Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Múltzáró jövőbe tekintés

A Művelődés 2017. decemberi lapszámát tartja kezében az olvasó. Vagyis idén is, akárcsak az elmúlt esztendőkben, szerkesztőségünk a Kolozs Megyei Tanács támogatásával működött, s a tizenkét lapszám ennek az intézménynek a hathatós támogatása nélkül nem jelenhetett volna meg.


Dáné Tibor Kálmán

Év vége van, a számvetésnek és a jövőbe tekintésnek az ideje. Nos, igyekeztünk az év folyamán egyrészt, amennyire csak lehet, a hazai magyar közművelődési életünk legfontosabb eseményein rajta lenni (bevalljuk, nem volt könnyű, hisz egyfolytában pörögtek a jobbnál jobb programok), másrészt minél szélesebb körű és minél hitelesebb kulturális információval ellátni a lapunk iránt érdeklődő olvasókat. A hitelesség alatt főleg azt értjük, hogy a művelődési életünk különböző területein dolgozó, szakmai szempontból megkérdőjelezhetetlen szerzőkkel dolgoztunk együtt. Köszönet illeti őket az önzetlen munkájukért. A tizenkét lapszámon kívül, külső anyagi források bevonásával, két régiós mellékletünk is megjelent az év elején: az Érmellék és a Bánság. Mindkét mellékletünkkel igyekeztünk kiemelni ezeknek az erdélyi tájegységeknek a sajátságos, egyedi kulturális értékeit. Nagy elégtétel számunkra, hogy kiadványainkat örömmel fogadták a két régióban, hisz Bihardiószegen is és Temesváron is népes és ugyancsak érdeklődő közönség előtt mutathattuk be a mellékleteket. Két másik mellékletünk is megjelenés előtt áll. Az egyik Erdély díjazottai 2017 címmel, amelyben, akárcsak az elmúlt esztendőkben, a szakmai kulturális egyesületeink kitüntetettjeinek méltatásait tesszük közzé. Főhajtás lesz ez kiadvány azok előtt a közművelődési szakemberink előtt, akik évek óta időt és energiát nem kímélve szolgálják közösségünk kulturális életét. A másik mellékletünket egy jubileumi kiadványnak szánjuk. Tudniillik hetvenedik életévében jár a Művelődés folyóirat. 1948 júliusában a lap, előbb mint Művelődési útmutató jelent meg, aztán a múlt század hatvanas éveinek az elején lett a folyóirat megnevezése egyszerűen „csak” Művelődés. A kiadvány – amelyet egyértelműen a kommunista tudatformálás ideológiájának a szellemében szerkesztették egykoron – a kezdetektől (hol burkoltan, hol pedig nyíltan) a hazai magyar értékteremtő közművelődési életet szolgálta. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején Vistai András János lett a folyóirat főszerkesztője, aki kihasználva a diktatúra éppen engedékenyebb időszakát, néhány évig egy ugyancsak magas színvonalú közművelődési kiadványt tudott az olvasók kezébe adni. Ekkor a főszerkesztő a „közművelődés” témakörében egy kérdéscsokorral fordult néhány kiemelkedő magyar értelmiségihez, azzal a szándékkal, hogy megpróbálja tisztázni velük ennek a fogalomnak az éppen időszerű értelmezését, a kulturális életben való fontosságát, s a válaszokat leközölte a lapban. Mivel a lapunk jelenleg is a közművelődés szolgálatában áll, a hetvenéves jubileumhoz közeledve mi is megismételtük az egykori főszerkesztő szellemi kalandját, és feltettük ugyanazokat a kérdéseket jelenlegi művelődési életünk néhány kiválóságának, akiknek válaszait a már említett mellékletben szeretnénk közzé tenni. Egyértelmű szándékunk ezzel egyrészt áttekinteni, hogy ma milyen megközelítései vannak értelmezési és tartalmi szempontból a „közművelődés” szavunknak, másrészt pedig, hogy a jövőben miként alakítsuk tovább lapunk közösségi művelődést szolgáló arculatát. Szóval a 2018. esztendőt jubileumi évnek fogjuk tekinteni, azonban nem végeláthatatlan ünnepléssel, hanem igyekszünk majd a lap hasábjain egy-egy írásban felidézni a folyóirat mindenkori kulturális közösségteremtő erejét. Ugyanakkor tervezzük a Művelődés teljes 70 évre visszatekintő repertóriumának az összeállítását, miközben állandóan lebegtetjük magunk előtt a nagy célt: a teljes lapállomány digitalizálását. Szóval a lapkiadáson kívül is vannak messzemenő terveink bőven.

A Művelődésben arról sem feledkeztünk meg az elmúlt év folyamán, hogy egy-egy írással odafigyeljünk a nagyvilág kulturális eseményeire is. Ami nem volt könnyű, mármint a kulturális értékek között eligazodni. Hisz a jelenleg ugyancsak „képlékeny” európaiságunk most tanulja meg, hogy a globalizáció nemcsak a racionalitás mentén működő, a jóléti társadalom felé mutató gazdasági érdekeket kell szolgálnia, hanem elsősorban emberi tényezőket, többek között a nemzeti és felekezeti identitásokat, s ezen keresztül a kulturális sokszínűséget is.

De zárjuk az évet a szokásos jókívánsággal: Bort! Búzát! Békességet!

És havonként Művelődést!

Dáné Tibor Kálmán

és a szerkesztőség

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Máté Erzsébet

Nos, mi is lenne ez a magyar sarok?! Egy olyan részlege a megyei könyvtárnak, ahol egy emeletnyi teremben folyamatosan történik valami. Kulturális tér – amely zordon hangzása ellenére nagyon is vidám, mert miért is kellene a kultúrának kimértnek, fennköltnek lennie –, egy olyan tér, ami egyszerűen a miénk. 

Egyed Ákos

A történelem nem véletlenül nevezte az európai forradalmakat Népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban csak álmodozni mertek. Gondoljunk a számos országban végrehajtott jobbágyfelszabadításra.

Dáné Tibor Kálmán

Az RMDSZ január 22-én, a Magyar Kultúra Napján immár hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. A hagyományossá vált kitüntetéseket eddig három kategóriában: az irodalom, a képzőművészet és az előadó művészet terén kiemelkedőt alkotóknak ítélték oda. 

Dáné Tibor Kálmán

Jubileumi esztendőt tudhat maga mögött a Művelődés Az elmúlt év júliusában töltötte a 70. születésnapját a folyóirat. Emberi mértékkel mérve nem kevés idő. S ha arra gondolunk, hogy az 1989 karácsonyán kirobbant sajátos demokrácia hány romániai magyar sajtótermék agóniájának a kezdetét, aztán később a teljes kimúlását is jelentette, akkor elégedettek lehetünk, hogy lám-lám, folyóiratunknak sikerült átvészelnie a társadalmi „jobbra fordulás” nem könnyű időszakát. 

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Benkő Levente

Maga volt a varázslat. Az ember(i)ség huszadik századi történetének az a pillanata volt ez, amely joggal vált példává, mintává, egyfajta világítótoronnyá, irányjelzővé, ha úgy tetszik: mérföldkővé, amely után a kommunizmus dolgában Európa eme szegletében más időszámítás kezdődött. Egészen pontosan: visszaszámlálás.

Dáné Tibor Kálmán

„ ... mindig furcsa szorongás kapott el, amint átkeltem a Kárpátok karéján, vagy felszállt velem a repülő Kolozsvárról. S bár nagyon élveztem a nyaralás minden pillanatát, a feledhetetlen élményeket, a barátaim társaságát, de az a különös bizonytalan érzés kitartott mindaddig, amíg magam mögött nem tudtam újra Erdély felől a Kárpátok vonulatát, vagy meg nem hallottam a repülő kerekeinek surrogását, amint landolt a kolozsvári reptéren.”

Adorjáni Anna

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Hegedüs Csilla

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük.

Van valami sajátosan – és jó értelemben vett! – magyaros az 1848-49. évi magyar, szabadságharccá váló forradalom kirobbanása évfordulójának megünneplésében. Kétségtelen, azzal együtt, hogy mi, magyarok nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál, európai, de akár világviszonylatban is egyedülálló nemzetnek számítunk, ha egyébért nem, hát például az anyanyelvünk tekintetében mindenképpen. Abban is, ahogyan egymással marakodunk, de ez most nem tartozik ide.

Lakatos Artur

(...) a jogokat tárgyaló pontok nem teljesülése nem feltétlenül a gyűlés résztvevőinek a hibájából vagy mulasztásából történt, mivel a bukaresti törvényhozást a gyulafehérvári határozat jogi szempontból nem kötelezte.

Dáné Tibor Kálmán

Miközben az Európai Unió politikai elitje egyre jobban törekszik kontinensünk közösségeinek a társadalmi-gazdasági szabványosítására, általánosságban a globalizációra, addig a vallási és nemzeti identitások egyre karakteresebben követelnek maguknak érvényesülést földrészünkön.