Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Művelődés – újratöltve


Dáné Tibor Kálmán

Jubileumi esztendőt tudhat maga mögött a Művelődés Az elmúlt év júliusában töltötte a 70. születésnapját a folyóirat. Emberi mértékkel mérve nem kevés idő. S ha arra gondolunk, hogy az 1989 karácsonyán kirobbant sajátos demokrácia hány romániai magyar sajtótermék agóniájának a kezdetét, aztán később a teljes kimúlását is jelentette, akkor elégedettek lehetünk, hogy lám-lám, folyóiratunknak sikerült átvészelnie a társadalmi „jobbra fordulás” nem könnyű időszakát. Viszont kellettek akkor ehhez lelkes, elkötelezett lapszerkesztők és nem utolsósorban szerzők, akik fantáziát láttak az újrakezdésben. No meg a közművelődés iránt érdeklődő, vagy azt éppen művelő olvasók népes táborára. Később pedig annak köszönhette a folyóirat a folytonosságát, hogy 2009-től a Kolozs Megyei Tanács szárnyai alá vette a kiadványt. Azóta zökkenőmentes a Művelődés anyagi háttere, havonkénti megjelenése. Az utóbbi időben pedig egy sajátos réteg-lappá vált a Művelődés, amennyiben igyekeztünk úgy szerkeszteni a kiadványt, hogy egyrészt az általános kultúra iránt érdeklődők találjanak benne érdekes, olvasmányos és hiteles témákat, természetesen hiteles szerzők által feldolgozva, másrészt, főleg a vidéken élő művelődésszervezők, ismerjenek meg minél több, jó gyakorlatot bemutató írást a kultúra közösségteremtő erejéről.

Az elmúlt évben tehát ünnepeltünk, de azt sajátos módon tettük. Például minden lapszámunkban az esztendő folyamán megjelentettünk egy-egy tanulmányt, illetve más írást a Művelődés 1989 előtti kiadványaiból, jelezve, hogy a diktatúra Prokrusztész ágyába szorítva is, de jelentek meg magas kulturális értékeket képviselő írások. Lapunk alcíme: Közművelődési havilap. Ezért a Művelődés 70 című, tavaly megjelent mellékletünkben körbejártuk a „közművelődés” ugyancsak ellentmondásos fogalomkörét. Vagyis a magyar kulturális életünkben már másfél évszázada kigyöngyözött kifejezésünk
mit jelentett, milyen tartalmi töltete volt a diktatúra éveiben, s ezt hogyan tükrözte akkor a kiadvány. No meg hogyan jelentkezett a lapban a ’89-es fordulat után a „közművelődés”, és hogy látják ma azok az értelmiségiek, akik gyakran kapcsolódnak be a különböző kulturális tevékenységekbe, főleg mint előadók. Ugyancsak elindítottuk a tavalyi esztendőben a folyóirat minél részletes repertóriumának, címjegyzékének, az összeállítását, az első húsz év már el is készült, valamint néhány évfolyamtöredékek is. Kellemes meglepetés volt a szerkesztőség számára, hogy az Iskola Alapítvány tavaly az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában elnevezésű kulturális programsorozat keretében digitalizálta a folyóirat 70 évének kiadványait.

 Az európai kultúrkörben minden január egyfajta szimbolikus „újrakezdés”. A folyóirat-szerkesztés pedig különösen az, hisz a mi esetünkben minden hónapban újra kell szülessen a Művelődés, s számunkra nagy elégtétel, ha azt vesszük észre, hogy valamelyik lapszámunk egy fokkal jobb lett, mint az előző havi. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a jövő a digitális médiumoké, bár a folyóiratunk olvasóközönsége főleg a konvencionális sajtótermékek
hívei. Ennek ellenére igyekeztünk fejleszteni, bővíteni lapunk www.muvelodes.net honlapját, hogy aki rákattint, az egyes lapszámoknál bővebb kulturális információkra leljen. Az idei esztendőben szándékunkban áll a honlapunkra feltölteni a már eddig elkészült repertóriumanyagot, valamint elérhetővé tenni a Művelődés digitalizált állományát. Tesszük ezt éppen azért, mert a jövőbe tekintünk. Hisz az elmúlt 70 év erdélyi művelődéstörténetéről a folyóirat dokumentum értékkel bírt (és reméljük, hogy még hosszú ideig bírni is fog),
s azok, akik a jövőben a hazai kultúrtörténetünket akarják kutatni, értékes információkat találhatnak a Művelődés évfolyamaiban.

Szóval január van, s mi bizakodva, számtalan elképzeléssel feltöltődve, vadásznyelven szólva: újratöltve vágunk bele az esztendőbe, az immár hagyományos év eleji szerkesztőségi jókívánságunkkal: jó egészséget és Művelődéssel eltöltött újesztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak és munkatársunknak.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Demeter Zsuzsanna

Önző kis egyéni világainkon talán végre jó lenne túllátni, mert a magasabb szinten lefolytatott kis viszályainknak és egoista harcainknak ők lehetnek az áldozataik. Azt, hogy mi, idősebb felnőttek, igenis felelősek vagyunk értük, a (valamivel) fiatalabb nemzedékekért.

Benkő Levente

Van a Székely- és a Királyföld, ezen belül Székfölde és a Barcaság határán, az Olt folyó bal partján egy valaha kulcsszerepet játszó szász község. Magyarul Barcaföldvár, románul Feldioara, németül Marienburg, szászul Märrembirg a neve. Még az Árpád-házi királyok telepítették le a 13. század legelején ide (is) a szászokat, a helység jó másfél évszázadig a Barcaság központja volt. 

Bodó Márta

A tény, hogy Ferenc pápa más úticéljai közé Csíksomlyó bekerült, nagy mértékben a jelenlegi romániai pápai nunciusnak köszönhető, aki fáradhatatlanul járja az országot, az egyházmegyéket, és igazi mélységében, rétegzettségében megismerte a romániai valóságot. Ezt aztán oly módon közvetítette, hogy a Ferenc pápa számára fontos Mária-tisztelet miatt ez a kegyhely nem maradhatott ki az úticélok közül. 

péter istván

Aki látta, el nem feledheti. Aki imádkozott benne, az szívében, lelkében hordozza. Aki eredeti rendeltetésének megfelelően megépíti, az nevezheti majd „Mi Asszonyunknak”.

Máté Erzsébet

Nos, mi is lenne ez a magyar sarok?! Egy olyan részlege a megyei könyvtárnak, ahol egy emeletnyi teremben folyamatosan történik valami. Kulturális tér – amely zordon hangzása ellenére nagyon is vidám, mert miért is kellene a kultúrának kimértnek, fennköltnek lennie –, egy olyan tér, ami egyszerűen a miénk. 

Egyed Ákos

A történelem nem véletlenül nevezte az európai forradalmakat Népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban csak álmodozni mertek. Gondoljunk a számos országban végrehajtott jobbágyfelszabadításra.

Dáné Tibor Kálmán

Az RMDSZ január 22-én, a Magyar Kultúra Napján immár hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. A hagyományossá vált kitüntetéseket eddig három kategóriában: az irodalom, a képzőművészet és az előadó művészet terén kiemelkedőt alkotóknak ítélték oda. 

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Benkő Levente

Maga volt a varázslat. Az ember(i)ség huszadik századi történetének az a pillanata volt ez, amely joggal vált példává, mintává, egyfajta világítótoronnyá, irányjelzővé, ha úgy tetszik: mérföldkővé, amely után a kommunizmus dolgában Európa eme szegletében más időszámítás kezdődött. Egészen pontosan: visszaszámlálás.

Dáné Tibor Kálmán

„ ... mindig furcsa szorongás kapott el, amint átkeltem a Kárpátok karéján, vagy felszállt velem a repülő Kolozsvárról. S bár nagyon élveztem a nyaralás minden pillanatát, a feledhetetlen élményeket, a barátaim társaságát, de az a különös bizonytalan érzés kitartott mindaddig, amíg magam mögött nem tudtam újra Erdély felől a Kárpátok vonulatát, vagy meg nem hallottam a repülő kerekeinek surrogását, amint landolt a kolozsvári reptéren.”

Adorjáni Anna

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Hegedüs Csilla

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük.