Nemrég hozták nyilvánosságra azt a jelentést (IPCC-Intergovernmental Panel on Climat Change, Fifth Assessment Report, www.ipcc.ch), mely több kutatói csoport harmincéves munkájának eredménye. A tanulmány egyértelműen kimutatja, hogy létezik globális felmelegedés, és ez a káros emberi tevékenységekkel magyarázható.
A jelentés azért figyelemre méltó, mert ahogy a Climat Alleance (melynek Romániából csak Marosvásárhely teljes jogú tagja) ez évi közgyűlésén elhangzott: ezután nem elégségesek az államok olyan önkéntes felvállalásai, mint például az Agenda 21, a Polgármesterek Egyezménye stb., hanem kötelező jellegű intézkedésekre is szükség lesz, melyek megállíthatják, s remélhetően vissza is fordíthatják e folyamatokat. Ehhez minden szinten öntudatos döntéshozói szervekre van szükség, és mindennek összhangban kell lennie az öntudatos, jól informált egyéni viselkedési értékrendszerrel. Tehát jól, de főleg helyesen informált egyén vagy döntéshozói testület az, mely esélyt adhat bolygónknak, vagyis a jövő nemzedékeinek a fenntartható fejlődés megvalósításához.
Jól, de főleg helyesen informált egyén vagy döntéshozói testület az, mely esélyt adhat bolygónknak, vagyis a jövő nemzedékeinek a fenntartható fejlődés megvalósításához.
A földünk adta élettér vízhez kötött, de nem kevésbé ahhoz az oxigénhez is, amelyet a 10-15 ezer méteres légréteg tartalmaz, ez is csak 27-28 százalékban. Ezt troposzférának nevezzük, s vastagsága évszak és földrajzi helyzet szerint változik. Ebben a rétegben a hőmérsékleti gradiens –6,5 Celsius-fok, ami 11 ezer méteren –56,5 Celsius-fokot eredményez. Ebben a rétegben zajlanak a mindennapi időjárásunkat meghatározó folyamatok, mint a ciklonok, az anticiklonok, az időjárási frontok. E réteg felett található kb. 45 ezer méter magasságig a sztratoszféra, amely a világűrből érkező, számunkra nagyrészt káros sugárzások ellen védelmet nyújtó, de az utóbbi években igen sérülékenynek bizonyuló ózonréteget tartalmazza.
Az információk egy részét földi tapasztalatokból, például a növény- és az állatvilág, illetve az emberi viselkedés alakulásából, más részét az űrkutatás lehetőségeit kihasználva, műholdak segítségével beszerzett megfigyelésekből gyűjtik be a tudósok. Az utóbbi időszakban azonban reneszánszát éli az ún. ballonozás. Ez abból áll, hogy viszonylag olcsón 30-35 ezer méterig feljuttathatók olyan mérőeszközök, amelyek közvetlen információkat tudnak gyűjteni a hozzánk legközelebb eső és egyben talán a legfontosabb légrétegekről. Világszerte sok helyen zajlanak ilyen típusú kísérletezések. Romániában elsőként 2011-ben a Ştiinţă şi Tehnică folyóirat szervezésében bocsátottak fel kísérletezési céllal ballont Ploieşti környékéről. Másodikként, Erdélyben elsőként Marosvásárhelyről, illetve a Hodos-Deményháza tetőről bocsátottunk fel kísérletezési céllal, héliummal töltött ballont idén május 27-én 10 óra 36 perckor.
A kitűzött elsődleges céljaink a „röptetéshez” kötődnek. A több szakaszból álló művelet azért fontos, mert biztosítja a repülést és egyben a felbocsátott, a szerzett információkat is tartalmazó értékes berendezés visszaszerzését. Az előkészítés két részből áll: meg kell szerezni a szükséges engedélyeket a Román Légügyi Hivataltól és a Román Repülés Irányító Hivataltól (ROMATSA), amelyeket egy sor, a repüléssel kapcsolatos információval kiegészítve egy szakosodott iroda láttamoz, és kibocsátja a végső engedélyt. Egyben vissza is vonhatja azt, ha a szükség úgy kívánja. Ez meg is történt egyszer, amikor katonai okokra hivatkozva két hetet kellett halasztanunk a „röptetés” eredeti időpontját. Egyfelől az ukrajnai események által gerjesztett, a térségben zajló felkészülési gyakorlatok tették indokolttá a halasztást, másrészt a ballon felszállásához a felettünk zajló polgári légi közlekedés, vagyis két légifolyosó okán is szükséges az engedélyeztetés. A légifolyosók nyolcezer és tízezer méter között biztosítják a forgalmat. Ebben a légtérben felfelé és lefelé is több percet tölt a ballon, amely valamely repülővel való ütközéskor bajt is okozhat. A mi ballonunk indítására kitűzött délelőtti 10 órához képest 36 percet késtünk, ez idő alatt a légiirányító vezetője négyszer hívott telefonon, és kevésen múlott az újabb halasztás.
Nem kis feladat a „hozzávaló” beszerzése sem. Eredeti tervek szerint a héliumon kívül a már ötballonos tapasztalattal rendelkező bajai Csillagvizsgáló csapat hozott minden kelléke. Ezt a csapatot dr. Hegedüs Tibor vezeti nagy odaadással, s elmondhatjuk, hogy a bajaiak tapasztalatai nagy segítségünkre voltak. Sikerült egy jó számítógépes szimulációt összehozni, s bár nem zökkenőmentesen, de a repülés követése is jó körülmények között zajlott.
Néhány nappal a kitűzött időpont előtt kiderült, hogy nem lesz ejtőernyő, ami veszélyessé tette volna a földre érést, hiszen teljesen tönkremehettek volna az eszközök, és elveszhetett volna a sok értékes információ. Az is kiderült, hogy nincs rádióadó-vevőnk, tehát nem létezett volna kommunikáció a ballon és köztünk, s így nem tudtuk volna sem követni (ami feltétele az engedélyeknek), sem visszaszerezni a berendezést (vagyis nincs értelme a kísérletnek). Három napunk volt arra, amire egyébként hónapok kellenek, de sikerült beszerezni a rádiót a marosvásárhelyi Rádióamatőr klub által. Ki kell emelnem Costel Somesát, mert hozzáállásával és hozzáértésével jelentősen hozzájárul kísérletünk sikeréhez. A bukaresti ejtőernyő gyár gyakorlatilag három óra alatt elkészítette és postázta a kért modellt, s mire a tapasztalt bajaiak megérkeztek, a technika is összeállt.
Mi volt a dobozban? A fő cél a kommunikáció biztosítása volt, s ehhez kellett egy rádióadó-vevő, mely közvetítette a globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordinátáit a földi rádióhoz, hogy a követést élőben végezhessük, mert a tervezett iránytól való minden eltérést jelenteni kellett. A GPS sajnos, 10 ezer méter felett nem működött, ami nem kis izgalmat okozott. Tudni kell, hogy nagy magasságokban más típusú GPS használatos, mint a földi körülmények között. Utóbbi drágább is, s ha nem ezt használjuk, kicsi az esélye a kommunikációnak. Létezik egy APRS rendszer, ami lehetővé teszi a rádióamatőr frekvenciákon való követést, s ez a rendszer lehetővé teszi az internetes, on-line követést is (www.aprs.fi). Volt a dobozban egy okos telefon is, amely úgy állítható be, hogy a GSM rendszeren keresztül szabályos időközökben SMS-ben küldi a koordinátákat. Természetesen ez csak ott működik, ahol létezik térerő, és bár csak biztonságnak szántuk, mégis nagy szerepe volt a keresésben. Volt még egy kis filmező rendszer, amely rögzítette a repülés folyamatát. Ez a kísérlet izgalmasabb része, mert így magunk készítette berendezéssel láthatjuk a Föld görbületét, vagy a Marost, mondjuk Szászrégentől Marosvásárhelyig, több mint 21 ezer méter magasból. Ez látható a youtube honlapján az Universitatea Cultural Ştiinţifică, balon szavakkal rákeresve, vagy a www.ucstgm.ro honlapon. Volt egy ionizáló sugárzást mérő gadget, melyet dr. Hantz Péter biztosított, s amelynek kiértékelését is elvégzi néhány hét alatt.
A kísérlet fontos része a keresés. Ebben is profi csapatunk volt. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dr. Bakos Levente által szervezett csapata – ennek része volt a Hegyi Mentőszolgálat egy embere és autója is – bizonyította, hogy szakmaisággal milyen eredményesnek lehet lenni.
…magunk készítette berendezéssel láthatjuk a Föld görbületét, vagy a Marost, mondjuk Szászrégentől Marosvásárhelyig, több mint 21 ezer méter magasból.
Végül, de nem utolsó sorban össze kellett hangolni mindezt, s ami még nem fér e leírásba, meg kellett szerezni az anyagi hátteret. Mindezt a marosvásárhelyi Kulturális Tudomány Egyetemen belüli kis csapatunk végezte abban a reményben, hogy partnereket találunk hosszabb távú kísérletezéshez, mind az elektronikai fejlesztésekhez, mind a különböző kísérletek előkészítéséhez és kivitelezéséhez
Azt gondolom, mindez bizonyítja, hogy van egy olyan szakmai csapatunk és olyan kommunikációs rendszerünk, amelyekkel vállalhatjuk a ballonok biztonságos repülését, a begyűjtött információk tárolását, partnerséget ajánlva mindazoknak, akik érdekeltek életterünk tanulmányozásában. A kísérletek előkészítése már líceumi szinten megvalósítható, de reméljük a jó együttműködést városunk műszaki egyetemeivel is.
A kísérlet nyújtotta adatok és módszerek bemutatását a szeptemberi Körmöczi János Fizikus Napokra tervezzük, amikorra előkészítünk egy újabb repülést.
