Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Az első erdélyi kutatóballon a sztratoszférában

Nemrég hozták nyilvánosságra azt a jelentést (IPCC-Intergovernmental Panel on Climat Change, Fifth Assessment Report, www.ipcc.ch), mely több kutatói csoport harmincéves munkájának eredménye. A tanulmány egyértelműen kimutatja, hogy létezik globális felmelegedés, és ez a káros emberi tevékenységekkel magyarázható.


A csapat és a berendezés az induláskor

A jelentés azért figyelemre méltó, mert ahogy a Climat Alleance (melynek Romániából csak Marosvásárhely teljes jogú tagja) ez évi közgyűlésén elhangzott: ezután nem elégségesek az államok olyan önkéntes felvállalásai, mint például az Agenda 21, a Polgármesterek Egyezménye stb., hanem kötelező jellegű intézkedésekre is szükség lesz, melyek megállíthatják, s remélhetően vissza is fordíthatják e folyamatokat. Ehhez minden szinten öntudatos döntéshozói szervekre van szükség, és mindennek összhangban kell lennie az öntudatos, jól informált egyéni viselkedési értékrendszerrel. Tehát jól, de főleg helyesen informált egyén vagy döntéshozói testület az, mely esélyt adhat bolygónknak, vagyis a jövő nemzedékeinek a fenntartható fejlődés megvalósításához.

Jól, de főleg helyesen informált egyén vagy döntéshozói testület az, mely esélyt adhat bolygónknak, vagyis a jövő nemzedékeinek a fenntartható fejlődés megvalósításához.

A földünk adta élettér vízhez kötött, de nem kevésbé ahhoz az oxigénhez is, amelyet a 10-15 ezer méteres légréteg tartalmaz, ez is csak 27-28 százalékban. Ezt troposzférának nevezzük, s vastagsága évszak és földrajzi helyzet szerint változik. Ebben a rétegben a hőmérsékleti gradiens –6,5 Celsius-fok, ami 11 ezer méteren –56,5 Celsius-fokot eredményez. Ebben a rétegben zajlanak a mindennapi időjárásunkat meghatározó folyamatok, mint a ciklonok, az anticiklonok, az időjárási frontok. E réteg felett található kb. 45 ezer méter magasságig a sztratoszféra, amely a világűrből érkező, számunkra nagyrészt káros sugárzások ellen védelmet nyújtó, de az utóbbi években igen sérülékenynek bizonyuló ózonréteget tartalmazza.

Az információk egy részét földi tapasztalatokból, például a növény- és az állatvilág, illetve az emberi viselkedés alakulásából, más részét az űrkutatás lehetőségeit kihasználva, műholdak segítségével beszerzett megfigyelésekből gyűjtik be a tudósok. Az utóbbi időszakban azonban reneszánszát éli az ún. ballonozás. Ez abból áll, hogy viszonylag olcsón 30-35 ezer méterig feljuttathatók olyan mérőeszközök, amelyek közvetlen információkat tudnak gyűjteni a hozzánk legközelebb eső és egyben talán a legfontosabb légrétegekről. Világszerte sok helyen zajlanak ilyen típusú kísérletezések. Romániában elsőként 2011-ben a Ştiinţă şi Tehnică folyóirat szervezésében bocsátottak fel kísérletezési céllal ballont Ploieşti környékéről. Másodikként, Erdélyben elsőként Marosvásárhelyről, illetve a Hodos-Deményháza tetőről bocsátottunk fel kísérletezési céllal, héliummal töltött ballont idén május 27-én 10 óra 36 perckor.


A szimuláció adta pálya (Ilusztráció: dr. Hegedüs Tibor)

A kitűzött elsődleges céljaink a „röptetéshez” kötődnek. A több szakaszból álló művelet azért fontos, mert biztosítja a repülést és egyben a felbocsátott, a szerzett információkat is tartalmazó értékes berendezés visszaszerzését. Az előkészítés két részből áll: meg kell szerezni a szükséges engedélyeket a Román Légügyi Hivataltól és a Román Repülés Irányító Hivataltól (ROMATSA), amelyeket egy sor, a repüléssel kapcsolatos információval kiegészítve egy szakosodott iroda láttamoz, és kibocsátja a végső engedélyt. Egyben vissza is vonhatja azt, ha a szükség úgy kívánja. Ez meg is történt egyszer, amikor katonai okokra hivatkozva két hetet kellett halasztanunk a „röptetés” eredeti időpontját. Egyfelől az ukrajnai események által gerjesztett, a térségben zajló felkészülési gyakorlatok tették indokolttá a halasztást, másrészt a ballon felszállásához a felettünk zajló polgári légi közlekedés, vagyis két légifolyosó okán is szükséges az engedélyeztetés. A légifolyosók nyolcezer és tízezer méter között biztosítják a forgalmat. Ebben a légtérben felfelé és lefelé is több percet tölt a ballon, amely valamely repülővel való ütközéskor bajt is okozhat. A mi ballonunk indítására kitűzött délelőtti 10 órához képest 36 percet késtünk, ez idő alatt a légiirányító vezetője négyszer hívott telefonon, és kevésen múlott az újabb halasztás.


A valós pálya (Ilusztráció: dr. Hegedüs Tibor)

Nem kis feladat a „hozzávaló” beszerzése sem. Eredeti tervek szerint a héliumon kívül a már ötballonos tapasztalattal rendelkező bajai Csillagvizsgáló csapat hozott minden kelléke. Ezt a csapatot dr. Hegedüs Tibor vezeti nagy odaadással, s elmondhatjuk, hogy a bajaiak tapasztalatai nagy segítségünkre voltak. Sikerült egy jó számítógépes szimulációt összehozni, s bár nem zökkenőmentesen, de a repülés követése is jó körülmények között zajlott.

Néhány nappal a kitűzött időpont előtt kiderült, hogy nem lesz ejtőernyő, ami veszélyessé tette volna a földre érést, hiszen teljesen tönkremehettek volna az eszközök, és elveszhetett volna a sok értékes információ. Az is kiderült, hogy nincs rádióadó-vevőnk, tehát nem létezett volna kommunikáció a ballon és köztünk, s így nem tudtuk volna sem követni (ami feltétele az engedélyeknek), sem visszaszerezni a berendezést (vagyis nincs értelme a kísérletnek). Három napunk volt arra, amire egyébként hónapok kellenek, de sikerült beszerezni a rádiót a marosvásárhelyi Rádióamatőr klub által. Ki kell emelnem Costel Somesát, mert hozzáállásával és hozzáértésével jelentősen hozzájárul kísérletünk sikeréhez. A bukaresti ejtőernyő gyár gyakorlatilag három óra alatt elkészítette és postázta a kért modellt, s mire a tapasztalt bajaiak megérkeztek, a technika is összeállt.


A csapat és a visszatalált „utazó”

Mi volt a dobozban? A fő cél a kommunikáció biztosítása volt, s ehhez kellett egy rádióadó-vevő, mely közvetítette a globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordinátáit a földi rádióhoz, hogy a követést élőben végezhessük, mert a tervezett iránytól való minden eltérést jelenteni kellett. A GPS sajnos, 10 ezer méter felett nem működött, ami nem kis izgalmat okozott. Tudni kell, hogy nagy magasságokban más típusú GPS használatos, mint a földi körülmények között. Utóbbi drágább is, s ha nem ezt használjuk, kicsi az esélye a kommunikációnak. Létezik egy APRS rendszer, ami lehetővé teszi a rádióamatőr frekvenciákon való követést, s ez a rendszer lehetővé teszi az internetes, on-line követést is (www.aprs.fi). Volt a dobozban egy okos telefon is, amely úgy állítható be, hogy a GSM rendszeren keresztül szabályos időközökben SMS-ben küldi a koordinátákat. Természetesen ez csak ott működik, ahol létezik térerő, és bár csak biztonságnak szántuk, mégis nagy szerepe volt a keresésben. Volt még egy kis filmező rendszer, amely rögzítette a repülés folyamatát. Ez a kísérlet izgalmasabb része, mert így magunk készítette berendezéssel láthatjuk a Föld görbületét, vagy a Marost, mondjuk Szászrégentől Marosvásárhelyig, több mint 21 ezer méter magasból. Ez látható a youtube honlapján az Universitatea Cultural Ştiinţifică, balon szavakkal rákeresve, vagy a www.ucstgm.ro honlapon. Volt egy ionizáló sugárzást mérő gadget, melyet dr. Hantz Péter biztosított, s amelynek kiértékelését is elvégzi néhány hét alatt.


A Föld kereksége, az Űr sötétje és Marosvásárhely a vegyi kombinát füstjével 21 ezer méteres magasságból (Az Universitatea Cultural Ştiinţifică felvételei)

A kísérlet fontos része a keresés. Ebben is profi csapatunk volt. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dr. Bakos Levente által szervezett csapata – ennek része volt a Hegyi Mentőszolgálat egy embere és autója is – bizonyította, hogy szakmaisággal milyen eredményesnek lehet lenni.

…magunk készítette berendezéssel láthatjuk a Föld görbületét, vagy a Marost, mondjuk Szászrégentől Marosvásárhelyig, több mint 21 ezer méter magasból.

Végül, de nem utolsó sorban össze kellett hangolni mindezt, s ami még nem fér e leírásba, meg kellett szerezni az anyagi hátteret. Mindezt a marosvásárhelyi Kulturális Tudomány Egyetemen belüli kis csapatunk végezte abban a reményben, hogy partnereket találunk hosszabb távú kísérletezéshez, mind az elektronikai fejlesztésekhez, mind a különböző kísérletek előkészítéséhez és kivitelezéséhez

Azt gondolom, mindez bizonyítja, hogy van egy olyan szakmai csapatunk és olyan kommunikációs rendszerünk, amelyekkel vállalhatjuk a ballonok biztonságos repülését, a begyűjtött információk tárolását, partnerséget ajánlva mindazoknak, akik érdekeltek életterünk tanulmányozásában. A kísérletek előkészítése már líceumi szinten megvalósítható, de reméljük a jó együttműködést városunk műszaki egyetemeivel is.

A kísérlet nyújtotta adatok és módszerek bemutatását a szeptemberi Körmöczi János Fizikus Napokra tervezzük, amikorra előkészítünk egy újabb repülést.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Vallasek Aletta, koronavírus

2020 március 30., hétfő. Ezen a napon léptem be először, teljes védőfelszerelésbe burkolva, jelenlegi munkahelyem, a dél-németországi tüdőkórház újonnan kialakított, a többi résztől dupla ajtóval elzárt koronavírus-osztályára. (...) A beöltözési procedúra mindig a kézfertőtlenítéssel kezdődik, aztán következik a védőfelszerelés megadott sorrendben való felöltése, mikor úgy tűnik, hogy minden darab a helyén van, akkor át lehet lépni a következő ajtón: következik a piszkos öltöző. Itt leellenőrzöm az egész alakos tükörben, hogy nem felejtettem-e el valamit, megvan-e a második, rövidebb munkakesztyű a hosszú belső kesztyű felett, jól záródik-e a köpeny hátul. Minden rendben, kilépek a második öltözőből, be a fertőző zónába.

fenntartható fejlődés, ensz

Napjainkban lépten-nyomon halljuk, látjuk, olvasunk róla, valóságos „divattéma” lett a fenntartható fejlődés témaköre, problémája. De mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalma alatt, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? A „fenntartható fejlődés” fogalma a környezettel, a környezetszennyezéssel kapcsolatos. A probléma gyökere mintegy kétszáz évre, az ipari forradalmat követő időszakra nyúlik vissza. A tudomány és technika fejlődésével az ipari termelés felpörgött, megsokszorozódott, amelynek a természet látta kárát a nyersanyag kibányászása, feldolgozása révén, valamint a természetben tárolt nagymennyiségű hulladék miatt. Ezzel párhuzamosan a Föld népessége is megszaporodott, ami a mezőgazdaságot állította komoly feladatok megoldása elé hozzájárulva a természet szennyezéséhez (talajerózió, monokultúrák elterjedése, növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazása stb.). Manapság a szennyezés a Föld minden környezeti elemét átfogja, magát az életet is veszélyezteti.

Palocsai Rudolf

Palocsay Rudolf, a saját erejéből építkező növénynemesítő mindig, minden időben és minden rendszerben megállta a helyét, mert hihetetlen munkabírással rendelkezett, illetve nagyon szerette a növényeket és a természetet. Palocsay Rudolf kertész volt, növénynemesítő, kertészeti szakíró, valamint a Román Mezőgazdasági Akadémia tiszteletbeli tagja. Nemesítési kísérleteivel hírnevet szerzett belföldön és külföldön egyaránt, és hozzájárult a romániai mezőgazdaság fejlődéséhez és hírnevének öregbítéséhez.

erdővidék

Napjaink kihívásai közé tartozik a globális ökológiai válság mérséklése, melynek hatásai megnyilvánulnak politikai, gazdasági és társadalmi szempontból, mind globálisan, mind helyi szinten. Ez a válság a bizonytalanságba sodorta az emberiség jövőjét és sürgeti a megoldásokat. Megoldásként a fenntarthatóság fogalma – mint biztonságos jövőt és emberi jólétet ígérő jövőkép – tört be a tudományból a köztudatba, és mára már számos ágazatban megjelenik.

heller lászló

A rendelkezésre álló konkrét adatok szerint 1940. november 20-án tette meg Heller László US2356404 kódszámmal amerikai szabadalmi bejelentését a levegőhűtéses kondenzációs eljárásra vonatkozóan. A szabadalmaztatás ügyét ugyan a háborús körülmények is hátráltatták, de végeredményben a bejelentés 1944. augusztus 22-én oltalmat kapott! A feltaláló és iparjogvédelemben jártas kollégái ugyancsak szakszerűen és körültekintően jártak el, amelynek végeredményeként hosszú évtizedekre biztosították a Heller Systemként jegyzett találmány védettségét.  

 A szakemberek azonban sok „mesterséges”, azaz a természetben nem található anyagot ismernek és kínálnak használatra, ismerjük el, egyre sikeresebben, amelyek lényegesen különböznek a természetes anyagoktól. A legfontosabb különbség nem a fizikai tulajdonságokban van, hanem főként a természetben való viselkedésükben. 

kaktusz

Virágzó amerikai tsuda gróf Bánffy György bontsidai kertjében” – adja hírül az 1700-as évek végén az egyik akkoriban megjelenő újság. A szenzációnak szánt híradás egy, a szűkebb hazánkban akkor még ritkaságnak számító pozsgás növény, az Aloe virágzásáról tudósítja a lap olvasóit, bár a „tsuda növény” leírása tulajdonképpen egy másik, szintén pozsgás növényre, egy Agavéra utal . Azonban amit Erdélyben akkor még különlegességnek, egzotikumnak tartottak, az a pozsgás növények, és ezen belül a kaktuszok őshazájának számító Afrikában, illetve az amerikai kontinensen már évezredek óta ismert volt. 

A következő sorokban a társadalmi cselekvés egyik összetevőjét fogom ismertetni: a tömegcselekvést. Nem mindenfajta cselekvést nevezünk társadalmi cselekvésnek. Akkor válik társadalmi jellegűvé egy cselekedet, ha mások viselkedéséhez igazodik. Számos esetben tényleges indulatok és érzelmi állapotok határozzák meg a cselekvést. A tömeg létrejötte függvényében három típust különíthetünk el: előzetesen megszervezett tömeget, konvencionális tömeget és spontán tömeget. E tömegtípusok vizsgálata függvényében lényeges kiemelni a szervezetlenség jellegzetességeit. A szervezetlen tömeg jellemzői közé soroljuk a következőket: impulzivitás, erőszakosság, következetlenség, határozatlanság, befolyásolhatóság, tudatlanság. Viselkedése olyanféle, mint egy tanulatlan, indulatos vagy féktelen gyermeké, szenvedélyes meggondolatlan felnőtté. A legrosszabb esetben megnyilvánulásai egy vadállatéhoz hasonlóak.

tordai üveggyár

A Tordai Üveggyár 1921-ben alakult. Alapítói egy kolozsvári bank és Mendel Simon tordai bankár volt. Külföldi munkásokat hoztak német, lengyel, cseh, olasz földről. A munkahelyen új munkaerőt képeztek. 1929-ben már ötszáz-hatszáz munkással dolgoztak. Számukra lakótelepet hoztak létre lakásokkal, üzlettel, klubbal, sportteremmel. Ez a telep ma is ismert, Kolónia néven.

denevérek

Egy borzongatóan kellemesen érzés tölti el az erdélyi denevérész szakembereket, amikor megállnak Európa talán legnagyobb denevérkolóniája alatt. A Szolcsvai Búvópatakban a hosszúszárnyú denevér több mint 30 000-es kolóniája néma, élő szőnyegként borítja a barlang mennyezetét minden télen. A törpedenevérek szintén több tízezres egyedszámú csoportja a hosszúszárnyú denevér „szőnyeg” közelében található. De hibernál a barlangban még pár ezer közönséges denevér és pár száz nagy patkósdenevér is. Minden összevetve, a barlang teljes, több denevérfajból álló téli állománya elérheti a 100 000 egyedet.

Évszázadokkal ezelőtt az ételt a konyhában, családi környezetben készítették, melyet azonnal, frissiben el is fogyasztottak. A társadalom fejlődésével, idővel a falusi közösségek keretében, a társadalmi munkamegosztás révén új szakmák jelentek meg – hentes, pék, sörfőzőmester stb. –, akik az élelmiszerkészítéssel járó munka egy részét magukra vállalták. A folyamat tovább folytatódott és fokozódott a városok megjelenésével, növekedésével. Így egyre nagyobb mértékben áttértek helyi termelésről az ipari méretű termelésre, a friss ételek helyett pedig a tartósított élelmiszerek fogyasztására. 

Víz a környezetünkben

Környezetünk egyik fontos eleme, mely a hidroszférát alkotja a többi környezeti egység mellett (geoszféra, atmoszféra, bioszféra és krioszféra). A Föld életében a víznek nagyon fontos szerepe volt, illetve van: ez pedig bolygónk klímarendszerének és az életnek a kialakítása és fenntartása. A természetben a víz állandó mozgásban van (vízszintes és függőleges irányban egyaránt), a környezeti elemek között pedig intenzív anyag- és energiacsere megy végbe, zárt ciklusokban. Ezt nevezzük a víz körforgásának, mely évi 396 000 km3 mennyiséget jelent, és melynek hajtóereje a Nap. 

balogh ernő geológus

Balogh Ernő 1882. július 24-én látta meg a napvilágot az Arad megyei Kisjenőhöz tartozó Erdőhegyen. A Kárpát-medence keleti tájai, különösen Erdély természeti értékeinek feltárásában és megismertetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Sokoldalú tudósról, geológusról, mineralógusról van szó. Az 1969. július 11-én 87 esztendős korában, Kolozsváron elhunyt tudós professzor kolozsvári Bolyai, illetve Babeș–Bolyai Tudományegyetem földtani tanszékének vezető tanára, a föld és ásványtudományok doktora, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteleti tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat díszoklevéllel kitüntetett rendes tagja, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Ásvány- és Kőzettani Szakosztály elnöke volt.

rodosz-konferencia

Május 12. és 13. között rendezte meg II. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferenciáját a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete Nagyváradon. Az 1999-ben megalakult RODOSZ a tudományos munkát végző magiszteri és PhD hallgatók szakmai és érdekvédelmi szervezeteként a második alkalommal megrendezésre kerülő konferenciával fórumot szeretne teremteni a fiatal kutatók számára. 

nap sugárzás

Mennyire fenyegeti az emberiséget a környezet változása, milyen mértékben járul(t) hozzá a környezetszennyezés a változásokhoz?