Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük. Ezt ismertük fel 2012-ben, amikor útnak indítottuk örökségvédelmi programunkat, az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű projektet, amelynek az a különlegessége, hogy maguk a fiatalok alakítják saját ötleteik alapján, és hat év alatt olyan mozgalommá tették, amelyet ma már európai sikersztoriként emlegetnek.


Hegedüs Csilla

Az RMDSZ kulturális főosztálya és Winkler Gyula EP képviselő által szervezett program célja a szórványban és interetnikus környezetben élő magyar közösségek identitástudatának megőrzése és fejlesztése, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása, épített örökségünk védelme, ápolása által.

A 2017-es iskolai évtől kezdődően a verseny kiszélesedett Maros megye bekapcsolódásával. A közel húsz csapattal indult programba marosvásárhelyi csapatokon kívül Nyárádszereda, Dicsőszentmárton, Szászrégen és Erdőszentgyörgy iskolái is csatlakoztak. Városi és vidéki műemlékek egyaránt örökbefogadókra találtak, a diákok lelkesedéssel vetették bele magukat a versenybe. A márciusban megszervezett döntőn kilenc csapat mutatta be rövid produkcióját, amelyek a következő műemlékekhez kapcsolódott: a Ferences templom tornya, gernyeszegi református templom és a Teleki-kastély, a Teleki-ház, a Toldalaghi-palota, az abafáji Huszár-kastély, a Kemény-kastély, a dicsőszentmártoni unitárius templom, valamint a nyárádszentannai református templom. A megye első nyertese a Telekiek unokái nevű csapat, akik a gernyeszegi református templom és Teleki kastély őrei.

A mozgalom az utóbbi időszak ifjúságnak szóló legsikeresebb örökségvédelmi kezdeményezése, hisz nyolc megyében eddig több mint 1700 diák vett részt eddig a programban. Így jutottunk el odáig, hogy Erdély-branddé válik. Ma már nem mi keressük meg az iskolákat – arra kérve őket, kapcsolódjanak be a programba – hanem a tanárok, diákok, szervezetek jelentkeznek, hogy részt vennének a versenyben.

Kolozs megyében is történt változás, hiszen ebben a tanévben csatlakozott a programhoz a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Líceum is. A diákok a szentbenedeki Kornis-kastély őrei lettek. A kolozsvári iskolák csapatai idén a Jósika-palotát, a Széki-palotát, a Báthory–Apor-szemináriumot és a Horea úti zsinagógát népszerűsítik, kutatják.

A műemlékek felfedezésénél a diákok azokat az értékeket, történeteket, különleges eseményeket keresik, amelyek egyedivé teszik azt. Könyvtárakban, archívumokban keresgélnek, régi újságokat böngésznek, bejárják az épületeket és felfedezik a titkait. Így találtak meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai a kolozsvári Széki-palota pincéjében egy fényképalbumot, amelyben második világháború alatt készült képek is szerepelnek. Ezekből pedig kiállítást szerveztek, megosztva az érdeklődőkkel is.

A versenyben nemcsak a diákcsapatok vesznek részt, hanem bevonják a szakembereket, diáktársaikat, szüleiket, barátaikat. Az Onisifor Ghibu Líceum diákjai előadást szerveztek, amelyen kutató mutatta be a kolozsvári zsidóság történetét. A Báthory–Apor-szeminárium őrei, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának diákjai képzőművész segítségével szintén kiállítást rendeztek.

Ilyen hát az a mozgalom, amelyet ma már példaként emlegetnek Európában, hisz a versenyzők ötletessége, fantáziája nem ismer határt. Facebook oldalak, Wikipédia szócikkek, könyvjelzők, többnyelvű bemutató-füzetek, filmek, flashmobok, telefonos applikációk, színdarabok születtek a program során, sőt, idegenvezetést is vállaltak – a Báthory István Elméleti Líceum csapata a kolozsvári Jósika-palotában kalauzolta végig az érdeklődőket. Műemlékeket töltöttek meg élettel, slam poetry estet, irodalmi szalont, fotó- és rajzversenyt, koncerteket rendeztek. S ami igazán különleges: igazi gazdára leltek elhagyott, elfelejtett műemlékeink. Takarítottak, kertet és parkot tisztítottak, kerítést építettek, „elfoglalták” az épületeket.

A program állandó támogatói: Winkler Gyula EP képviselő – akinek köszönhetően évente három nyertes csapat részesül brüsszeli jutalomkirándulásban –, továbbá a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ-szervezetek. Az Örökségünk Őrei mozgalom tehát olyan nemzedéket nevel, amelynek igénye a magyar épített örökség megbecsülése, s amely nemcsak nyilatkozatokban, hanem tettekkel is hozzájárulnak ahhoz, hogy jövőnk legyen itthon, Erdélyben.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Adorjáni Anna

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Van valami sajátosan – és jó értelemben vett! – magyaros az 1848-49. évi magyar, szabadságharccá váló forradalom kirobbanása évfordulójának megünneplésében. Kétségtelen, azzal együtt, hogy mi, magyarok nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál, európai, de akár világviszonylatban is egyedülálló nemzetnek számítunk, ha egyébért nem, hát például az anyanyelvünk tekintetében mindenképpen. Abban is, ahogyan egymással marakodunk, de ez most nem tartozik ide.

Lakatos Artur

(...) a jogokat tárgyaló pontok nem teljesülése nem feltétlenül a gyűlés résztvevőinek a hibájából vagy mulasztásából történt, mivel a bukaresti törvényhozást a gyulafehérvári határozat jogi szempontból nem kötelezte.

Dáné Tibor Kálmán

Miközben az Európai Unió politikai elitje egyre jobban törekszik kontinensünk közösségeinek a társadalmi-gazdasági szabványosítására, általánosságban a globalizációra, addig a vallási és nemzeti identitások egyre karakteresebben követelnek maguknak érvényesülést földrészünkön. 

Dáné Tibor Kálmán

(...) a 2018. esztendőt jubileumi évnek fogjuk tekinteni, azonban nem végeláthatatlan ünnepléssel, hanem igyekszünk majd a lap hasábjain egy-egy írásban felidézni a folyóirat mindenkori kulturális közösségteremtő erejét. 

Gergely Zoltán

 A zenetanítás akkor tölti be hivatását, ha szervesen illeszkedik az iskola nevelői célkitűzéseibe, és munkánknak csakis akkor lesz értelme, ha már nagyon zsenge kortól megalapozzuk a gyermekek zenei műveltségét.

Reményik Sándor

A wormsi birodalmi gyűlés  400 éves fordulójára 

Virág Erzsébet

Nem véletlenül kölcsönöztem Móra Ferenc szívszorítóan érzelmes, kedves írásának címét, így a régi iskolakezdésekre emlékezve az általa átéltekhez hasonló élmények is eszembe jutottak. De talán kezdjem az elején.

Hadnagy Jolán

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem.”

Dimény-Haszmann Árpád

Nyugodjon meg minden kishitű, igenis olvas a 21. század embere, nem vált barbárrá, sőt merészen állítom, bár az olvasási módszerei változtak, a lehetőségek bővültek, úgy gondolom, az internetezés, számítógépezés, televíziózás ellenére is többet olvasnak, mint mondjuk, a boldog békeidőkben. 

Adorjáni Mária

Hogyan válhat a diákok szocio-emocionális fejlesztése, az önállóságra nevelés, a vállalkozó szellem támogatása, a felfedezés öröme időben és térben elszigetelt jelenségből a közoktatás állandó elsőbbségévé a gyakorlatban is? 

Újvári Mária

Igen, olvasnak a 14–18 éves fiatalok. Kevesebbet ugyan, mint szüleik, nagyszüleik, de olvasnak.