Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Kájoni János 390

Kájoni János igazi polihisztor volt, sokoldalú tudományos és művészeti munkássága méltán emelte őt Erdély nagyjai közé. Emlékezünk rá, mint 17. századi Ferences rendi szerzetesre, zeneszerzőre, orgonaművészre és -készítőre, botanikusra, építészre, nyomdászra és könyvkiadóra, viszont ma is időszerű munkásságáról, hagyatékáról és személyéről még mindig vajmi keveset tudunk.

A Kájoni 390 emlékévet a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervező csapata, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) munkatársai kezdeményezték, annál is inkább, hogy a fesztivál maga is valamikor épp egy ilyen évforduló kapcsán fogalmazódott és született meg. Ez idő tájt Miklóssy Vári Vilmos, mint botanikus, muzeológus a Mikó-vár falai között Kájoni János Magyar Herbáriumát (1656–
1673) dolgozta fel, majd a herbáriumhoz kapcsolódó kiállítást szervezett, és ahhoz hívott zenészeket, akik 1979. szeptember 20-án In memoriam Joannis Kajoni címen emlékhangversenyt tartottak. Ezt követően mondhatni már adott volt a következő lépés: „ez a régizenélés legyen több egy koncertnél, váljon a régizene fórumává, hiszen igényli a város, és lelki erőforrása lehet előadónak, hallgatónak egyaránt.” (http://www.barozda.hu/index.php?menu=13)

Kájoni szellemisége végigkísérte a Régizene Fesztivált, így születésének 390. évfordulója alkalmából idén márciusban egy olyan emlékév kezdődött, melynek célja fokozottabb figyelmet irányítani Kájoni munkásságára, örökségére, az általa közvetített egyetemes értékekre. Az emlékév két évet ölel fel, ugyanis a szakemberek szerint nem tisztázott Kájoni születésének pontos éve, ám ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy minél többen bekapcsolódjanak a mozgalomba. Olyan közösségi és kulturális események zajlanak az év folyamán, mint kiállítások, szakmai konferencia, koncertek, diákvetélkedők, előadások, filmvetítések, gyógynövénynap, interaktív foglalkozás gyerekeknek. A rendezvénysorozathoz ugyanakkor közösségszervezők, iskolák, polgármesteri hivatalok, egyesületek, de akár magánszemélyek is csatlakozhatnak olyan eseménnyel vagy kezdeményezéssel, amely az emlékév céljához illeszkedik.

Ferencz Angéla, a HMKK menedzsere elmondta, a Kájoni Emlékév gondolata már akkor megfogalmazódott bennük, amikor a Csíkszeredai Régizene Fesztivál alapításának kerek évfordulóján gondolkodtak, amely 2020-ban lesz. „Tudjuk, hogy a Kájoni-emlékezet ihlette a fesztivál létrejöttét, erről számos bejegyzés, emlékező írás tanúskodik. Arra gondoltunk, hogy születéséhez kapcsolódóan szenteljünk egy egész esztendőt arra, hogy minél többet megtudjunk róla, a korszakról amelyben élt, és felmérjük örökségét. Mindezt nem tudtuk volna egy fesztivál keretében megvalósítani, de így kellő idő, téma és partner adatik az alapos munkához. Örömmel kapcsolódtak felkérésünkre szakértők és intézmények, és sikerült megfogalmazni a közös célt: interdiszciplinárisan közelíteni és mutatni be a sokoldalú Kájoni János személyét, hatását kora művelődéstörténetére, együttműködésben, a bekapcsolódás és közös gondolkodás, tervezés örömét megélve. Ma számos intézmény viseli az ő nevét, sokszor hivatkozunk rá, azt gondolom, jó példa a mai kor emberének az ő munkássága” – hangsúlyozta az intézményvezető.

Idén számos rendezvény kapcsolódik az Emlékévhez: koncertek, szakmai tanácskozások és előadások, kiállítások, filmvetítések és vetélkedők, a szervezők igyekeznek bevonni minél szélesebb réteget. „A Régizene Fesztivál témáját is ez határozza meg: a fesztivállal egy időben zajló Régizenei Nyári Egyetem orgonakurzusa az ogonaépítő és orgonista Kájoni előtt hajt fejet, előadásokban idézzük fel alakját, a tananyag is a zenei örökségére épül, mint ahogy a fesztiválon fellépők is valamennyien reflektálnak Kájonira. Izgalmas a felkészülés időszaka, mind a fellépők, mind a szervezők részéről, kutatási és tanulási folyamat, és reméljük, hogy ritka zenei és kultúrtörténeti élményben lesz része a közönségnek” – összegezte Ferencz Angéla.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója – Kortárs Magyar Dráma Díjat alapított, amelyet először tavaly ítéltek oda. Az idei átadóünnepség 2020. február 25-én volt Budapesten a Rózsavölgyi Szalonban.

Tóth-Páll Miklós Bánffy Miklós és Ezüstfenyő-díjas színművész, az Ady Endre Társaság elnöke és csapata tizennégy alkalommal ajándékozott meg bennünket a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozattal. Ennek köszönhetjük, hogy Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekes 2020. január 24-én harmadik alkalommal lépett fel Szatmárnémetiben.

Székely Csaba maga mondta, színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmit se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel. Elsősorban a bűn és bűnhődés, a bűn és megbánás témáit járja körül, azt, hogy a diktatúra szolgálattevőjének régi bűnei hogyan hatnak a mára, ha egyszer képes volt beengedni a sötétséget, az benne marad-e örökre.

Önéletrajzi vallomásában Barta László a következőképpen fogalmazott nekem: „a hajdani Stúdió Színpad után kutakodva, írásban megkerestem a Budapesti Országos Színháztörténet Múzeum és Intézetet, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárát azzal kapcsolatban, hogy van-e tudomásuk a hajdani Stúdió Színpadról, amely közel 25 éven át a város harmadik színházaként működött. A nemleges, kiábrándító válaszok után nekiálltam összegyűjteni a Stúdió történetét, támogatást, adatokat kérve a volt tagoktól, akiket elértem."

Ursula Philippi már gyermekkorában beleszeretett az orgonába, és azóta sem tud elszakadni a hangszer lenyűgöző világától, teljesen elkötelezte magát neki. A bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium orgona szakán végezte tanulmányait, számtalan díjat nyert nemzetközi és hazai versenyeken, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora volt, ahol tízévi megszakítás után újraindította az orgonakurzust. Együttműködött különböző zenészekkel olyan diszkográfiai anyagok létrehozásában, mint az Organ Landscape Transylvania vagy a Máté-passió. Kezdetben orgonaműveket publikált, az utóbbi időben pedig különleges figyelmet szentel Erdély régi orgonáinak megmentésére.

Emberöltő – átlagosan harminc évet jelent, annyi időt, ami alatt egy nemzedék felcseperedik, és meghatározó tényezővé válik egy közösség életében. A magyar nyelv értelmező szótára szerint 25 és 35 év közötti időszak.

Zenei körökben kiváló, talán a legkiválóbb zongoramárka, teljes nevén Steinway & Sons, melynek gyára német eredetű. Heinrich Engelhard Steinweg 1853-ban alapította, aki egy évre rá Steinwayra változtatta nevét az Amerikai Egyesült Államokban. Tekintettel a hangszer kitűnő tulajdonságaira, a gyártás hamarosan fellendült. Sorozatban készültek a zongorák és a pianínók. Habár H. E.

Az alábbi Saszet Géza jegyzetet abban találtam, ami a Harag György rendezte Tomcsa Sándor: Műtét című darabja alkalmából készült. Sok képpel az előadásban játszó színészekről, írások Tomcsától, és róla, Kántor Lajos cikke Harag György rendezéseiről – és Márton Jánosról egy laudáló cikk Saszet Gézától.

A Páskándi Géza-művek színpadi megjelenítései a börtönévek utáni időkben kezdődtek. Elsőnek a szülőföldön szólalt meg a Külső zajok c. színpadi műve, majd költeményeiből, esszéiből és más írásaiból is közönség elé kerültek. Játszottak Páskándit hivatásosak és műkedvelők, ami a szerző iránti széleskörű érdeklődésről árulkodik. A továbbiakban a színpadi, illetve pódiumi Páskándi-előadásokról szólok azok megszületésének időrendi sorrendjében. Nem lesz szó a különböző alkalmi, a különböző alkalmakra készült előadásokról, és a vendégjátékokról sem.

Rendhagyó hír „rázta meg” nemrég Székelyföld számos iskoláját és óvodáját, ugyanis Zorkóczy Zenóbia színművésznő, alias „Rosszcsont Zénó”, gondolt egy merészet, és „megszökött” otthonról, hogy néhány hónap alatt eljusson 100 olyan településre, ahol „még a madár sem jár”.

„A színvonalas programok, világhírnévnek örvendő együttesek és hangszerkülönlegességek kavalkádja olyan gazdag és változatos régizenefesztivált kínál, ahol a közönség bátran belefeledkezhet a mindenkor aktuális ÖRÖM-be” – írja az idei zenei esemény kínálatáról a programfüzetben Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője. Minden esztendőben valamilyen zenei csemegével kedveskednek a szervezők e nagyszabású kulturális rendezvényen. A júliusi fesztivál nagy eseménye az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb művének, Johann Sebastian Bach két zenekarra, két kórusra és szólistákra írott Máté-passiójának a bemutatása volt, mely hatalmas sikernek örvendett nemcsak Csíkszeredában, de a bukaresti Athenaeumban és a Brassói Fekete templomban is. Évek óta a fesztivál programkínálata, lebonyolításának menete egyre művészibb és profibb színvonalat mutat a főrendezőnek, a Hargita Megyei Tanács égisze alatt működő Hargita Megyei Művelődési Központnak köszönhetően.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál előfutára tagadhatatlanul az az 1979-es kísérlet volt, amely Kájoni János születésének 350. évfordulóját köszöntötte. Érdekes, hogy az első, Mikó-várbeli, szabadtéri régizene-hangverseny ötletgazdája még csak nem is zenész volt: a lelkes, és sajnos azóta már eltávozott muzeológus, Miklóssy-Vári Vilmos agyából pattant ki elsőként, de ott volt már körülötte néhány kiválóan képzett, szakavatott muzsikus is, elsősorban Pávai István és Simó József, akik a kiváló kezdeményezést később a régizene országos ünnepévé, fesztiváljává tették.

Színész, újságíró, lelkész, tanár – van, aki megírt, van, aki kimondott szóval igyekszik valami ellen vagy valami mellett küzdeni, valamiért örülni, valami előtt tisztelegni, s bár munkájuk eszköze és gyakorlati útja különböző, legalább egy dolog közös jellemzőjük: hivatásuk minden egyes percében cipelik a nemzetük keresztjét, a nemzeti kulturális élet őrző-védői, akik átérzik és igyekeznek érteni is a különböző korokat. Nánó Csaba újságíró művészlelkek iránti érzékenysége, kérdezni tudása mindig is lenyűgözött, Egy élet nem elég című második interjúkötetében megmutatja, hogyan is cipelték azt a bizonyos keresztet neves erdélyi színészek a függöny mögött.

Idén július 9. és 14. között zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelynek immár tízedik éve kísérője a Romániában egyetlen Régizenei Nyári Egyetem. A nyári egyetem alatt az oktatáson kívül idén is lesznek szakmai előadások. A fesztivál idei fő témájához, a Reformáció 500. évfordulójához kapcsolódva a lamentáció műfajáról Cs. Szabó András csíkszeredai zenetanár tart előadást. 

Thália papjai évtizedek óta csak nagy ritkán, ünnepi alkalmakor lépnek az ország legrégebbi kőszínházának deszkáira, amelyeket leginkább a zenészek koptatnak. A bécsi operaház magánénekesei, Simina Ivan és Aura Twarowska, valamint a temesvári zongoraművész-házaspár, Manuela Iana és Dragoș Mihăilescu tart néhány esztendeje mesterkurzusokat Oravicabányán nyaranta, amelyek keretében több hangversenyt is tartanak a legendás színház remek akusztikájú, szemet kápráztató szépségű termében. A záró koncerteket a temesvári, a resicai és boksánbányai zenekedvelők is megtisztelik jelenlétükkel.