, megalázták gyerekeinket. Ebből fakadóan ébredt bennünk az igény, hogy házat kell vásárolni, vagy építeni, amely egy közösségi ház szerepét töltse be, ahol akadálymentesen, kulturált körülmények között szervezhetjük oktatási és művelődési programjainkat.

Ez az igény 2000-től kezdett egyre jobban körvonalazódni, ehhez hozzájárult az is, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) elindította az iskolán kívüli magyar nyelv oktatási programját, és ezzel egy időben számos iskolán kívüli tevékenységet úgy a gyerekek, mint a felnőttek részére.

2002-ben sikerült egy telket is vásárolni, az anyagiakat a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) biztosította, a lebonyolító az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) volt. Újabb pár évnek kellett eltelnie, míg végül 2005-ben elindulhattak az építkezések, és 2006-ra felépült az annyira áhított ház is.

Az építkezések befejeztével a ház konferenciák és kulturális találkozók részére nyújtott helyszínt, iskolán kívüli oktatás színtere lett, és számos közművelődési tevékenységnek nyújtott otthont.

A működtetésére 2007-ben egyesület alakult, amely igyekszik minél jobban kihasználni a ház adottságait. Az egyesület szervezésében erősödött az iskolai és iskolán kívüli pusztinai oktatás, hagyományőrző csoport alakult a gyerekek valamint a felnőttek részére, tagjai számos erdélyi és magyarországi kulturális rendezvényen mutatták be hagyományainkat, gyerekeink, fiataljaink számos kulturális versenyről tértek haza győztesen, sok esetben elhozva az első díjat, csoportunkkal kétszer is szerepeltünk az Európai Parlamentben. Hagyománnyá váltak a házban szervezett programjaink is: kézműves foglalkozások a gyerekekkel, a Pusztinai Zenetábor, amelyet idén az V. alkalommal rendeztünk meg, Lackó Katalin egykori pusztinai hagyományőrzőről elnevezett helyi népdalversenyünk is idén IV. alkalommal kerül megszervezésre, de szavalóversenyt is tartottunk már három alkalommal, ahol gyerekeinket biztatjuk verstanulásra és előadásra.

Számos vendégcsoportot fogadtunk – a ház alkalmas vendégfogadásra is – akiknek itthon mutattuk be közösségünket, hagyományainkat, iskoláscsoportok, színházi társulatok, művészek és együttesek látogattak meg bennünket, majd hívtak minket is, hogy vendégszerepeljünk programjaikon.

Mit tudunk nyújtani? Az ide látogatóknak szálláslehetőséget, kulturális programot, idegenvezetést a faluban és a környező vidéken. A ház alkalmas találkozók, konferenciák szervezésére is. Ha pedig minket hívnak meg, akkor gyerek, ifjúsági és felnőtt hagyományőrző csoportunk tud fellépni énekkel, zenével, tánccal, hagyományaink bemutatásával.

Tevékenységeinkről, a ház nyújtotta lehetőségekről részletesen tájékozódhatnak honlapunkon is, amely elérhető a www.pusztina.ro címen.

Szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy megépüljön a Pusztinai Magyar Ház, akik ilyen vagy olyan módon hozzájárultak, hozzájárulnak a működtetéséhez, akik támogatták vagy támogatják kezdeményezéseinket, programjainkat, tevékenységünket. Isten fizesse!

Új hozzászólás