Kájoni János igazi polihisztor volt, sokoldalú tudományos és művészeti munkássága méltán emelte őt Erdély nagyjai közé. Emlékezünk rá, mint 17. századi Ferences rendi szerzetesre, zeneszerzőre, orgonaművészre és -készítőre, botanikusra, építészre, nyomdászra és könyvkiadóra, viszont ma is időszerű munkásságáról, hagyatékáról és személyéről még mindig vajmi keveset tudunk.
A Kájoni 390 emlékévet a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervező csapata, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) munkatársai kezdeményezték, annál is inkább, hogy a fesztivál maga is valamikor épp egy ilyen évforduló kapcsán fogalmazódott és született meg. Ez idő tájt Miklóssy Vári Vilmos, mint botanikus, muzeológus a Mikó-vár falai között Kájoni János Magyar Herbáriumát (1656–
1673) dolgozta fel, majd a herbáriumhoz kapcsolódó kiállítást szervezett, és ahhoz hívott zenészeket, akik 1979. szeptember 20-án In memoriam Joannis Kajoni címen emlékhangversenyt tartottak. Ezt követően mondhatni már adott volt a következő lépés: „ez a régizenélés legyen több egy koncertnél, váljon a régizene fórumává, hiszen igényli a város, és lelki erőforrása lehet előadónak, hallgatónak egyaránt.” (http://www.barozda.hu/index.php?menu=13)
Kájoni szellemisége végigkísérte a Régizene Fesztivált, így születésének 390. évfordulója alkalmából idén márciusban egy olyan emlékév kezdődött, melynek célja fokozottabb figyelmet irányítani Kájoni munkásságára, örökségére, az általa közvetített egyetemes értékekre. Az emlékév két évet ölel fel, ugyanis a szakemberek szerint nem tisztázott Kájoni születésének pontos éve, ám ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy minél többen bekapcsolódjanak a mozgalomba. Olyan közösségi és kulturális események zajlanak az év folyamán, mint kiállítások, szakmai konferencia, koncertek, diákvetélkedők, előadások, filmvetítések, gyógynövénynap, interaktív foglalkozás gyerekeknek. A rendezvénysorozathoz ugyanakkor közösségszervezők, iskolák, polgármesteri hivatalok, egyesületek, de akár magánszemélyek is csatlakozhatnak olyan eseménnyel vagy kezdeményezéssel, amely az emlékév céljához illeszkedik.
Ferencz Angéla, a HMKK menedzsere elmondta, a Kájoni Emlékév gondolata már akkor megfogalmazódott bennük, amikor a Csíkszeredai Régizene Fesztivál alapításának kerek évfordulóján gondolkodtak, amely 2020-ban lesz. „Tudjuk, hogy a Kájoni-emlékezet ihlette a fesztivál létrejöttét, erről számos bejegyzés, emlékező írás tanúskodik. Arra gondoltunk, hogy születéséhez kapcsolódóan szenteljünk egy egész esztendőt arra, hogy minél többet megtudjunk róla, a korszakról amelyben élt, és felmérjük örökségét. Mindezt nem tudtuk volna egy fesztivál keretében megvalósítani, de így kellő idő, téma és partner adatik az alapos munkához. Örömmel kapcsolódtak felkérésünkre szakértők és intézmények, és sikerült megfogalmazni a közös célt: interdiszciplinárisan közelíteni és mutatni be a sokoldalú Kájoni János személyét, hatását kora művelődéstörténetére, együttműködésben, a bekapcsolódás és közös gondolkodás, tervezés örömét megélve. Ma számos intézmény viseli az ő nevét, sokszor hivatkozunk rá, azt gondolom, jó példa a mai kor emberének az ő munkássága” – hangsúlyozta az intézményvezető.
Idén számos rendezvény kapcsolódik az Emlékévhez: koncertek, szakmai tanácskozások és előadások, kiállítások, filmvetítések és vetélkedők, a szervezők igyekeznek bevonni minél szélesebb réteget. „A Régizene Fesztivál témáját is ez határozza meg: a fesztivállal egy időben zajló Régizenei Nyári Egyetem orgonakurzusa az ogonaépítő és orgonista Kájoni előtt hajt fejet, előadásokban idézzük fel alakját, a tananyag is a zenei örökségére épül, mint ahogy a fesztiválon fellépők is valamennyien reflektálnak Kájonira. Izgalmas a felkészülés időszaka, mind a fellépők, mind a szervezők részéről, kutatási és tanulási folyamat, és reméljük, hogy ritka zenei és kultúrtörténeti élményben lesz része a közönségnek” – összegezte Ferencz Angéla.
