Józsa Benjámin

Koós Károly

Kós Károly édesapja, Kosch Karl szászrégeni szász családból származott. Néhány évig a nagyszebeni Jogakadémiára járt, de nem szerzett diplomát, hanem postatisztviselő lett Kolozsváron. 1886-ban az édesapát áthelyezték Nagyszebenbe főtávírdásznak, aki 130 évvel ezelőtt ide költöztette családját is. Közben a gazdag szász rokonok kiforgatták az apai örökségből, s ennek hatására Kosch Karlról Kós Károlyra magyarosította nevét. Végérvényesen szakított a szász rokonokkal, gyermekeit magyar iskolákban taníttatta, otthon magyar újságokat és folyóiratokat olvastak. Kós harmadik elemista volt a magyar iskolában, amikor édesapját újból áthelyezték, kilenc év alatt immár harmadszor: útjuk ezúttal visszakanyarodott Kolozsvárra.

Boroso Miklós szobrászművész

1922 tavaszán érkezett meg a család Győrbe. Ott döbbent rá a fiatal Borsos Miklós, hogy mit veszített a szülőváros elhagyásával. „Erdélyben már büdös magyarok voltunk – írja önéletírásában – Magyarországon, Győrben menekültek lettünk. Mindennap hallottuk a sértő szót: »menekültek«. Idegenek!”

orth istván nagyszeben

Nagyszebenben főleg a 19. század közepétől fejlődött a magyar kultúra. Habár a magyarok létszáma csökkent az első világháború után, gazdag magyar kulturális tevékenység bontakozott ki napjainkig, s főképp az 1989. decemberi rendszerváltás után.

oltszakadáti pár

Az egyesület 2004-ben alakult Guttman Márta, Bándi István, Márton András, Fám Erika, Serfőző Tünde és Serfőző Levente kezdeményezésére. 2005-ben jegyezték be mint jogi személyt. Elnöke Serfőző Levente, tiszteletbeli elnöke Guttmann Szabolcs, irodavezetője 2005 és 2013 között Takács Gyöngyi, jelenleg Márton Ildikó.

„A történelem többször bebizonyította, hogy mi, a szórványban élő erdélyi magyarok, ha itt akarunk maradni ebben az országrészben, akkor csak magunkra számíthatunk (…), az új helyzetben jobban oda kell figyelnünk a közösségi életre és a magyar kisebbségi lét változásaira.”

Feliratkozás Józsa Benjámin csatornájára