Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

A könyv marad

Temették már eleget és elegen a magyar nyelvet, a verset, és igen, a könyvet is. Vannak eleve borúlátók, akik, ha nem vizionálnak legalább egy mini katasztrófát, bár egy kisebb falurészt elnyelő földrengést, a Mari néni tyúkjait pusztító vészt, akkor olyanokat jósolnak, hogy befellegzett a könyvnek, nem olvasnak már a fiatalok, a Földön egyre inkább átveszi az uralmat az emberiség de-generációja. Mert lám, nemcsak a fiatalok nem olvasnak, a világháló már az idősebbek körében is hódít, a Murok utcából Irénke néni is visszamondta az újság-előfizetést, mert az unokájától kapott laptopon olvassa a Facebook-híreket.


Dimény-Haszmann Árpád

A helyzet korántsem ilyen katasztrofális. Nyugodjon meg minden kishitű, igenis olvas a 21. század embere, nem vált barbárrá, sőt merészen állítom, bár az olvasási módszerei változtak, a lehetőségek bővültek, úgy gondolom, az internetezés, számítógépezés, televíziózás ellenére is többet olvasnak, mint mondjuk, a boldog békeidőkben.

Szülőként írom, a felelősség elsősorban a mienk. A modern kor kihívásai elsősorban nekünk szólnak, nekünk kell vennünk az akadályokat. Míg mi annak idején egész nap a grundon rúgtuk a bőrt, bergmanncsővel lődöztük egymást, vagy a kukoricásban bunkert építettünk, tehát mindez értékes időt vett el az olvasás szent foglalatosságától, addig a ma gyermekének – és a szülőknek – ennél több és nagyobb Gonosszal – a félelmetes Playstation Pro 4-gyel és a kistestvéreivel, a Számítógéppel, Tablettal és Telefonnal – kell megküzdenie, ha be akarja lopni a gyermeke szívébe a könyvet.

Először is fontos tisztáznunk önmagunkban azt a tévhitet, miszerint a gyermekeink utálnak olvasni. Valójában csupán az elvárás más a részükről, mert sokkal erősebb vizuális ingerek érik őket, mint anno minket. Tehát szórakozást és kikapcsolódást akarnak, olyan élményt keresnek, amit mondjuk egy kopott borítós, agyonragasztgatott Verne-regény – még ha az az apjuk kedvence is – nem tud megadni nekik.

Hangsúlyozom, ezen a ponton hárul a legnagyobb feladat a szülőre, tehát ne bízza a véletlenre, hogy milyen első könyvet ad a gyermeke kezébe. Olyan ez, mint az első randi. Meg kel tervezni, arra kell törekedni, hogy legyen tökéletes. Ha egy megsárgult, öreg szagú, illusztráció nélküli könyvet tukmálunk rá, és megzsaroljuk, hogy azt márpedig elolvassa, akkor ez a kényszer berögződik a gyermek tudatába, és úgy tekint majd a könyvekre, mint kínzóeszközökre. Akkor biztosan elvesztettük az olvasók táborából.

Sokan szidják a televíziót, a filmeket, holott – hiszik vagy sem – az elmúlt években számos könyvet filmesített meg például Hollywood, és ezeknek a nagysikerű, látványos adaptációknak sok új olvasót köszönhetünk a tizenévesek sorából. Csak egyetlen példát hozok fel, a Harry Potter-sorozatot. Emlékszem, a nagyobbik fiam az első Harry Potter-film után kért meg, hogy vásároljam meg neki a sorozatot, mert el szeretné olvasni. Én a Trónok harcával jártam így. Az egyébként történethű filmsorozat első négy – vagy öt – évadját nem is nagyon tudtam élvezni, hiszen a köteteket egymásután olvastam el, és a csúcstechnológiával készített, hollywoodi sztárokat is felvonultató film nekem nem tudott újat mutatni. Időközben a film megelőzte a sorozatot, és talán ez volt az első alkalom, hogy a film és könyv párharcában estemben az előbbi nyert. Ezt a kis bekezdést csak azért szúrtam be, hogy szemléltessem: milyen szinten is áll az én könyvek iránti elkötelezettségi szintem.

Hosszan sorolhatnék még érveket, hogy miért gondolom úgy, nincs veszve semmi, miért gondolom úgy, hogy igenis többet olvasnak az emberek, mint régen. Sokat bővült a kínálat, a (magyar) könyvkiadók is fejlődtek, éppen azért, mert a csúcstechnológiával – televízió, 3D-s mozi, számítógép stb. – kell felvenniük a versenyt; tehát szebbnél szebb könyvek látnak napvilágot. A minap bementünk egy kisebb könyvesboltba Sepsiszentgyörgyön – sajnos már csak kisebb könyvesboltok találhatók a mi városainkban –, és a fiaim, sőt a kislányom is csak úgy kapkodta a fejét a könyvek között. És ez még csak a szép borítók érdeme volt. Mert a külső is számít.

Többet olvasnak az emberek, hiszen naponta látok olyan Facebook-üzeneteket, hogy ki szeretne társulni egy rendeléshez a bookline-ról. Nos, miért rendelnének könyveket, ha nem olvasnának?

Többet olvasnak a fiatalok, hiszen évente vetélkedőt szervezünk, amelynek jutalma – a hamarosan megrendezendő, ötödik – csernátoni kézműves- és olvasótáborunk, a jelentkezők száma pedig évente nő.

Többet és többen olvasnak, mert olvasni menő. Aki olvas, az okosan szexi. És idén is a szexi a divat.

 

 

Tetszik az oldal? Segíts egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Adorjáni Mária

Hogyan válhat a diákok szocio-emocionális fejlesztése, az önállóságra nevelés, a vállalkozó szellem támogatása, a felfedezés öröme időben és térben elszigetelt jelenségből a közoktatás állandó elsőbbségévé a gyakorlatban is? 

Újvári Mária

Igen, olvasnak a 14–18 éves fiatalok. Kevesebbet ugyan, mint szüleik, nagyszüleik, de olvasnak. 

Patócs Júlia

Mindenkinél örömtelibb szívvel ünnepel Nagyszalonta, a város, ahol kétszáz évvel ezelőtt, egy bogárhátú kis házban felsírt a bölcsőben az apró gyermek. Ünnepel minden irodalombarát, mert a legszebb verseket Aranytól kapta. 

Ferencz Zsolt

A nézők többségéhez hasonlóan magam is szurkolok, hogy legyenek még hasonló alkalmak, amikor sok-sok kolozsvári és környékbeli gyermeknek megadatik bekapcsolódni egy-egy ilyen produkcióba. 

Vallasek Magdolna

És mi mást szeretnénk, mi emberek, éljünk bárhol a világon, mint szabadok lenni, s élni bármikor, lelkiismeretünk szerint, alapvető jogainkkal? 

dáné tibor kálmán

Isten éltessen, Napsugár, s kívánom neked, hogy újabb hatvan év múltával, a Művelődés folyóirat akkori főszerkesztője hasonlóképpen köszöntsön születésnapodon.

dáné tibor kálmán

December. Óévbúcsúztató, újévköszöntő. Zárszámadást illik ilyenkor készíteni, no meg előretekinteni, jövőt tervezni. Nálunk, a Művelődés szerkesztőségénél sem lehet másként.

dáné tibor kálmán

Ha elfogadjuk, hogy a civilizáció az emberi társdalom legmagasabb fokát jelenti, az „össztudás” mértékét, akkor gyakran arra ébredünk, hogy a civilizáció képes maga alá gyűrni a lokális jegyeket hordó kultúrát.

Lakatos Artur

Nem kell történésznek lenni, az átlag magyar ember tudja, hogy mit jelent 1956. Sőt, nagy valószínűséggel Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is sok nem magyar ember rávágja ama kérdésre, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon: forradalom.

... megtettük az első lépést afelé, hogy a kézművesek maguk között versengjenek, ne a nagyipari és más piaci szereplőkkel kelljen megvívniuk napi szélmalomharcukat

Benkő Levente

Nem tudom, hogy a világon, Európában van-e párja a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által tizenhét esztendeje életre hívott, azóta európai hírnevet szerzett pompázatos eseménynek, mindenesetre Romániában ilyent legalább még egyet nem tudok.

Száznyolc év alatt a technikán kívül szinte semmi sem változott. Ma is izgalommal várjuk a sport legnagyobb ünnepét, az olimpiai játékokat.

Péter István

Az áttörés talán akkor történt, amikor az anyaországi politikum sorozatos bénázásait megelégelve a magyarországi reformátusok felekezeti egységet hirdettek határoktól függetlenül.

Mogyorósi Ágnes

Pünkösd ünnepe az egyházak, a néphit és a népszokásokat tekintve is igen gazdag és színes hagyomány, melyet érdemes megőrizni, illetve feleleveníteni.

Dáné Tibor Kálmán

A kérdés csak az, hogy hol és miért válik a bizalom egyes közösségekben társadalmi tőkévé, és hol és miért nem lesz az máshol.