Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Ki asszonya a „Mi Asszonyunk”?

Az idei húsvétot nemcsak Nagycsütörtök és Nagypéntek, de Nagyhétfő is megelőzte… Lélegzetvisszafojtva hallgatták és nézték világszerte a közel 400 tűzoltó viaskodását a lángokkal, hogy megmentsék a világ egyik legismertebb épületét, templomát, turisztikai látványosságát: más és más jelentőséggel bír Párizsban a Szajna Île de la Cité nevű szigetecskéjén közel nyolcszázötven éve épült Notre-Dame-katedrális.

A francia hatóságok még tűzoltás közben igyekeztek megnevezni a katasztrófa okát, sietve megelőzni a találgatásokat, gyanúsítgatásokat, miszerint más vallású bevándorlók bosszújából csaphattak fel a lángok. Az amúgy is zaklatott, naponta sárga mellényben tüntető/zavargó francia közvéleménynek most nincs szüksége többletfeszültségekre…


Péter István

A valóban hajó nagyságú, ám öt hajójával mégis világszerte páratlan ikertornyos hajlék egyszerre mintegy 6000 hívőnek képes helyet adni Isten színe előtt, Krisztus keresztje alatt, Mária közelében.

A szemtanúk is összeroskadtak, amikor a fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján ágaskodó „huszártorony” közel száz méter szédítő magasságából a lángok martalékaként beleroskadt a boltívek ölelésébe. Vele együtt omlott a katedrális kúp alakú tornya. Az egykoron közel ezerötszáz tölgyfából készült tetőszerkezet kétharmada megsemmisült.

Majdnem kétszáz évig épült: alapkövét III. Sándor pápa 1163-ban fektette le, de csak 1345-ben sikerült felszentelni. Már menet közben korrigálni kellett a tervet, mert a „karcsú asszonynak” megálmodott épület hatalmas méretű kövekből összerakott gótikus falait a világon először alkalmazott módon támfalakkal kellett megerősíteni, hogy megtarthassák a rájuk nehezedő súlyt.

Faragott kőcsipkéi, akár a vert csipke: leheletkönnyűek. Homlokzatát faragott alakokkal díszített oszlopsor emelte ki, színes rózsaablaka tízméteres, a díszes ólomüvegeken beszűrődő napsugarak csodálatos fényben fürdették meg a templom belsejét. Orgonája – a Le grand Orgue – méretében, hangzásában egyaránt lenyűgöző. Már 1730-ban úgy érezték, hogy a hatalmas belső térnek nagyobb „tüdőre” van szüksége, így XVI. Lajos utasítására ötmanuálosra bővítették, és 46 regiszteren közel 7800 síppal szólaltatta meg az isteni zenét. Nem véletlenül tekintették a világ egyik legjobb hangszerének. A templom mérete, fénye, zengése, csillogása az egyház diadaláról tett vallomást. Tanúja volt őszinte hitnek és tagadásnak, hűségnek és árulásnak, szeretetnek és gyűlöletnek, háborúnak és békének. A reformáció idején Franciaországban a kálvini teológiával együtt terjedt a feszültség a protestánsok és katolikusok között. 1570-ben a saintgermaini szerződésben a hugenották először „visszavonhatatlan” engedményeket kaptak. Az anyakirályné
a felek békítésének jegyében leányát, Valois Margitot feleségül adta Henri de Bourbonhoz, ám a „Mi Asszonyunk” templomában tartott esküvőn jeles katolikus és protestáns személyiségek összegyűltére sem jelent meg a vőlegény a római katolikus szertartáson 1572. augusztus 18-án. Látnia kellett a két nappal később a „Szent Bertalan éji mészárlás” hugenotta áldozatait, menekültjeit. Igaz, hogy csak tanúként, mert az öldökléshez a jelet a Saint-Germain-l’ Auxerrois-templom harangja adta meg.

Hallhatta 1593-ban IV. (Bourbon) Henrik híressé vált mondatát – „Párizs megér egy misét” –, amikor uralmát csak akkor ismerte el a pápa, ha katolikus hitre tér. Megérte azt is, amikor a hitgyakorlatában protestáns király kiadta a széleskörű vallásszabadságot hirdető nantes-i ediktumot, ám „Mi Asszonyunk” megmaradt katolikus szertartású helynek, mert Párizsban továbbra is tilos volt protestáns istentiszteletet tartani.

A későbbi korok okozta sebek miatt többször szorult felújításra. Nem annyira a kövekben esett sérülések voltak a mélyebbek – amikor például az 1789-es francia forradalom idején a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jegyében „felvilágosuló tömeg” megrongálta a művészi szobrokat, legtöbbnek összetörve a fejét –, hanem sokkal kártékonyabb esemény volt, amikor az 1792. szeptemberi mészárlások idején a papságot végezték ki, űzték szanaszét a tomboló szabadság jegyében. Hamarosan új rendeltetéssel ruházták fel: az „Ész Temploma” nevet kapta 1793 novemberében, mint az újonnan bevezetett ateista „Értelem/ráció kultusz” fellegvára. Lerombolták régi oltárait, és helyükbe a „Szabadság”-nak emeltek oltárt, majd az „egyenlőség hamvain” koronáztak benne császárt is 1804. december 2-án I. Napóleon személyében. Végül a rombolás fölött győzött a józan ész, és 1845–1878-ig eredeti állapotába visszaállították.

A tűzesetkor az elvilágiasodás következtében megfogyatkozott hívek csoportja imával kísérte a tűzoltók munkáját. A csak műemlékként rátekintők a pótolhatatlan muzeális értékek megsemmisülés miatt gyászoltak. Milliomosok nyitották meg látványosan a zsebüket, Európa polgárai, kormányok, önkormányzatok ajánlottak fel kisebb-nagyobb összeget az újjáépítéshez.

Macron elnök határidőt szabott: öt éven belül vissza kell állítani a felújítási munkálatok alatt levő katedrálist. Egy híres francia építész szerint technikailag lehetetlen. A szükséges faanyag meglenne, de a szakszerű szárítás nem egyszerű: a faanyag évente egy centimétert száradhat, így például a 60 centi vastag gerendáknak hatvan évig kellene száradni, hogy megfelelők legyenek.

Aki látta, el nem feledheti. Aki imádkozott benne, az szívében, lelkében hordozza. Aki eredeti rendeltetésének megfelelően megépíti, az nevezheti majd „Mi Asszonyunknak”.

Lehet, hogy a fejlett civilizáció és technológia korában sem könnyű templomot építeni?

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Demeter Zsuzsanna

Önző kis egyéni világainkon talán végre jó lenne túllátni, mert a magasabb szinten lefolytatott kis viszályainknak és egoista harcainknak ők lehetnek az áldozataik. Azt, hogy mi, idősebb felnőttek, igenis felelősek vagyunk értük, a (valamivel) fiatalabb nemzedékekért.

Benkő Levente

Van a Székely- és a Királyföld, ezen belül Székfölde és a Barcaság határán, az Olt folyó bal partján egy valaha kulcsszerepet játszó szász község. Magyarul Barcaföldvár, románul Feldioara, németül Marienburg, szászul Märrembirg a neve. Még az Árpád-házi királyok telepítették le a 13. század legelején ide (is) a szászokat, a helység jó másfél évszázadig a Barcaság központja volt. 

Bodó Márta

A tény, hogy Ferenc pápa más úticéljai közé Csíksomlyó bekerült, nagy mértékben a jelenlegi romániai pápai nunciusnak köszönhető, aki fáradhatatlanul járja az országot, az egyházmegyéket, és igazi mélységében, rétegzettségében megismerte a romániai valóságot. Ezt aztán oly módon közvetítette, hogy a Ferenc pápa számára fontos Mária-tisztelet miatt ez a kegyhely nem maradhatott ki az úticélok közül. 

Máté Erzsébet

Nos, mi is lenne ez a magyar sarok?! Egy olyan részlege a megyei könyvtárnak, ahol egy emeletnyi teremben folyamatosan történik valami. Kulturális tér – amely zordon hangzása ellenére nagyon is vidám, mert miért is kellene a kultúrának kimértnek, fennköltnek lennie –, egy olyan tér, ami egyszerűen a miénk. 

Egyed Ákos

A történelem nem véletlenül nevezte az európai forradalmakat Népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban csak álmodozni mertek. Gondoljunk a számos országban végrehajtott jobbágyfelszabadításra.

Dáné Tibor Kálmán

Az RMDSZ január 22-én, a Magyar Kultúra Napján immár hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. A hagyományossá vált kitüntetéseket eddig három kategóriában: az irodalom, a képzőművészet és az előadó művészet terén kiemelkedőt alkotóknak ítélték oda. 

Dáné Tibor Kálmán

Jubileumi esztendőt tudhat maga mögött a Művelődés Az elmúlt év júliusában töltötte a 70. születésnapját a folyóirat. Emberi mértékkel mérve nem kevés idő. S ha arra gondolunk, hogy az 1989 karácsonyán kirobbant sajátos demokrácia hány romániai magyar sajtótermék agóniájának a kezdetét, aztán később a teljes kimúlását is jelentette, akkor elégedettek lehetünk, hogy lám-lám, folyóiratunknak sikerült átvészelnie a társadalmi „jobbra fordulás” nem könnyű időszakát. 

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Benkő Levente

Maga volt a varázslat. Az ember(i)ség huszadik századi történetének az a pillanata volt ez, amely joggal vált példává, mintává, egyfajta világítótoronnyá, irányjelzővé, ha úgy tetszik: mérföldkővé, amely után a kommunizmus dolgában Európa eme szegletében más időszámítás kezdődött. Egészen pontosan: visszaszámlálás.

Dáné Tibor Kálmán

„ ... mindig furcsa szorongás kapott el, amint átkeltem a Kárpátok karéján, vagy felszállt velem a repülő Kolozsvárról. S bár nagyon élveztem a nyaralás minden pillanatát, a feledhetetlen élményeket, a barátaim társaságát, de az a különös bizonytalan érzés kitartott mindaddig, amíg magam mögött nem tudtam újra Erdély felől a Kárpátok vonulatát, vagy meg nem hallottam a repülő kerekeinek surrogását, amint landolt a kolozsvári reptéren.”

Adorjáni Anna

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Hegedüs Csilla

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük.